Lévay Miklóst a Magyar Alkotmánybíróság tagját választották a szeptember 9. és 12. között, a szlovén fővárosban, Ljubjanában tartott éves konferenciáján az Európai Kriminológiai Társaság elnökévé.  (Lévay Miklós 2007. április 21. napjától tagja a magyar Alkotmánybíróságnak. Fő kutatási témái: a kábítószer-probléma kriminológiai és büntetőjogi kérdései, a drogpolitika, a bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányjogi és büntetőjogi kérdései, a társadalmi változások hatása a bűnözésre és a kriminálpolitikára, a fiatalkori bűnözés és a fiatalkorúak büntetőjoga, a gyermeki jogok.)

Bőséggel támadták meg a héten az Alkotmánybíróságnál azt a rendeletet, mely szerint nyilvánosságra kell, kellett (volna) hozni az állami és önkormányzati cégvezetők fizetését.  Hangsúlyozván: a rendelet hátrányos helyzetbe hozza őket azon versenytársaikkal szemben, amelyekre az adatközlés nem vonatkozik. Többségük szerint a rendelet ellentétes az adatvédelmi törvénnyel is, amely hozzájáruláshoz, illetve törvényi - tehát nem „holmi rendeleti" felhatalmazáshoz - köti az adatok nyilvánosságra hozatalát.

Az augusztus végén elfogadott, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló rendelet szerint szeptember 15-én bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kellett közzétenni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságnál dolgozik. A Fidesz-KDNP azt is követeli, hogy miután prémium, és más címen is kapnak juttatást a cégvezetők, (az igazgatóság, a felügyelőbizottság és a felső vezetés, közöttük a vezérigazgató és helyettesei) mindent egy összegben hozzanak nyilvánosságra.

Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője elmondta: a napokban népes számban érkezett beadványok még nem dolgozták fel, több hónap is eltelhet, míg a Taláros Testület eldönti, hogy jogilag kifogásolható-e a közpénzek ellenőrizhetőségét célzó jelenlegi rendelet.

A Taláros Testületnél támadta meg az Adótanácsadók Egyesülete a 2010-ben hatályba lépő adó-és járuléktörvények számos rendelkezését. Közleményük szerint egyes, az szja, a társadalombiztosítás az egészségügyi hozzájárulások körébe tartozó rendelkezések nem csupán hátrányosak, hanem jelentős jogbizonytalanságot teremtenek, és szinte a teljes kisvállalkozói kört érintik, amikor személyes munkavégzésük bérét a náluk nem értelmezhető piaci érték alapján kívánják adó-és járulék alá vonni.  Hangsúlyozzák: eddig is voltak-vannak előírások, amelyek a vállalkozók által felveendő személyes jövedelem, az adó- és járulékalap minimumát határozták meg. Jövőre azonban e jövedelmet olyan újonnan bevezetett fogalmak alapján kellene meghatározni, amely fogalmak a vállalkozók vonatkozásában egyszerűen értelmezhetetlenek, értelmetlenek. Ami pedig értelmetlen, azt mindenki, az ellenőrzést végző APEH is úgy értelmezheti, ahogy akarja. A jogbizonytalanság így létrejövő foka a szervezet álláspontja szerint egyértelműen alkotmányellenes. Az egyesület szerint az új rendelkezések között van olyan is, amelyik a meg sem szerzett jövedelem eho alá vonásával a tulajdonhoz való jogot, van, amelyik az eltérő adóztatással a verseny szabadságát sérti. Mindezek alapvető alkotmányos értékeket sértenek - hangsúlyozza az egyesület, ezért a szervezet csütörtökön beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az általa kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérte.
 

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén szóba kerül a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát elemző tervezet.

Megvizsgálják az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1)-(4) bekezdéseinek alkotmányosságát.

Megvitatják azt a kifogást, amely az Országos Választási Bizottság 74/2009. (II. 27.) OVB határozatát támadta meg. Az OVB hitelesítette a dr. V. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak állami, önkormányzati tulajdonban maradjanak?”

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 83/2009. (III. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette az S. M. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „- Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy az állam költségvetéséből a pártok ne részesülhessenek semmilyen juttatásban.”

Napirendre tűzik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 150. § (1) bekezdése első mondatának második fordulata, valamint második és harmadik mondatának alkotmányosságát elemző határozattervezetet.

Szó lesz a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (4) bekezdésének alkotmányosságáról.

Megtárgyalják a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/C. § (5) bekezdésének, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. Törvény 1. § (1) bekezdés b/pontja és 5. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Megtámadták a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 216. § (1) és (3) bekezdéseinek alkotmányosságát.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a tervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés nem szabályozta a kettős állampolgárok névváltoztatását.

Napirendre veszik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (3) bekezdése, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (1) bekezdése, valamint a 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés j) pontja alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetet.

Megkérdőjelezték a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 133. § (3) bekezdésének alkotmányosságát.

Kedden vitatják meg azt a határozattervezetet, amely a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a fizető parkolóhelyek üzemeltetésének és használatának szabályairól szóló 8/2008. (III. 5.) Ök. rendelete alkotmányosságával összefüggésben készült. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára tárgyalja a teljes ülés.

Megbeszélik azt a Problematikát, amely az igazságszolgáltatási jogkörben okozott kár felelősségi rendszerével összefüggő egyes elemeknek és a bíróságok perbeli képviseletének alkotmányosságát elemzi.

Szóba kerülnek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát támadó indítványok.

Határozattervezet készült a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságával kapcsolatban.

Napirenden lesz a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 130/I. § (1) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata.

Az alkotmánybírák elé kerül az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény egészének, továbbá egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát elemző határozattervezet.

A keddi teljes ülés végén öt végzéstervezetről is tárgyalnak.