Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő tájékoztatása szerint a kormányfő „üdvözölte, hogy hazánkban újra sokszínűvé vált a zsidó hit- és közélet”. Orbán Viktor szóvivőjének értékelése alapján Köves Slomó a megbeszélésen nagyra értékelte a miniszterelnök emberi méltóság melletti kiállását az Országgyűlésben, és köszönetét fejezte ki, hogy a kormány biztosítja a sokszínű vallási-kulturális élet feltételeit Magyarországon.  

Az EMIH közleményében felidézi, a Jobbik egyik képviselője az Országgyűlés előző heti ülésén súlyosan antiszemita kijelentéseket tett, a vérvád középkori babonáját felélesztve rituális gyilkossággal vádolta a zsidó közösséget. Mint emlékeztetnek, ezért közös vizsgálóbizottság felállítására és a súlyos uszítás elítélésére kérték a demokratikus parlamenti pártokat. Kiemelik: ezt követően Steiner Pál szocialista képviselő javaslatára az Országgyűlés „példátlan támogatással szavazta meg egy állandó etikai bizottság létrehozását”, az ellenzéki politikus javaslatát pedig „Orbán Viktor miniszterelnök válaszbeszédében méltatta”.   

Köves Slomó a miniszterelnöknél tett látogatás során arra emlékeztetett, hogy hasonlóan súlyos uszításra a parlamentben 70 éve nem volt példa, ezért is van szerinte nagy jelentősége ebben a kérdésben a miniszterelnök kiállásának, és a demokratikus pártok minimális konszenzusának - olvasható a hitközség közleményében. A rabbi szavait idézve kiemelik ugyanakkor, hogy a jelképes lépések mellett a jog eszközeivel is fel kell lépni a hasonló jelenségek ellen, az EMIH ezért szerdán közösség elleni izgatás gyanújával feljelentést tett Baráth Zsolt jobbikos képviselő ellen, a feljelentés nyomán pedig a központi nyomozó főügyészség soron kívüli nyomozást rendelt el. Hozzáteszik továbbá, a találkozó résztvevői egyetértettek, hogy az antiszemitizmus kérdése nem lehet politikai hovatartozás kérdése. Ugyancsak Köves Slomó szavaira utalva a hitközség azt is hangsúlyozza, a „múlt heti eset a jéghegy csúcsa, az Országházban sorozatosan hangozhattak el következmények nélkül rasszista felszólalások az elmúlt időben”. Köves Slomó ezért arra kérte a miniszterelnököt, hogy pártja és kormánya nevében tegye egyértelművé azokat a határvonalakat, amiket semmilyen körülmények között nem lépnek át a társadalmi együttélés ügyében.  

Szijjártó Péter beszámolója szerint a találkozón szóba került a kormány és a hitközségek közötti megállapodás előkészítése is, az EMIH közlése szerint pedig felmerültek még további – a zsidó közösségi-felekezeti – élettel, a sokszínű zsidó kulturális és vallási élettel kapcsolatos kérdések is, a miniszterelnök pedig peszach alkalmából köszöntötte a magyar zsidó közösséget.  

Baráth Zsolt múlt kedden, napirend utáni felszólalásában a korabeli vádakat felidézve azt mondta, a tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró "külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni. A felszólalásra válaszoló Fónagy János államtitkár közölte: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolnia kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.  

A kormány másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül ítélte el a felszólalást, azt teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezve, mivel „ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyűlés és a kormány alapvető értéknek tekint”.  

Fazekas Géza a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-vel azt közölte: közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a főügyészség a parlamentben múlt héten elhangzott, Tiszaeszlár 130 éve című felszólalás ügyében.  

A tiszaeszlári vérvád, amelyben 1882-ben helyi zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsítottak meg, a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb hívószava.