A népszavazás kezdeményezéséről szóló sarkalatos törvény tervezetéről kezdett több mint négyórás időkeretű általános vitát a parlament késő délután. A kormány a többi között a komolytalan kezdeményezések kiszűrését jelölte meg az előterjesztés céljaként. Salamon László, a KDNP országgyűlési képviselője hangsúlyozta: mivel a népszavazással a nép elvonja az Országgyűlés hatáskörének egy részét, lényeges az 50 százalékos érvényességi küszöb meghatározása.
Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazítaná a népszavazásról szóló sarkalatos törvényt, valamint kiszűrné a komolytalan és az azonos tartalmú, párhuzamosan futó kezdeményezéseket a kormány – hangsúlyozta expozéjában Szabó Erika.
A területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár közölte: a komolytalan, a referendum jogintézményének tekintélyét aláásó próbálkozásokat úgy szűrnék ki, hogy a jövőben a kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést húsz választópolgárnak kell támogatnia.
A törvényjavaslat emellett igazodik a 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvényhez, amely egyebek mellett a véleménynyilvánító népszavazás megszüntetéséről is rendelkezik. Az új szabályok szerint a referendum érvényességéhez az összes – körülbelül nyolcmillió – választó több mint felének a részvétele szükséges, az eredményesség kritériuma pedig az, hogy a leadott voksok több mint fele megegyezzen.
Salamon László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője kifejtette: mivel a népszavazással a nép elvonja az Országgyűlés hatáskörének egy részét, lényeges az 50 százalékos érvényességi küszöb meghatározása.
Kitért arra is, hogy a parlamenti képviselők egyharmadának kezdeményezési joga értelmetlen volt, mivel ebben az esetben is a többségi elv érvényesült: a népszavazás elrendeléséről a Ház többsége dönthetett.
Hangsúlyozta, hogy a főbb népszavazási szabályokat az alaptörvény rögzíti, a kormány mostani javaslata az abban meghatározott kereteket tölti ki.
Szakács Imre, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a hatályos népszavazási törvénnyel sokszor visszaéltek magánszemélyekés szervezetek is. A szabályozás hiányosságaként értékelte, hogy komolytalan kezdeményezések születtek, ebbe a körbe sorolva az ingyen sörre vonatkozó népszavazási kezdeményezést. Közölte: az új jogszabály elfogadását az új alaptörvény megalkotása is szükségessé tette.
A szocialista Steiner Pál azt mondta, az MSZP az előterjesztés több pontjával nem ért egyet, így jelenlegi formájában nem támogatja azt. Példaként hozta, hogy a kormány és a köztársasági elnök kezdeményezési jogköre megmaradna, a képviselők egyharmada viszont a jövőben nem indítványozhatna népszavazást. Kifogásolta azt is, hogy a referendum érvényességét 50 százalék feletti részvételi arányhoz kötnék.
A jobbikos Mirkóczki Ádám az érvényességi küszöb visszaállítása mellett a népi kezdeményezés és a véleménynyilvánító népszavazás megszüntetését kifogásolta. Véleménye szerint a javaslat tovább csorbítaná a választók lehetőségeit, noha a kormánytöbbség rendre az ő akaratukra hivatkozik. Elmondta: helyesnek tartanák, ha a népszavazási döntés eredményeként hozott törvény nem három, hanem öt évig kötné az Országgyűlést, így biztosítva, hogy az legalább két kormányzati ciklus idején kötelező legyen.
Karácsony Gergely, az LMP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy több európai országban növekszik a népszavazások súlya. Ezt azzal magyarázta, hogy az eredményes referendumok növelik egy-egy döntés legitimitását, képesek a valódi népakarat tükrözésére és hosszú távon serkentik az állampolgári részvételt. Fontosnak nevezte, hogy a törvényjavaslatban a kiegyensúlyozott népszavazási kampány fel
Szili Katalin független képviselő ellentmondásosnak nevezte a törvényjavaslat azon részét, amely az európai szintű népszavazásnál csak az életkorhoz, míg az országos és a helyi népszavazásnál választójoghoz kötné a részvétel lehetőségét. A politikus ezért a törvényjavaslat módosításának megfontolását kérte.
