Magyarország értékesítette széndioxid kvótájának egy részét, amikor is 2 millió tonna kibocsátási kvótát adott el Belgiumnak. Rétvári Bence szerint az államok közötti kvóta kereskedelem, ha nem is jellemző, de nem példa nélküli. A képviselő viszont azt példa nélkülinek nevezte, ami ez ügyben Magyarországon történt, ugyanis a minisztérium sem a hivatalos kommünikéjében, sem a sajtó többszöri érdeklődésére nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyiért értékesítette a kibocsátási kvótát.

Szakértői becslések szerint az eladási ár 2-3 milliárd forint lehetett, a kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, főként azért fontos a pontos szám ismerete, mert a szaktárca közleményében arra tett ígéretet, hogy az állam a befolyt összeget teljes egészében környezetvédelmi célokra, környezetvédelmi beruházásokra fordítja.” Ez a cél az ellenzék részéről is támogatható lenne, csakhogy a számok ismerete nélkül nem lehet ellenőrizni a vállalás betartását” – mondta az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának kereszténydemokrata tagja. .Hozzátette: „mivel az utóbbi időben igencsak jellemző, hogy a zöldadókból, zöldforrásokból befolyó pénzek egészen más területeken landolnak a KDNP él azzal a gyanúval, hogy a kvóta eladásából befolyt összeget a kormány nem a környezet védelmére, hanem például a gazdasági világválságra történő hivatkozással részben vagy egészben más célokra fordítja.
 
A KDNP arra kéri a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, hogy mielőbb hozza nyilvánosságra a pontos számokat.

Az eladási összeg, és annak felhasználásának tisztázatlanságán túl Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy a kvótaeladással a kormányzat súlyos stratégiai hibát követett el, mivel – mint mondta – Magyarország éppen most folytat tárgyalásokat az Európai Unióval az ország 2013-2020 közötti széndioxid kibocsátási kvótájának emeléséről. A tárgyalás eredményessége esetén Magyarország 2013-tól 2020-ig akár évi 182 milliárd forint plusz bevételre tehetne szert széndioxid kvótájának eladásából, ám azzal, hogy miközben tárgyalóasztalnál magasabb kvótáért harcol, aközben a piacon értékesíti kvótafeleslegét a kormány teljes ellentmondásba  került, s jelentős mértékben rontotta Magyarország esélyeit.

A képviselő szerint a kormány a széndioxid kvótákat nem környezetvédelmi, hanem üzleti szemszögből kezeli, s Rétvári Bence arra is felhívta a figyelmet, hogy a „miniszterelnök számára sem ismeretlen a kvótakereskedelem”, hiszen az érdekeltségébe tartozó Motim Rt-nek 2006-ban a kormány négyszer akkor kvótát biztosított, mint amekkorát a cég valós kibocsátása indokolt, és az így keletkezett többlet kvóta értékesítéséből a szakértők becslése szerint nyolcvanmillió forint extraprofitra tett szert a Motim Rt.. A képviselő által kiosztott sajtóanyag szerint: „a kormányfő cégét két magánszemély fel is jelentette emiatt. A környezetvédelmi tárca szerint, azért kapott ekkora kvótát, mert két kazánt tart készenlétben, amely üzemzavar vagy karbantartási munkák esetén képes részt vállalni a mosonmagyaróvári távhőszolgáltatásban. A városnak azonban nincs ilyen megállapodása a céggel. Érdekes azonban, hogy más nagy vállalatok, mint például a Mol Rt. nem jutottak kellő mennyiségű kvótához” – olvasható az anyagban.

Az említett eset is jól példázza, hogy az eredetileg környezetvédelmi célra létrehozott széndioxid kibocsátási kvóták, és az ezekkel való kereskedelem egyre inkább csak üzletnek számít a kormánynak. A kormány a rendelkezésére álló keretet nem arra használja, amire a Kiótói Egyezmény létrehozta, nem arra használja, hogy a széndioxid kibocsátó cégeket környezetvédelmi technológiák alkalmazásával a kibocsátás csökkentésére ösztönözze, hanem a rossz kvóta leosztással profitszerzési lehetőségeket kínál egyes cégek számára – jegyezte meg a képviselő.

A Kereszténydemokrata Néppárt azt szeretné, ha a széndioxid kvótarendszer átláthatóbban működne, ha a tárca nyilvánosságra hozná az értékesítésből befolyó összeget, ha követhetővé válna, hogy az extrabevétel Magyarország számára milyen környezetvédelmi beruházásokat eredményez – mondta végezetül Rétvári Bence.