A Magyarország Alaptörvénye című új alkotmánytervezetben minden benne van, ami a kereszténydemokratáknak fontos, és semmi nincs benne, amit mi nem tudnánk elfogadni - mondta Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakciójának vezetője Kecskeméten. A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke hangsúlyozta: az élet védelme, a házasság és a család védelme volt az a terület, ahol a KDNP megfogalmazása érvényesült.
Egy alaptörvényben értékeket, államcélokat szoktak megjelölni, amelyekből nem feltétlenül következnek alanyi jogok, de mindenképpen az elérendő állapotot kívánja rögzíteni – jelentette ki Harrach Péter. Hozzáfűzte: a lakhatási jog nem jelenti azt, hogy minden hajléktalannak lakást kell adni, de viszont törekedni kell egy olyan állapotra, hogy a hajléktalan emberek ne az utcán töltsék az éjszakát. Elérendő célként jelölte meg azt is, hogy a mindenki által rossznak tartott abortuszok száma csökkenjen és minden megfogant emberi életnek esélye legyen az életre.
Az új alkotmány tervezete nem az utóbbi néhány hét eredménye, hanem hosszú évek előkészítő munkája után született meg – mondta, hozzátéve: ez a folyamat tulajdonképpen a rendszerváltás óta tart. Szavai szerint a mai ellenzék is nekifutott ennek a feladatnak, de megtorpant, nem tudta azt befejezni.
A politikus szerint a polgári, nemzeti, keresztény oldal természetesnek tartotta, hogy egy új alkotmánnyal indítja azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen új, élhető és minden ember számára esélyt jelentő ország lesz Magyarország.
Az Alkotmányban leírt „a házasság egy férfi és egy nő életközössége” kijelentés a magyar emberek többsége számára természetes, de egy kisebbségnek nem, ezért meglátása szerint vitákra kell számítani ezzel kapcsolatban.
A történeti alkotmány iránti tiszteletből – amelynek a ,48-as törvények is részét alkotják – úgy gondoltuk, hogy meghagyjuk az alkotmány kifejezést neki, és mi az alaptörvényt használjuk" – indokolta azt, hogy miért nem alkotmánynak hívják a tervezetet.
Harrach Péter idézte a tervezett Alaptörvény egy mondatát, amely szerint „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, mely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát”. Ehhez valószínűleg egy kiegészítés társul majd: „És megjeleníti a nemzet egységét”, hiszen a Szent Koronáról szóló törvényben is ez a kifejezés van – fűzte hozzá.
A Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfőn terjesztette be az Országgyűlés elé alkotmányjavaslatát. Az alkotmány általános vitája március 22-én, kedden kezdődhet, a zárószavazás pedig április 18-án, hétfőn lehet az Országgyűlésben.
