Hargitai János, a KDNP vezérszónoka felszólalásában hangsúlyozta: nem akarja bagatellizálni a külföldre távozás kérdését, hiszen az akár egy kis megyényi népességet is érinthet. Ő is kitért arra, hogy közép-európai viszonylatban a magyar szám viszonylag még mindig alacsony.

Álláspontja szerint azonban nem kell elvándorlásról beszélni, mert ezeknek az embereknek a jó része vissza akar és vissza is fog jönni Magyarországra, a politikusoknak pedig azon kell ügyködniük, hogy ebből a helyzetből valóban ne legyen elvándorlás.

A kereszténydemokrata képviselő kifejtette: a történelemben mindig volt és mindig is lesz migráció, sőt volt olyan időszak, amikor a migráció iránya Magyarország volt. A munkaerő szabad áramlásának Európájában a migráció valahol természetes jelenség – jegyezte meg.

Hargitai János arról is beszélt, hogy nem egységes az a munkaerő, amely ideiglenesen külföldön talál magának lehetőséget. Megemlítette a Sopron térségében naponta vagy hetente külföldre ingázókat, megyéjéből, Baranyából példaként hozta az idénymunkát vállalókat, valamint szólt azokról, akik tartósabb időre hagyják el az országot.

A KDNP-s politikus hangsúlyozta, mindent meg kell tenni e folyamat fékezéséért, mert közös felelősség, hogy Magyarországon megteremtődjön az a világ, amely itthon tartja a fiatalokat. A kormány pedig éppen azon dolgozik, hogy ez minél hamarabb megvalósuljon – zárta szavait.

Az ülésnap kezdetén Latorcai János, az Országgyűlés megemlékezett a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a napjáról, amelyet csütörtökön ünnepelnek.

Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: általános tendencia Európában az elvándorlás, de európai összehasonlításban még mindig alacsony a külföldön élő magyarok aránya. Hozzátette: Magyarországon a diplomás migráció – az egészségügy és kisebb mértékben a mérnöki munkakörök kivételével – eddig nem okozott szakemberhiányt.

Elmondta, hogy a statisztikák szerint a kivándorlásban „legveszélyeztetettebb” korosztály a fiatal felnőtteké, a kormány legfontosabb feladata ezért a szociális biztonság megteremtése és a gyermekvállalás segítése.

Mint mondta, a kormány akcióprogramot indít, amelynek része a családi adókedvezmények emelése, az első házasok adókedvezménye, a lakhatási körülmények javítása, a nők munkába állásának segítése és a bölcsődei férőhelyek növelése.

Czunyiné Bertalan Judit felidézte az egészségügy területén az elvándorlás megállítására tett lépéseket: a 2011-es egyszeri juttatást, amely 68 ezer főt érintett, illetve a 2012-es, 2013-as kétlépcsős, 95 ezer dolgozót érintő béremelést.

Szerinte az intézkedések hatására 2013-ban már második éve kevesebb orvos kért külföldi munkavállaláshoz igazolást, az első alkalommal hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma pedig 200 fővel, 28 százalékkal volt kevesebb.

A köznevelési államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a köznevelési rendszer fejlesztésével kívánják megerősíteni az ország iránti kötődést, hiszen a családi kötelékek, az általános iskolai élmények nagyban befolyásolják a személyiség alakulását. Az oktatás területéről kiemelte a pedagógus életpályaprogram elindulását, valamint azt, hogy kiemelten támogatják a magyar diákok külföldi ösztöndíjprogramját. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az idegen nyelven folytatott kommunikáció az egyik legfontosabb kulcskompetencia, és ezt a készséget a leghatékonyabban idegen nyelvű környezetben lehet fejleszteni.

Czunyiné Bertalan Judit összehasonlította a 2011-es magyar és a 2010-es német hallgatói létszámokat, amelyek szerint jóval több német állampolgárságú hallgató (6,4 százalék) tanult külföldön, mint magyar (2,2 százalék).

Tállai: maximum 450 ezer magyar él, dolgozik részben Magyarországon kívül

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány azzal teheti a legtöbbet, hogy olyan gazdasági környezetet teremt, amely megfelelő szakmai életutat és perspektívát biztosít a fiataloknak. A foglalkoztatáspolitika területén tenni kell azért, hogy hazavonzzák a fiatalokat azzal, hogy itthon teremtenek számukra versenyképes kilátásokat.

Az államtitkár szerint nincsenek pontos adatok a külföldi munkavállalásról.

Tállai András ismertetése szerint az adatokhoz a legfőbb támpontot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hazai munkaerő-felmérése biztosítja, amely rögzíti a megkérdezett háztartáshoz tartozó, 15-74 éves emberek munkavégzésének helyét. Hozzátette: ezen felmérés keretében csak azokról szereznek információkat, akik nem adták fel magyarországi lakásukat.

Ez alapján az ezredfordulón 10 ezer, 2010-ben 51 ezer, 2014 harmadik negyedévében pedig mintegy 100 ezer ember dolgozott külföldön – mondta. Tállai András közölte, 2010 óta a munkavállalók számának 360 ezres növekedéséből kevesebb mint 50 ezret jelent a külföldi munkavállalás.

Beszélt arról is, hogy egy friss KSH-kutatás szerint 2013 elején 350 ezer olyan magyar élt a világban, aki 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyta el Magyarországot. Ha ehhez hozzáadják azokat, akik ideiglenesen, azaz egy évnél rövidebb ideig dolgoznak külföldön, akkor is maximum 450 ezer olyan magyar állampolgárról van tudomásuk, aki részben Magyarországon kívül él, illetve dolgozik – hangsúlyozta.

Tállai András azt mondta, ha az Európai Bizottság által az elmúlt 10 évre vonatkozó elvándorlási arányszámokat nézik, akkor a közép-kelet-európai országok közül Magyarország az utolsó helyen áll.

A kormány intézkedései közül kiemelte a 2014 decemberében induló Ifjúsági Garancia Programot, amellyel azt kívánják elérni, hogy 2018-ig valamennyi 25 év alatti fiatal, a munkahelye elvesztését vagy tanulmányai befejezését követő négy hónapon belül versenyképes állásajánlatot kapjon, illetve gyakornoki képzésben részesüljön.

Az államtitkár elismerte, hogy nemcsak a bérekben, hanem az árszínvonalban is jelentős eltérés van a migráció szempontjából célországnak tekintett államok és Magyarország között, de mint mondta, eddig elért eredményeket is meg kell becsülni. Az utóbbi négy évben a reálbérek nemzetgazdasági szinten átlagosan mintegy 10 százalékkal emelkedtek, a minimálbér vásárlóértéke pedig az utóbbi két évben együttesen 7,2 százalékkal nőtt - mondta.

Hangsúlyozta, a kormány tudja, hogy csak a gazdasági teljesítmény javulásával, ezen belül is elsősorban a termelékenység növekedésével érheti el a bérek érdemi felzárkózását. Hozzátette: számításaik szerint az elkövetkező években stabil, kiegyensúlyozott és dinamikus GDP-növekedés várható, és így a foglalkoztatás további bővülésével számolhatnak, ami a bruttó bérek és keresetek növekedésével is párosul.

A kormány mindent megtesz azért, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozókat

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka – a vitanap címére utalva – azt mondta, nincs értelme ki- és elvándorlásról beszélni, mert bármikor visszatelepülhetnek Magyarországra azok, akik tanulni, szakmai gyakorlatra vagy munkát vállalni mentek átmenetileg külföldre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai magyar fiatal generáció az első, amelynek a külföld fogalma nem az emigrációval kapcsolódik össze, hanem más kultúrák megismerésével, kipróbálásával. Vagyis a mai fiatalok már úgy szocializálódtak, hogy nyitottak az európai határok, szabadon lehet mozogni, tanulni, dolgozni - magyarázta.

A kormánypárti politikus szerint nem arról van szó, hogy ezek az emberek politikai vagy magyarországi életkörülményekből adódó elégedetlenség miatt mennek külföldre, ezt sokkal inkább például szakmai kihívások, valamint a magyar és a nyugati bérek közötti különbségek magyarázzák.

Bánki Erik azt is kiemelte ugyanakkor, hogy Közép-Európában még mindig Magyarországon a legjobb a helyzet azt vizsgálva, hogy a társadalom hány százaléka él és dolgozik külföldön. Hozzátette, szerinte nem igaz, hogy a 2010-es kormányváltás után történt volna nagy mértékű változás a külföldön munkát vállalók és tanulók számába.

A fideszes képviselő hangsúlyozta: a kormány feladata olyan környezetet teremteni, amely vonzó a hazatéréshez. Ő a kabinet által kijelölt irányt jónak tartja, szerinte ugyanis egyre jobbak a feltételek ahhoz, hogy az ideiglenesen külföldön tartózkodók hazatérjenek.

MSZP: a kormány nem veszi komolyan a tömeges kivándorlás problémáját

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt években megindult tömeges kivándorlás a Fidesz-KDNP kormányzásának eddigi legszomorúbb, egyben helyrehozhatatlan következménye, ez a folyamat ugyanis keresztülhúzhatja a Magyarország gazdasági rendbetételével kapcsolatos elképzeléseket.

A kormány azonban nem veszi komolyan a kivándorlás súlyos problémáját – jelentette ki.

Jobbik: élhetetlen, sikertelen országból vándorolnak el a fiatalok

Vona Gábor (Jobbik) a kormány egyértelmű felelősségéről beszélt, mondván, élhetetlen, sikertelen ország az, ahonnan a fiatalok ilyen nagy számban vándorolnak ki.  Szólt ugyanakkor a Fideszt megelőző kormányzás felelősségéről is, valamint arról, hogy a probléma nemcsak Magyarországé, hanem Kelet-Közép-Európáé. Szerinte ugyanakkor Magyarország rosszabb helyzetben van, mint a környező államok.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 343 ezer fiatal él több mint egy éve külföldön, szerinte számuk legalább félmilliós. 2007 óta nyolcezer orvos hagyta el az országot, ami az ápolók elvándorlásával együtt igen nehéz helyzetbe hozza az egészségügyet – mondta. A legsúlyosabb adatnak ugyanakkor az tartja, amely szerint a 20 és 35 év közöttiek 48 százaléka akár végleg elköltözne Magyarországról. Közölte: a kivándorlók 80 százaléka 40 év alatti, minden harmadik közülük diplomás. Mindennek következménye, hogy a középosztály el fog tűnni..

LMP: lesz-e unokák nélküli ország Magyarországból?

Lesz-e unokák nélküli ország Magyarországból? – tette fel a kérdést Schiffer András (LMP), aki szerint nemcsak a Fidesz a hibás az elvándorlás felgyorsulásában, de – mint fogalmazott – „sokaknál itt telt be a pohár”, miután a megelőző nyolcéves kormányzás után arculcsapásként érte őket a szétvert szociális rendszer, a tandíj és más intézkedések.

Szerinte egy fiatal jelenleg jobb esélyekkel indul Berlinben vagy Londonban. Hangsúlyozta, élhető, megújuló Magyarországot szeretne, ahová megéri hazajönni.   

Fodor Gábor: a kormánynak speciális a felelőssége
    
Fodor Gábor (független) szerint az elvándorlás kérdésében az első számú tennivaló egy felmérés elkészítése lenne arról, hogy hányan és miért vándoroltak ki. A Liberálisok vezetője közölte, azontúl, hogy kimondják a közös felelősséget, ki kell mondani a jelenlegi kormány speciális felelősségét is: tevékenysége idején a szegények még szegényebbek lettek, és az emberek nem érzik, hogy a jogállami normák érvényesülnének. Tévútnak nevezte a kormány munkalapú társadalomra vonatkozó elképzeléseit, Fodor Gábor szerint ugyanis tudásalapú társadalomra van szükség.
    
Fidesz: a külföldre távozás nem róható fel egyetlen kormánynak
    
Mátrai Márta (Fidesz) szerint a külföldre távozás és ottani munkavállalás nem róható fel egyetlen kormánynak, mert annak az EU-hoz való csatlakozás teremtett kedvező feltételeket. Az okok nem rejtélyesek – folytatta –, vannak, amiket a mindenkori vezetés számlájára lehet írni, de vannak olyan okai is, amit az ország egymagában nem képes megoldani. Mint mondta, az ellen keveset tehetnek, hogy vannak olyan európai országok, amelyek nem képeznek megfelelő számú szakembert, egyszerűen nem képesek áldozni erre, helyette magukhoz vonzzák a hátrányosabb helyzetű országok képzett munkaerejét.  

A kormánypárti képviselő szerint az sem segíti az itthonmaradást, hogy „a polgári kormány gyengítésén munkálkodó sajtó szinte élvezettel tudósít az eltávozókról”. A távozást szerencsés tényként tüntetik fel, megfeledkezve az itthagyott családtagokról - tette hozzá. Közölte: „ha nem is tudják, de ellenszenvüktől vezérelve közreműködnek abban, hogy a nagyszülők ne láthassák unokáikat, hogy az idős szülők támasz nélkül maradjanak és csak a számítógépes beszélgetés maradjon a számukra”.   

Mátrai Márta hangsúlyozta, hogy az ország mindenkit visszavár.

MSZP: bizonytalanság tapasztalható a felsőoktatásban

Hiller István (MSZP) hangsúlyozta, a vitanapon nem csupán véleményütköztetésre van szükség, hanem a megoldási lehetőségek megtalálására is. Idézte a német statisztikai adatokat, miszerint 2013. december 31-én 135 ezer magyar állampolgár élt az országban, ez pedig 2012-höz képest 28 százalékos növekedés. Szerinte hasonló adatokról számolnak be az Egyesült Királyságban, Hollandiában. Az ellenzéki politikus a fiatalok elvándorlásában döntőnek tartotta a felsőoktatási rendszerben lévő bizonytalanságot, a koncepciók váltakozását, illetve azt, hogy négy év alatt a negyedik felsőoktatási államtitkár lépet hivatalba.

KDNP: az elvándorlás 1989 óta folyamatos

Földi László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője  szerint nem igaz az, hogy 2010 óta vándorolnak el Magyarországról, hiszen az elvándorlás 1989 óta folyamatos, és az inkább a kelet-európai rendszerváltásokkal függ össze, mintsem az egyes kormányok teljesítményével.

Mint mondta, 450 ezer magyar dolgozik külföldön, ami a munkaerő-állomány 2-2,4 százaléka, ez a térség államaival összehasonlítva nem magas arány. Vitatta azt, hogy gazdasági menekültekről lenne szó, mert a statisztikák szerint a kivándoroltak többségének itthon is volt munkája.

Földi László szerint azt sem állíthatják, hogy sosem akarnak visszatérni, és hogy mindannyian egy nagy kormányellenes lázadás lábukkal harcoló forradalmárai. Többségük a kint tartózkodásuk idején is hozzájárulnak a magyar fogyasztás növeléshez azzal, hogy keresete egy részét hazaküldi - közölte, megjegyezve: ez sem egy országát gyűlölő, annak örökre hátat fordító, kormányváltó és puccsra vágyó emigráns magatartása.

Jobbik: a kormánypártok elrugaszkodtak a valóságtól

Farkas Gergely (Jobbik) szerint a kormánypártok elrugaszkodtak a valóságtól. Az ellenzéki politikus szerint azonban a pártoknak közös pontokat kell találniuk: le kell szögezni, hogy létező és súlyos problémáról van szó. Véleménye szerint az elvándoroltak többsége gazdasági kényszerből távozik, ezt a KSH statisztikája is alátámasztja.

A politikus átfogó cselekvési programot sürgetett, amelynek része egy bérlakásprogram, továbbá az, hogy az oktatásba több pénzt fektetnek, egy ifjúsági törvény elfogadása.

Fidesz: nem mentek tömegesen külföldre tanulni magyar diákok

Pósán László fideszes képviselő – EU-s statisztikai adatokat ismertetve – azt mondta, nincs szó arról, hogy magyar diákok tömegesen mentek volna külföldi egyetemekre vagy főiskolákra. Megjegyezte, 2010-ben háromszor több német hallgató tanult külföldön, mint magyar.

A kormánypárti politikus ugyanakkor kétségtelenül igaznak nevezte, hogy az elvándorlás tetten érhető probléma a fiatal korosztálynál. Szerinte azonban ezt egyrészt az okozza, hogy korábban a Magyar Bálint vezette oktatási kormányzat kidobta a szemétbe a patrióta nevelést, aminek következményeként meglazult a fiatalok kötődése országukhoz. Másrészt azt is megemlítette, hogy szintén Magyar Bálint oktatási tárcája olyan változtatásokat léptetett életbe, amelyekkel sok diplomát életképtelenné tett.

LMP: az elvándorlásra megoldás lehet az ifjúsági garanciaprogram

Szél Bernadett LMP-s politikus az ifjúsági garanciaprogramot nevezte meg a fiatalok elvándorlásával kapcsolatban az egyik megoldási lehetőségként. Szerinte azonban a kormány húzza az időt, holott a programnak már működnie kellene, és munkát, vállalkozási lehetőséget, képzést garantálnia a fiataloknak. Fontosnak nevezte az ügyben a magyarországi lakásproblémák megoldását is, aminek egyik eszközeként felvetette az üresen álló lakások felhasználását, amivel tízezer család lakhatását lehetne megoldani.

Fidesz: Gyurcsány üzente meg azt, hogy el lehet innen menni

A fideszes Pócs János arról beszélt, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő üzente meg azt, hogy el lehet menni az országból. Végül nemcsak fiatalok mentek el, hanem munkahelyteremtő cégek is – tette hozzá, azzal folytatva, hogy ma pedig éppen a szocialista képviselők kérik számon, miért vándoroltak el az általuk elkergetett munkavállalók.

Szerinte a Gyurcsány-Bajnai-kormány több kárt okozott az országnak, mint 50 év kommunizmus.

Pócs János többször is megszólította az MSZP vezérszónokát, Bangóné Borbély Ildikót, megemlítve, hogy a férje a Gyurcsány-kabinet idején, a kabai cukorgyár bezárásakor lett munkanélküli.

„Különösen felháborítónak” nevezte továbbá, hogy képviselőnők azt reklámozzák a gyermekeink számára, mennyivel jobb külföldön élni.

MSZP: tömegesen hagyják el fiatalok az országot

A szocialista Demeter Márta felszólalása elején arra szólította fel Pócs Jánost, kérjen bocsánatot frakciótársától, Bangóné Borbély Ildikótól. A vitanappal kapcsolatban azt mondta, a fiatalok tömegesen hagyják el Magyarországot, mára szinte nincs olyan család, amelynek legalább egy tagja ne külföldön folytatná az életét.

Az MSZP-s politikus szavai szerint a fiatalok nem „rabszolgaközmunkára” vágynak, hanem tisztességes munkahelyekre. Ő is javasolta az ifjúsági garanciaprogram mihamarabbi elindítását.

Fidesz: az elvándorlók jelentős része hazatér

Bartos Mónika (Fidesz) szerint a kíváncsiság ösztökéli az embereket a körülöttünk lévő világ megismerésére. Szerinte a magyarok nem elég mobilak, az elvándorlás tekintetében a közép-európai országok közül az utolsó helyen áll az ország. Közölte azt is: a 2009 után kiköltözőknek csupán 10 százaléka nem tervezi a hazatérést.

Jobbik: a kormánynak nem tudja a megoldást a problémára

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) bBírálta, hogy az ötödik éve regnáló kormány eszközrendszeréből teljesen hiányzik a megoldás az elvándorlás problémájára. Többekhez hasonlóan szólt az időskori ellátások kitermelésének problémájáról. Szerinte Nyugat-Európa egy munkaerő-szivattyút alkalmaz, ez ellen pedig a régiónak egységesen kell fellépnie.  

Az otthonteremtés kérdésében a kedvezmények nyújtását önmagában nem tekintette megoldásnak, emellett bérlakás-építési programot szorgalmazott. Szerinte a program az első évben 60 milliárd forintból elindítható lenne.

Fidesz: a gazdasági eredmények nélkül súlyosabb lenne a helyzet

Manninger Jenő (Fidesz) súlyos problémának ítélte az elvándorlást, amely ugyanakkor az egész térséget sújtja, például Romániában sokkal súlyosabb, mint Magyarországon. Leszögezte: rosszabb lenne a helyzet, ha a Fidesz-kormány nem érte volna el a jelenlegi gazdasági eredményeket. Egyetértett azzal, hogy be kell kapcsolódni a munkavállalást és lakhatást segítő uniós programokba.

LMP: népmese, hogy az elvándorlók hazajönnek

Sallai R. Benedek (LMP) népmesének ítélte, hogy az elvándorlók hazajönnének. Szerinte a magyar vidékfejlesztés problémája, hogy centrálisan egy-egy területet erősít meg, de, mint mondta, a nagyberuházások helyszínei nem tekinthetők reprezentatívnak az ország egésze szempontjából.   

Szólt a munkalehetőség hiányáról, miközben számos vállalkozó munkaerőhiánnyal küzd. Foglalkoztatási zsákutcának nevezte a közfoglalkoztatást.

Fidesz: a kivándorlók 80-90 százaléka időlegesen van távol

Nyitrai Zsolt (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet: a pénzt hazautaló magyarok hosszú távon Magyarországban gondolkodnak. Szerinte köszönettel tartozik az ország azoknak, akik külföldön vállalnak munkát, és nem a segélyt választják. 80-90 százalékuk időlegesen van külföldön - szögezte le.

MSZP: az orvosoknak kínál-e alternatívát az ország?

Teleki László (MSZP) szerint a kint lévők még mindig az elszegényedést és a kilátástalanságot látják, így nem térnek haza. Azt mondta: például a tudomány vagy a kultúra területén nem nyújt alternatívát az ország a külföldi lehetőségekhez képest. Kérdésként tette fel: az orvosoknak kívánnak-e alternatívát nyújtani?

Jobbik: miért nem ismertek a pontos számok?

Ander Balázs (Jobbik) bírálta, hogy a kivándorlás pontos számai nem ismertek. Szerinte a képzetlenek, a betegek, az idősek és a munkanélküliek államává válik az ország, különösen a hátrányos helyzetű régiók. Szerinte ez azért van így, mert „Koppány földjén lassan pannon palesztínná válik az őshonos lakosság”. 

LMP: az alapproblémában sem ért egyet a Ház

Ikotity István (LMP) megdöbbentőnek tartotta, hogy az alapkérdésben sem ért egyet a Ház, a kétharmados többség a probléma létét is tagadja. Az elmúlt évtizedek elhibázott gazdaság- és társadalompolitikáját nevezte meg az elvándorlás kiváltó okaként. Pártja megoldási javaslatai közül a tudás fontosságát hangsúlyozta, az oktatás fejlesztését jelölte meg kitörési pontként.

EMMI: az egész unióban kevés az egészségügyi dolgozó

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár közölte: 2020-ra az unóból 1 millió egészségügyi dolgozó hiányzik majd, vagyis minden országban küzdenek ezzel a problémával. Az Egyesült Királyságban dolgozó orvosok 40 százaléka nem a szigetországban szerezte diplomáját.   

Szólt a rezidens ösztöndíjakról, amelyek 100-200 ezer forintos pluszjövedelmet biztosít a fiatal orvosoknak. Elmondta: a kormány elé kerül az a jogszabálytervezet, amely minden Magyarországon orvosi diplomát szerző számára biztosítja az ösztöndíj lehetőségét.

Kormány: fontos problémáról van szó, az agráriumban történtek intézkedések

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára szerint nagyon fontos problémáról van szó, mindenki felelőssége, hogy mi történik Magyarországon. Egyúttal visszautasította, hogy semmit nem tesz ebben az ügyben a kormány.   

Az államtitkár szerint számos részintézkedés született az agrárium területén. Példaként említette, hogy nem a nagybirtokrendszert támogatják, és az alkalmazotti rendszerrel szemben a tulajdonit részesítik előnyben.

MSZP: óriási a baj

Tukacs István (MSZP) azt mondta: az ellenzék szerint a baj óriási, a kormányoldal azonban nem tartja olyan nagynak. Szerinte az egészségügyben elégtelen a javasolt megoldás, az ösztöndíj kiterjesztése. Pénzre, kiszámítható feltételekre és jó gyógyítási körülményekre van szükség – jelentette ki.

Kormány: javuló tendenciák láthatók az egészségügyben

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár szerint látszik, hogy 2012-ben megállt a 2004 óta emelkedő tendencia az egészségügyben, és már folyamatos csökkenés tapasztalható az elvándorlásban.
Az ösztöndíj- és bérrendszer ilyen pozitív hatásokat válthat ki, ezért ezt érdemes folytatni - mutatott rá Zombor Gábor.

Jobbik: felelőtlen a kormánypártok hozzáállása

Dúró Dóra (Jobbik) szerint felelőtlen a kormánypártok hozzáállása az elvándorlás kérdéséhez. Egy felelős kormánypártnak szembe kellene nézni a tendenciával és a megoldási javaslatokról kellene beszélni – jelentette ki.

A képviselő a legnehezebb emberi döntésnek nevezte, hogy külföldre menjen valaki hosszabb-rövidebb időre vagy akár véglegesen.   

Kormány: nincs változás a külképviseleti szavazásban    

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazási feltételei nem változtak, úgy szavazhatnak, ahogy korábban is, amióta a külképviseleti voksolás lehetősége rendelkezésre áll.

LMP: a csalódottság és a kilátástalanság viszi az embereket külföldre
    
Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy az embereket a csalódottság és a kilátástalanság viszi külföldre, nem a kalandvágy. Ezért nem a Fidesz kormányzása elsődlegesen a felelős, de most van történelmi lehetőségük, hogy ezzel szembenézzenek és tegyenek ellene valamit. Az LMP-s képviselő a konkrét kormányzati intézkedéseket firtatta.

MSZP: felgyorsult a külföldön munkavállalók számának növekedése

Varga László (MSZP) szerint számtalan eszközük lett volna a kormánypártoknak a probléma kezelésére, visszaszorítására. Hozzátette: a jelenség nem tegnap, vagy néhány éve jelent meg, de a külföldi munkavállalók számának növekedési folyamata mára felgyorsult.

Jobbik: ahol nincs munkahely nem lesz semmi

Egyed Zsolt (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön élő 30-as, 40-es korosztály gyermekei már ott járnak iskolába, a szülők „beépültek” a kinti életbe, így őket nem lehet hazahozni a jelenlegi helyzetben.     

Ahol nincs munkahely, ott nem lesz közbiztonság sem, nem lesz semmi - fogalmazott, hozzátéve: ezek az emberek Magyarország rejtett erőforrásai.
Frakciótársa, Szávay István egy olaszországi munkavállaló levelét olvasta fel, aki élhető Magyarországot és a munkalehetőséget szabta feltételül a hazatéréséhez.   

Kormányzati zárszó: meg kell teremteni az itthon maradás feltételeit  

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős államtitkára zárszavában azt mondta: a probléma az, ha valaki nem lehetőségként, hanem kényszerként éli meg, hogy Magyarországot el kell hagynia. Megjegyezte, sok nyugat-európai ország tárt karokkal várja a szakképzett közép-európai munkaerőt.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a statisztikák szerint sokan érkeznek vissza is az országba.   

Czomba Sándor jelezte, meg kell teremteni az itthon maradás feltételeit, meg kell oldani a bér- és munkahelyproblémákat, amiért a kormány már eddig is számos intézkedést hozott az elmúlt években.    

Az államtitkár szavait azzal zárta: a legfőbb cél, hogy legyen érdemes hazatérni.    

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a vitanapot. Ezt követően a képviselők tárgyalni kezdték azt a fideszes kezdeményezést, amely szerint március 23. a magyar zászló és címer napja lehet.

+

Március 16-át javasolta a saját előterjesztését is módosítva a magyar zászló és címer napjának Németh Szilárd (Fidesz) az ünnepnapról szóló határozati javaslat parlamenti vitájában.

A politikus hangsúlyozta, eredetileg  a javaslatukban március 23-a szerepelt, de a lengyel kisebbségi szószóló megkeresésére módosítottak az időpontot  március 16-ára. Mint mondta, március 23-a nemcsak az 1848-ban a nemzeti jelképek használatáról szóló törvény elfogadásának napja, hanem a lengyel-magyar barátság napja is.

Jelezte ugyanakkor, hogy az ünnepet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jeles dátumainak valamelyikére kívánták igazítani, így esett a választás a nemzetőrség szervezésének megkezdésére.

Kijelentette: a nemzeti jelképek napja újabb kapocs lehet az elszakított magyar nemzettestrészek egyesítéséhez. Szerinte az ehhez kapcsolódó ünnepségek szervezésében kiemelt szerepe lehet a nemzetstratégiai kutatóintézetnek, amely elláthatja a nemzetegyesítés programjába illeszkedő emléknap határon túli összehangolását.

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára azt mondta: mindannyian fontosnak tartják a magyar nemzet és szabadság ügyét, amelynek szimbólumai a zászló és a címer.

Fidesz: a kezdeményezés mindenki számára támogatható

Petneházy Attila (Fidesz) remélte, hogy politikai hovatartozástól függetlenül mindenki támogatni tudja a kezdeményezést. Emlékeztettet a korábbi, idegen hatalom eszmerendszere alapján összetákolt címerre, amelynek egyetlen érdeme szerinte a nemzeti összetartozás erősítése volt. Szerinte a javaslat által új értelemmel gazdagodik a 1848-as forradalom és szabadságharc ünneplése.

MSZP: az ellenzéket is bevonhatták volna az előterjesztői körbe

Kiss László (MSZP) örömét fejezte ki, hogy a kormányoldal felszólalói nem kérdőjelezték meg az ellenzékiek nemzeti elkötelezettségét. Ugyanakkor azt mondta: örültek volna a frakciók, ha lehetőséget kapnak arra, hogy előterjesztőként kapcsolódjanak a javaslathoz.

Örömét fejezte ki, hogy az emléknap nem március 23-án lesz, reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az MSZP által javasolt március 15-ei dátumot a szakbizottságban meg tudják vitatni. Kijelentette: a nemzeti jelképek a reményt szimbolizálják, szerinte a kormánynak is ezt kellene sugároznia.

LMP: kirakatpolitika helyett érdemi képviseletre van szükség

Ikotity István (LMP) az ügy iránti elkötelezettségét hangsúlyozta, de közölte, hogy a javaslatot mégis kritikusan kezeli pártja. Azt mondta: a nemzeti lobogó és a címer megünneplése a többség számára olcsó pótcselekvésnek tűnhet. Hiányolta a hazaszeretetet a kormány politikájából, amelyet szerinte nem pótol egy emléknap. Szerinte a magyaroknak nem kell elmagyarázni, mit jelent a zászló és a címer, és azt mondta: ezek tiszteletének kényszeres törvénybe foglalása semmit nem ad hozzá a hazaszeretethez. A „kirakatpolitika helyett” érdemi lépéseket várt.

Jobbik: vonják vissza a javaslatot!

Szávay István (Jobbik) a javaslatot átgondolatlannak és szakmaiatlannak tartotta, ezért a visszavonását kérte, valamint azt, hogy a parlamenti pártokkal egyeztetve nyújtsák azt be.

Kijelentette: ismét pártpolitikai szintre züllesztik a nemzet- és emlékezetpolitikát. Szerinte az elmúlt évek szimbólumpolitizálása ötletszerű és koncepciótlan volt. A Fidesznek be kell látnia, hogy nem sajátíthatja ki a nemzeti szimbólumokat, ünnepeket, sorstragédiákat – jelentette ki. Bírálta, hogy a két jelképet egy napon ünnepelnék.

Németh Szilárd támogatást kért

Előterjesztői zárszavában Németh Szilárd (Fidesz) megköszönte a kormány, a Fidesz és a KDNP támogatását, egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy az ellenzék egy része nem értette meg a javaslat lényegét. Azt kérte: aki megértette, szavazatával nyilvánítsa majd ki.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Hende Csaba honvédelmi miniszter ismertette a hűség falvairól szóló javaslatot

Hende Csaba, honvédelmi miniszter képviselői indítványát ismertetve méltatta tíz nyugat-magyarországi község polgárainak bátorságát, kitartását, amivel „a trianoni diktátum ellenére megtartották otthonukat a hazában”. Jelezte, hogy a magyarok és hozzájuk tartozó horvát és német nemzetiségek visszaszerezték a közös hazát, hűek maradtak Magyarországhoz. A települések mára összenőttek, számuk hétre csökkent, de élnek, gyarapodnak - mondta. Megjegyezte: noha megváltoztak a dolgok, megnyílt a határ, a Kárpát-medencei szomszédok pedig szövetségesek lettek, az elmúlt száz év nem tette kevésbé fontossá a nemzeti érdekek képviseletét és a megmaradás kérdését.  

A hűség falvai címet Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti kapja az előterjesztés értelmében.  

A kormány támogatta a javaslatot,   

Fidesz: tiszteletet érdemelnek az érintett községek  

Bóna Zoltán, a Fidesz vezérszónoka a falvak bátor kiállását méltatta: "ténylegesen szembeszálltak a diktátummal, és tenni is mertek". Hozzátette: a javaslat főhajtás az ott élő német és horvát közösségek előtt is. A községek megérdemlik, hogy tetteiket megismerje a közvélemény. A kormánypárti politikus felidézte, hogy a népszavazáshoz másfél év kitartó helytállás és Bánffy Miklós külügyminiszter diplomáciai érzékenysége is kellett.  

Az MSZP egyetért az előterjesztői szándékkal  

Kiss László, az MSZP vezérszónoka szerint szükség van állami emlékezetpolitikára, a tartalmat illetően azonban vita van. A javaslatról szólva jelezte: egyetért a szándékkal, mert az egy közösség számára fontos kiállást méltóan a helyére tesz. Attól, hogy néha vannak különbségek a történelem megítélésében, van, amire együtt kell megemlékezni - tette hozzá, megjegyezve, hogy az indoklást áthallásosnak tartja.      

A Jobbik a Rongyos Gárda említését hiányolja a javaslatból   

Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka támogatásáról biztosította a javaslatot, de felvetette, hogy a Rongyos Gárda szerepére nem tér ki. Azt mondta, örül, hogy a kormánypárti képviselők találtak olyat, amit valóban ünnepelni lehet, szemben a trianoni gyásznappal. Az ellenzéki politikus hangoztatta: számot kell adni arról is, hogy a rendszerváltás óta tucatnyi lehetőség lett volna békés revízióra, például Románia uniós csatlakozásának vétójával. Bírálta azt is, hogy miközben lehetne történelmi filmeket készíteni a nyugat-magyarországi felkelésről vagy a Rongyos Gárdáról, a kormány nem szán rá forrást.

+

A kormány álláspontjának ismertetésével, majd képviselői felszólalásokkal ért véget a közmédia átalakításáról szóló kormánypárti előterjesztés általános vitája az Országgyűlés ülésnapján.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a négy gazdasági társaság egybeolvadása költséghatékonyabbá, egyszerűbbé, átláthatóbbá teszi a közmédia működését, ami a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának ellenőrzőképességét is erősíti. Emellett a javaslat tovább harmonizálja a magyar médiaszabályozást az uniós elvárásokkal - tette hozzá. Az államtitkár a kormány nevében egyetértését fejezte ki és támogatást kért az indítvány elfogadásához.   

Kitért arra is, hogy az új gazdasági társaság valamennyi jelenlegi közszolgálati feladatot előírja, és megfelel a vagyontörvénynek. Ésszerűnek nevezte további két csatorna indítását, jelezve, hogy a mintegy 100 elérhető magyar csatorna mellett nem aránytalan hat közszolgálati.  

Képviselői felszólalások 

A független Szabó Szabolcs értékelése szerint a javaslat a kádári korszak trösztösítését idézi, s kérdés, hogy amennyiben megszűnnek a párhuzamosságok, mi szükség van a közmédia költségvetésének 80,5 milliárd forintra emelésének. Feltételezte, hogy a műsorgyártás kiszervezését készítik elő, emellett felvetette, hogy vajon ki nézte ki magának a közmédia ingatlanjait. A stratégia alkotásának előírásával összefüggésben hibának nevezte, hogy az nem befolyásolja a költségvetési keretet.    

A képviselő bírálta, hogy a tervezett két új csatornát az alapcsomagok részévé kell tenni, ami kiszoríthat más adókat. Ez korlátozza a szabad versenyt és az elhallgattatás új módszere.   

Novák Előd (Jobbik) jelezte: egyik módosító javaslatukban szempontokat fogalmaznak meg a vezetők kinevezésére vonatkozóan. Szólt arról is, hogy lépni kellene a reklámok hangerejének szabályozása ügyében, mert az eddigi megoldások nem elegendőek.

Legény Zsolt (MSZP) felszólalásában azt mondta, az újonnan létrehozni tervezett ingyenes közszolgálati csatornákkal sem tudja növelni népszerűségét a kormány.  

A fideszes Kucsák László szerint jelentős forrás szabadul fel az átszervezéssel, amit műsorkészítésre lehet fordítani. Az elnevezésről szólva kifejtette: a Duna egy szimbólum, ami összeköt embereket, kultúrákat, az 1992. december 24-én létrehozott Duna Televízió pedig a magyarországi és a külhoni magyarság összefogását hirdeti, így a közös társaság méltó nevet visel majd.

Dunai Mónika zárszava

A vita végén Dunai Mónika előterjesztőként elmondott zárszavában a sajtószabadság megsértésének nevezte, hogy a szocialista Lukács Zoltán országgyűlési képviselőként konkrét közszolgálati műsorszámok létjogosultságát vonta kétségbe.  

A kormánypárti politikus emellett kifejtette, a közmédia által tervezett két új csatorna közül az egyik sport tematikájú lesz, azonban a másik, sajtóhírekkel ellentétben nem a Petőfi Televízió munkanevet viselő elképzelés lesz, hiszen a tervek szerint az az M2 esti műsorsávját foglalja majd el. A kormánypárti politikus szerint a hatodik közszolgálati csatorna lehetőségét az Európai Unió közmédia erősítésére vonatkozó igénye miatt tartják fenn, az ottani adáskezdés időpontjáról azonban még nincs döntés.  

Az ülést vezető Jakab István ezt követően lezárta a javaslat általános vitáját.