Az ellenzék egyes erői nem tudják elfogadni, hogy akkor kapjon új alaptörvény Magyarország, amikor nem ők kormányoznak - nyilatkozta Salamon László, az új alkotmány koncepcióját kidolgozó eseti parlamenti bizottság KDNP-s elnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap. Hozzátette: megnyílt a lehetőség, hogy mindegyik párt beadhasson egy önálló alkotmánytervezetet, és azokat párhuzamosan tárgyalják az alkotmány-előkészítő bizottság koncepciójával.
Az érdemi munka tavaly júniusban kezdődött, és idén év végén fog véget érni a kétharmados, sarkalatos törvények elfogadásával, amelyek így, az alaptörvény majdani szövegével együttesen képezik az alkotmányos rendszert - mondta Salamon László. A KDNP-s politikus ismét emlékeztetett: még soha nem volt ilyen hosszú alkotmányozás Magyarországon; sem 1848-ban, sem 1920-ban, sem '45-ben vagy '89-ben; a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai például két-három hónapig tartottak, amikor a diktatúra alkotmányából egy demokratikus alkotmányt teremtettek.
Hogy a kormányoldalnak mennyire fontos az ellenzék visszatérése az alkotmányozásba, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban végzett munkát követően megtették azt a gesztust az ellenzék felé, hogy a kész, bizottsági szinten egyhangúlag elfogadott alkotmány-koncepciót puszta vitairattá, egy szinttel lejjebb lévő dokumentummá nyilvánították a kormányoldal képviselői - mondta Salamon László. Ha ugyanis a koncepciót megszavazták volna kétharmados többséggel, az már megkötötte volna az alkotmány normaszövegének konkrét szövegezési irányát is.
Most megnyílt az a lehetőség, hogy mindegyik párt beadhasson egy önálló alkotmánytervezetet, és azokat párhuzamosan tárgyalják az alkotmány-előkészítő bizottság koncepciójával. A kormánypárti politikus úgy látja: az ellenzék részéről nem történik egyéb a kifogások keresésénél. Meg is fogalmazódott szocialista politikusok részéről: nem hitelesíthető, hogy ebben a ciklusban szülessék új alkotmány. Elviselhetetlen egyes pártoknak, hogy ellenzékben legyenek, miközben Magyarország új alkotmányhoz jut - érvelt a kormánypárti politikus a Heti Hírmondó stúdiójában szervezett vita keretében.
- Nem becsülném le, hogy kérdőíveket küldünk ki, hiszen ez az emberek megkérdezésének egy nagyon hatékony és célszerű módja - jelentette ki Salamon László. A vélemények beszerzésének módszerét egyébként az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság kulcskérdésként kezelte, és Magyarország újkori történetében még soha nem nyitották ilyen szélesre a kapukat alkotmányozás ügyében a társadalom előtt, mint most. Az alkotmányban megjelölt állami szerveket, az érdek-képviseleti szövetségeket, a nemzeti-etnikai kisebbségek szövetségeit is véleménynyilvánításra kérték. Ezen túl megkeresték az alkotmányjogi szakmát, a tudományegyetemeket és a Magyar Tudományos Akadémiát is ugyanezen célból. Emellett minden társadalmi szervezet, sőt, magánszemély előtt is megnyitották a kormányzó erők annak a lehetőségét, hogy elképzeléseit, javaslatait, véleményét elküldje az új alaptörvényt előkészítő eseti bizottságnak.
Salamon László megjegyezte: éppen az LMP parlamenti frakciója javaslatára fogadta el az alkotmányt előkészítő eseti bizottság azt az elképzelést, hogy minden frakció név szerint felkérhessen öt-öt társadalmi szervezetet véleménynyilvánításra - ez is megtörtént. Összesen majd kétszázötven vélemény, javaslat, észrevétel futott be tavaly december végéig a bizottsághoz, valamint számos konferencián, szimpóziumon, egyetemi rendezvényeken, sajtóvitákon is megismerhették a különböző elképzeléseket az új alkotmánnyal kapcsolatban az emberek.
