A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról emlékeztek meg kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Simicskó István a sport szerepéről beszélt, véleménye szerint a család megerősítését nemcsak anyagi támogatással lehet megtenni, hanem a sport eszközrendszerével is. Ezután a képviselők elfogadták a fair bankokról szóló törvényt és a devizahitelek jövő évi forintosításárók szóló törvénymódosítást.
Napirend előtt
Megemlékezés a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezett haza a Szovjetunióból. Mintegy 800 ezer magyart 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként több éves kényszermunkára a Szovjetunióba hurcoltak, illetve a második világháborút követően a gulág rabtelepeire, valamint málenkij robotra száműztek. Az alelnök szavai szerint ez a nap emléket állít mindazoknak, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, politikai, vallási meggyőződésükért vagy származásukért.
KDNP: cél, hogy minden gyerek sportoljon
Simicskó István véleménye szerint a család megerősítését nemcsak anyagi támogatással lehet megtenni, hanem a sport eszközrendszerével is. Hangsúlyozta, hogy a sport fejleszti a gyerekek önismereti képességét, képes erősíteni a nemzeti identitást, és összehoz különböző identitású embereket. A célok között jelölte meg, hogy minden gyermek sportoljon, hogy minél több sportversenyt hozzanak Magyarországra. Hozzátette: ehhez a kormánynak a feltételeket kell biztosítani, azaz sportlétesítményeket kell építeni.
LMP: az áldozatokra nem, de a kormányra érvényes az a szlogen, hogy tehet róla, tehet ellene
Szél Bernadett (LMP) megemlékezett arról, hogy ez a nap a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napja is. A Baranya megyei rendőrség által készített prevenciós videókat kifogásolva tragikusnak nevezte, hogy még mindig a nőket tartják felelősnek azért, ha bűncselekmény áldozataivá válnak, a videókban szó sincs az elkövetők felelősségéről. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: ratifikálni fogják az isztambuli egyezményt. Visszautasította azt, hogy akár a rendőrség, akár bármely más hatóság az erőszak áldozatává vált nőket hibáztatná a velük történt tragédia miatt. Az államtitkár szerint a kérdéses filmek a fiatal és szórakozni járó korosztály számára készültek nevelési, oktatási, bűnmegelőzési céllal, nem az áldozatokat szólítják meg. Hozzátette: a „Selfie" kisfilm elsősorban az iskolai oktatásban vitaindító céllal készült, annak célja egyértelmű: a nők elleni erőszak elleni fellépés. Közölte, a filmek kritizált szlogenje, „Tehetsz róla, tehetsz ellene" azt kívánta hangsúlyozni, hogy ne felelőtlenül vágjanak neki a fiatalok az éjszakai szórakozásnak.
Jobbik: hol vannak az egyéni számlák?
Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy a Fidesz 2010-es választási kampányban azt ígérte, megvédi a nyugdíjakat, de az kimaradt, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítására készülnek. Mint mondta, a kormányhoz 3000 milliárd forint, a GDP 10 százaléka folyt be, de ezt az összeget felélték az elmúlt négy évben. Miért verték át az embereket? Miért nem hozták létre az egyéni számlavezetési rendszert, ami garantálta volna, hogy megmaradnak az egyéni befizetések? – kérdezte. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány senkit nem vert át, az történt, hogy visszaadta az embereknek a biztonságot, nem kell attól tartaniuk, hogy a magánnyugdíj-pénztárba befektetett pénzük elveszik. Elmondta, 2011 óta 61 ezerre csökkent a pénztárak tagjainak száma, a tagok többsége nem fizet tagdíjat, ezért a pénztárak stabil működése nem biztosítható.
MSZP: 3 millió koldus országa Magyarország
Teleki László (MSZP) szerint a kormány a jövő évi költségvetésben újabb háborút indít a szegények és a tanulni vágyók ellen. Az analfalbéták országát építi a kormány, mert a tanulatlanokat könnyebb kizsákmányolni – értékelte. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ha volt olyan párt, amely arra törekedett, hogy segélyezéssel tartsa függőségben az embereket és ebből a választások előtt előnyt szerezzen, az az MSZP volt. A Fidesz-KDNP célkitűzése ezzel szemben áll: mindenki aki képes, dolgozzon – tette hozzá, kiemelve a kormány embereket segítő intézkedéseit: a rezsicsökkentést, a családi adókedvezményt, az ingyenes tankönyveket, a devizahitelesek megsegítését.
Fidesz: honnan vannak Simon Gábor újabb 100 milliói?
Németh Szilárd István (Fidesz) Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről elmondta, mintegy 240 millió forintot helyezett el ausztriai bankszámlákon, ezt vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel, ezért okirat-hamisítást követett el. Mint mondta, 100 millió forintos nagyságrendű adó meg nem fizetése miatt remény volt arra, hogy „be lehet kaszlizni". De október végén adóhátralékként 128 millió forintot fizetett meg, biztosan nem a külföldi számlákon zárolt összegből – tette hozzá. A kormánypárti politikus szerint Simon Gábor ezzel elismerte, az eltitkolt vagyon az övé, és az is bebizonyosodott, az egész baloldal hazudott, ezért az embereknek válaszokkal tartoznak.
Elfogadták a fair bankokról szóló törvényt
A képviselők 115 igen, 13 nem szavazattal, 25 tartózkodás mellett támogatták a kormány javaslatát.
A törvény egyebek mellett szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, a Kúria jogegységi döntésének megfelelően.
A jogszabály érinti a hitelszerződés módosítására vonatkozó új rendelkezéseket, a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályokat, a devizaalapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályokat. A törvény az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban rögzíti, hogy a fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelkamat, a kamatfelár, a költség és a díj módosítható egyoldalúan. Egyéb feltétel egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható.
Külön is rögzíteni kell a szerződésben a hitelező egyoldalú szerződésmódosítási jogát, és semmis az a szerződés, amely az egyoldalú módosítására vonatkozóan meghatározott követelményeknek nem felel meg.
Az előterjesztő Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban arról beszélt: a cél, hogy szélesítsék az átlagos magyar fogyasztók védelmét. A bankok tájékoztatási kötelezettsége több részből áll: először érthetően be kell mutatnia a termékcsaládokat, majd a fogyasztó által választott termékről részletesebb tájékoztatást kell adnia a banknak. Ennek részletszabályait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendeletben határozza meg.
A jelzálogalapú hitelszerződések esetén pedig az ügyfélnek a tájékozódás – ügyvéd vagy szakértő igénybevétele – érdekében 7 munkanappal az aláírás előtt meg kell kapnia a hitelszerződést, így az ügyfél nem akkor szembesül először a szerződéssel, amikor a közjegyző közvetlenül az aláírás előtt felolvassa – ismertette Trócsányi László.
A három évnél rövidebb futamidejű szerződéseknél nincs lehetőség egyoldalú kamatemelésre és szerződésmódosításra sem, míg az ennél hosszabbaknál háromévente vizsgálhatják felül a kamatokat.
A fogyasztóknak kamatemelkedés esetén lehetőségük lesz bankot váltani. A bankoknak 90 nappal a kamatemelés előtt tájékoztatniuk kell az ügyfelet, akinek 60 napja van a bankváltásra. Az ügyfelek ingyenesen felmondhatják hitelszerződésüket, majd meg kell állapodniuk az új pénzintézettel.
Elfogadta a devizahitelek jövő évi forintosítását az Országgyűlés
A képviselők 116 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá Trócsányi László igazságügyi miniszternek az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslatát.
A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak. A parlament határozata alapján a kamatfelár a hitelfelvételkor alkalmazott eredeti értékre változik vissza, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 1 százalék és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén az 4,5 százalékot, nem lakáscélúnál pedig a 6,5 százalékot.
Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbet választva. Ez alapján a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek.
A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, költségre és díjra is.
Az érintett adósok négy feltétellel kérhetnek felmentést a forintosítás alól. Így tehetnek például azok, akiknek szerződése 2020 végéig lejár, illetve akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot. Emellett azok is kérhetik mellőzésüket, akiknek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy akik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató alapján jogosultak adott devizaalapú kölcsönt felvenni. A most elfogadott változtatást beterjesztő igazságügyi miniszter korábban azt mondta, a kabinet betartja, amit ígért: a devizahitelesek törlesztőrészletei a bankok elszámoltatásának köszönhetően 25-30 százalékkal csökkennek. Beszélt arról is, a közel piaci árfolyamon történő forintosításkor a kormány kezét az Alkotmánybíróság (Ab) egy határozata és a Kúria egy jogegységi döntése is kötötte, és ha nem ilyen árfolyamon javasolták volna a forintosítást, akkor fennállt volna a veszélye annak, hogy nemzetközi jogi fórumokon a magyar állam pert veszít a bankokkal szemben.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azzal számol, hogy a több mint 400 ezer jelzálogalapú devizahiteles döntő többsége a forintosítás mellett dönt, így megszabadul a változó árfolyam kockázatától. A jegybank júniusi adatai alapján az összes deviza alapú lakossági jelzáloghitel értékének mintegy 35 százaléka jár le öt éven belül.
Nem banktitok a korábban pártirodára felvett MFB-kölcsön
A jövőben nem minősülnek banktitoknak a korábban pártirodára felvett MFB-kölcsönök adatai - döntött a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-ről szóló törvény módosításával a parlament. A fideszes javaslatot 134 igen szavazattal, 20 szocialista és LMP-s, valamint függetlenektől származó nem ellenében, 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá.
Az előterjesztők - köztük Lázár János, a fejlesztési bank felügyeletért is felelős Miniszterelnökség vezetője – a közügyek átláthatóságának biztosításával indokolták javaslatukat.
A törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a már megkötött ügyletekre is alkalmazni kell.
15 milliárd forinttal nőhetnek az idei költségvetés kiadásai
Az Országgyűlés támogatta a költségvetési bizottság összegző javaslatát, amely több ponton is módosítja az idei költségvetést. A változtatások eredményeként a büdzsé kiadásai és így hiánya is mintegy 15 milliárd forinttal növekedhet, ám a kormány várakozása alapján a 2,9 százalékos hiánycél nem kerül veszélybe.
A képviselők 119 kormánypárti igen szavazattal, 32 ellenzéki nem ellenében és 9 jobbikos tartózkodás mellett hagyták jóvá a költségvetés átírására vonatkozó bizottsági előterjesztést. A büdzsé mostani módosítását a héten a Költségvetési Tanács véleményezheti, a parlamenti zárószavazására pedig várhatóan jövő héten kerül sor.
Egy hivatal koordinálja a kutatási, fejlesztési tevékenységet
A magyarországi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység felügyeletének egységesítésére, prioritásainak meghatározására, valamit az erre szánt hazai és uniós források koordinált elosztására létrejön a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal). Az erről szóló törvényt 133 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály szerint a kormány kutatásfejlesztéssel és innovációval kapcsolatos feladatait az NKFI Hivatalon keresztül látja el, amely önálló költségvetési fejezetet kap, és a Nemzeti Innovációs Hivatal kormányhivatallá alakításával jön létre. A jogszabály megszünteti Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) Irodát, ennek jogutódja is az NKFI lesz.
Az európai területi társulásokat érintő változtatásokról döntött a parlament
A európai területi társulások (ETT) tevékenységét tisztázó törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés. A képviselők 136 igen szavazattal, 1 nem és 28 tartózkodás mellett hagyták jóvá a külgazdasági és külügyminiszter erre vonatkozó javaslatát. A szabályozás célja annak nyomatékosítása, hogy az ETT-k nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban gazdasági tevékenység végzésére nem alapíthatók. A nyilvántartásba vételi eljárást a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint hatóság az eddig kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéktől a saját hatáskörébe helyezi át. Az eddigi kétlépcsős eljárás egységesítésének célja az ETT-k alapításának egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele, működésük könnyebb nyomon követése. Az ETT-k gazdálkodásának törvényességét a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi. A társulások csak jogutód nélkül szűnhetnek meg.
A kulturális örökség védelméről
L. Simon: szakmai egyetértés övezi a széleskörű módosítást
A régészet és a műemlékvédelem szempontjából is átfogó változtatásokat vezet be a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása - mondta expozéjában a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. L. Simon László közölte: a változtatások, amelyek beterjesztését széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, korrigálják a korábban elfogadott szabályozás hibáit is. Kijelentette: megerősödik a területiség elve. A feltárások koordinálása a jövőben az illetékes városi múzeumok feladata lesz, a megyeiek részvétele csak akkor indokolt, ha a városiak nem tudják ellátni ezt a feladatot. Megmarad a Magyar Nemzeti Múzeum központi leletbefogadási kötelezettsége, de cél, hogy a leletek a helyi múzeumokat gazdagítsák.
A módosítás bevezeti a differenciált hatósági ár fogalmát, ezzel elkerülhető lesz, hogy az egyes intézmények eltérő árakat alkalmazzanak. Gyorsítja a nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárásokat az, hogy egyablakossá válik az ahhoz kapcsolódó ügyintézés a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központban. A változtatás eltörli a feltárásokra fordítható 200 millió forintos felső határt, meghagyja ugyanakkor korlátként a beruházás értékének 1 százalékát.
A törvényjavaslat új eleme a feltárásra jogosultak akkreditációja is, amely biztosítja, hogy a Forster központ által minősített intézmények végezhessék el a munkát. Változik a lelőhely fogalma, és szigorodik a fémdetektorok használata annak érdekében, hogy az amatőr régészek ne okozhassanak kárt a magyar régészetnek. Közölte: eddig komoly leletanyag kerül illegálisan külföldre miattuk.
A műemlékvédelemmel kapcsolatos módosításról szólva közölte: a műemléki épületek tulajdonosait is érdekeltté kívánják tenni a felújításban, ugyanakkor fontos, hogy ha ezen épületek veszélybe kerülnek, az állam is rendelkezzen a szükséges eszközökkel.
Kétlépcsőssé válik a műemléki nyilvánítás – folytatta az államtitkár –, jelezve: előbb nyilvántartott műemléki értékké válnak az épületek, ezt követően nyilváníthatják azokat műemlékké. L. Simon László fontosnak ítélte, hogy a műemlékké nyilvánításkor és a helyreállításkor is rendelkezésre álljon hasznosítási koncepció, amelyben a többi közt idegenforgalmi szempontokat is figyelembe vesznek. Szerinte a szakképzési programok során erősíteni kell a hagyományos szakipari munkákat, és szükséges a műemlékek folyamatos monitorozása is. Ennek érdekében meg kell erősíteni az elsőfokú hatóságot, de a másodfokút is át kell alakítani – közölte. Beszámolt arról is, hogy jövőre újabb, az adócsomagba is beépülő ösztönzőket szeretnének bevezetni annak érdekében, hogy a tulajdonosok érdekeltek legyenek az ingatlanok szakszerű felújításában.
Fidesz: differenciált műemlékvédelem jön létre
Halász János (Fidesz) a régészeti örökség védelmével és a műemlékvédelmi előírások módosításáról szólt. Üdvözölte, hogy az örökségvédelmi, nyilvántartási, tudományos és szakértői feladatok is a Forster központhoz kerülnek, de azt is, hogy a nagyberuházások feltárásait végzőik is ezzel az intézettel állnak majd kapcsolatban. A műemlékvédelmi előírások módosításáról szólva azt mondta: megalapozottabb és differenciáltabb védelem jöhet létre. Célnak nevezte a dinamikus és költséghatékony műemlék-gazdálkodást, amely a helyi közösség és a tulajdonos véleményét is figyelembe veszi.
