A keresztény gyökereket elvágni, a kereszténység értékeit el nem ismerni súlyos hiba – hangoztatta az igazságügyi miniszter hétfőn Esztergomban, a Becket Szent Tamás-emléknapon a jog és a kereszténység kapcsolódási pontjairól tartott előadásában. Trócsányi László azt mondta: az új magyar alaptörvény megtette azt, amire az Európai Uniót alapító szerződő felek nem mertek vagy nem akartak vállalkozni: kodifikálta a kereszténység szerepét.
Hozzátette, hogy a kereszténység szerepének és más értékeknek, mint a nemzetnek és a családnak az említésével az alaptörvény már lezártnak hitt kérdésekhez mert hozzányúlni. Ezért gondolom azt, hogy az új magyar alkotmány körül némileg szokatlan és váratlan módon kibontakozott nemzetközi vita ennek is szól – mondta Trócsányi László.
A miniszter kiegyensúlyozottnak nevezte a magyar alkotmányos megoldást, amelyben az állam és az egyház elválasztása mellett együttműködésük bizonyos közfeladatok ellátásában lehetséges és részletesen szabályozott. A magyar modell tehát az együttműködésen alapszik. Az együttműködés számomra nemcsak formai kérdés, hanem sokkal inkább tartalmi is, azaz a jogszabályok megalkotása kapcsán is érvényre kell jutnia – jelentette ki Trócsányi László.
A miniszter szerint a magyar alkotmányozók igennel válaszoltak arra kérdésre, hogy meg kell-e jeleníteni az eszményeket a jogszabályi hierarchia csúcsán. Az alaptörvényben a közösségeknek - család, nemzet - kiemelkedő, értékteremtő szerepük van.
A keresztény Európát nem a gyökereiről, mint a gyümölcseiről kell megismernünk. Ne kövessük el azt a hibát, hogy Európa keresztény identitását valamilyen idealizált múltban keressük. Keressük inkább a jövőben. Mert nem az a kérdés, volt-e, hanem hogy lesz-e keresztény Európa, lesz-e keresztény Magyarország – zárta előadását Trócsányi László.
