Megszavazta az Európai Parlament a Magyarországot elítélő baloldali határozattervezetet. Az elvakult támadás elvakult reakciót szül – kommentálta Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke az döntést az MTI-nek, hozzátéve: Magyarország annyi tisztelet elvár az unió politikusaitól, mint amennyit mi adunk nekik. Úgy fogalmazott: nem az egész Európai Parlament, hanem csak egy szűk többség ítélte el Magyarországot, a néppárti és konzervatív képviselők kiálltak Magyarország mellett.
Rétvári Bence hozzátette: az EP-ben nem Magyarországról vitatkoztak, hanem a kialakult sajtóhírekről, például arról, hogy bebörtönözik a hajléktalanokat, betiltják a szerzetesrendeket, és összekeverik az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal. Az Európai Unió szocialista és liberális képviselői most ugyanazt a hibát látszanak elkövetni, mint amit a magyar liberális párt, az SZDSZ a 2010-es választások alkalmával megtett: kampányában a szélsőjobboldal térnyerésével riogatott, nagyban erősítve ezzel annak népszerűségét – mondta. A KDNP alelnöke úgy látja, hogy az EP baloldali és liberális frakciói példa nélküli módon rontottak rá egy tagországra. Szerinte Magyarországon bár továbbra is egyértelmű az EU-támogatottsága, de az igaztalan vádak az EU-szkeptikusok és Jobbik-szavazók számát növelik.
A 315 támogató vokssal, 263 ellenszavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.
A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot – amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek – a plenáris ülés elutasította.
Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a tavaly elfogadott új alkotmány „egyes rendelkezéseit az Európai Parlament bírálta 2011. július 5-i állásfoglalásában”, és akkor „felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat, és ... felhívta az Európai Bizottságot, hogy alaposan tekintse át és elemezze az új alkotmányt és az abban rögzített sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy következetes összhangban állnak-e a közösségi vívmányok betűjével és szellemével, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával”.
Az állásfoglalás szerint az EP „utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ... említett ajánlásainak végrehajtását és a végrehajtás módját, és megállapításairól készítsen jelentést”. Egyúttal „utasítja az Elnökök Értekezletét”, hogy e jelentés fényében „mérlegelje”, „szükség van-e intézkedések – köztük az eljárási szabályzat 74e. cikke és az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések – életbe léptetésére”.
Valószínűsíthető volt, hogy elítélik Magyarországot, az volt kérdéses, hogy minden szocialista megszavazza-e ezt az indítványt – mondta Simon János a Hír TV stúdiójában. A politológus úgy sejti, hogy a lengyel balosok, illetve az észak-olasz, és brit konzervatív EU-szkeptikusok vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak, vagy nem nyomtak gombot, ám ez is kevés volt az elítélő határozat megakadályozására.
Kumin Ferenc pedig úgy fogalmazott, hogy a nyilatkozatnak semmilyen jogi kötőereje nincs, „akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez csak egy papír amivel gyarapszik az unió irattára, ám szimbolikus, politikai jelentősége van”. A hetes cikkelyről, amely alapján akár visszatarthatják a hazánk felé irányuló forrásokat, vagy akár szavazati jogunkat is felfüggeszthetik, az elemző úgy szólt: a szocialisták hezitálnak, lebegtetik a lehetőséget, a zöldek, a liberálisok és a kommunisták viszont hevesen érvelnek mellette. Kumin Ferenc szerint a magyar kormány legfontosabb feladata most kommunikálni,vagyis elmagyarázni, hogy egy politikailag motivált tárgyi tévedésektől hemzsegő döntés született.
Gál Kinga a Hír TV-nek elmondta, hogy egy olyan határozat született, amely általában elítéli a kormány intézkedéseit. „Ezt teljes mértékben elutasítom” – hangsúlyozta a fideszes európai parlamenti képviselő. Az a probléma ezzel a „vagdalkozó” határozottal, hogy beleszól a hazai szuverenitásba, nem elégszik meg az uniós jogszabályok betűjének az elfogadásával, hanem a szellemét kéri számon – tette hozzá.
A politikus szólt arról is, hogy ezzel a döntéssel az EP meglebegteti a hetes cikkely alkalmazását. „Világossá vált, milyen kettős játékot játszanak a szocialisták, amit bizonyít, hogy az MSZP képviselői megszavazták ezt a határozatot”. Gál elmondta, hogy ezek a határozatok politikai töltetűek, ezért nincsen jogi súlya, ráadásul több esetben hozott már az EP ilyen döntést.
Gál politikai nyomásgyakorlásnak nevezte az EP csütörtöki döntését, amely a baloldal részéről érkezett. Az EP-képviselő szerint szakmai vitáról nem lehetett szó, a határozat ennek a szakmaiatlanságnak a példája. A másik fél érvei nem találtak meghallgatásra, ráadásul az EP-nek nincsen hatásköre ilyen ügyekben állást foglalni – zárta szavait a fideszes EP-képviselő.
A koncepciós pereket idézi a magyar néppárti EP-képviselőcsoport szerint az, hogy az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a szocialista, liberális, zöld és kommunista frakciók megszavazták a Magyarországot elítélő határozatot. A csoport nyilatkozatában kiemelte: az állásfoglalást annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak. Felhívták a figyelmet: az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP-képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is.
