Az államtitkár megjegyezte: a zárszámadási törvényjavaslat ide vonatkozó számadatai az egyházi szakértők és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőinek szakmai egyeztetése alapján jöttek létre. Ennek eredményeként idén a 2009-re vonatkozó egyházi közoktatási kiegészítő normatíva 757 millió forint lesz, illetve 1 milliárd 17 millió forintot kapnak az egyházak szociális intézményeik kiegészítő normatívájaként.

Szászfalvi László kiemelte: a közoktatási rendszer stabil, kiszámítható állami finanszírozásra való átállításáig is a kormány az állami és önkormányzati intézményekkel egyenrangúan támogatja majd az egyházi közoktatási intézményeket, s ez már a jövő évi költségvetésben megmutatkozik. A kormányzat egy bizonyos ütemezési terv szerint az állami finanszírozást szeretné bevezetni a közoktatási rendszerben, és ez nyilván érinti majd az egyházi fenntartású oktatási intézményeket is, a részleteket azonban még az egyházi szakértőkkel egyeztetni kell.
    
Az egyházügyi államtitkár megemlítette: a szeptember-október folyamán összehívandó vatikáni-magyar vegyes bizottságnak az egyik legfontosabb témája az egyházak, illetve az egyházi intézmények finanszírozása lesz, ezeket a kérdéseket részletesen elemzik majd és reményeik szerint konszenzusra tudnak majd jutni egymással. A vegyes bizottság témája lesz továbbá, hogy közösen vonják le a konzekvenciákat a vatikáni szerződés megkötése, 1997 utáni évek tapasztalatai alapján.

Szászfalvi László közölte: a vatikáni-magyar vegyes bizottság ülésein hangsúlyos lesz az 1990-ben meghozott lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatának kérdése is, mert nyilván érinti a vatikáni szerződés az egyházi törvény felülvizsgálatát. Ehhez kapcsolódóan elmondta: nagyon sok minden idejétmúlt az 1990-ben hozott törvényben. A legfontosabb feladat az, hogy le kell zárni a lehetőséget az úgynevezett bizniszegyházak előtt, amelyeket nem a hitéleti tevékenységre hoztak létre, hanem spekulációs céllal arra, hogy miként használják ki a kiskapukat, és hogyan éljenek vissza a törvény adta lehetőségekkel. Magyarországon példátlanul alacsony számhoz, száz főhöz kötik az egyház megalapításának kritériumát, ugyanez a szám például Ausztriában 10 ezer fő.
    
A leendő új egyházi törvényt azonban feltétlenül a később megszavazandó új alkotmánnyal kell összhangba hozni. Ehhez hosszú és nagyon kemény munka szükséges, folyamatosan egyeztetni kell a történelmi és az intézményfenntartó felekezetekkel. Októberben egyébként az államtitkárság egy salátatörvény-javaslatot is tervez benyújtani az Országgyűlésnek, amelyben az egyházakat érintő, a szocialista kormányok alatt létrejött diszkriminációt igyekeznek felszámolni.
    
Az Orbán Viktor miniszterelnök és a történelmi egyházak vezetői között tervezett találkozóról azt mondta: az időpontot egyeztetik, bíznak benne, hogy még szeptemberben megvalósul a tárgyalás. Ezen ugyanazok a témák kerülnek majd elő, amelyeket a vatikáni-magyar vegyes bizottságon terveznek.