„Ez most az európaiaknak, vagyis nekünk különösen érdekünk, hiszen az ázsiai gazdaság adja a modern világgazdaság felemelkedésének tekintélyes részét és erejét” – mutatott rá. Az összeköttetés megteremtésének eszközeként hivatkozott az infrastruktúra fejlesztésére, a szabadkereskedelmi megállapodásokra és a kölcsönös beruházásokra.

A magyar modellhez magyar emberek kellenek

A kormányfő óvatosságra intett mindenkit, aki más országok válságkezelési modelljeit akarná átvenni Magyarországon. Nincs két egyforma ország – jelentette ki, megjegyezve: „egy japán modellhez japán emberek kellenek, egy kínai modellhez kínaiak – ráadásul jó sokan –, egy orosz modellhez oroszok, magyar modellhez meg magyarok”. A hazai modell, értékelése szerint az angolokéval mutat hasonlóságot, de összességében nem egymás modelljeinek átvételét tartotta feladatnak, hanem a gazdaságok kölcsönös összekapcsolását.

A miniszterelnök jelezte: ezért tárgyalt szingapúri, maláj, kazahsztáni vezetőkkel áruszállításról és befektetési lehetőségekről. Az ezek előtti akadályok elhárítása volt a célja mind a konferenciának, mind a megbeszéléseknek – tette hozzá, kiemelve: számos gazdasági eredményt sikerült elérni a kétoldalú tárgyalásokon.

A versenyképességre utalva azt hangoztatta: a szingapúriakkal például négy komoly beruházás Magyarországra hozásáról tárgyaltak. „Tehát nem arról van szó, hogy otthon termelnek és nálunk adnak el, hanem nálunk fektetnek be” – fejtette ki Orbán Viktor. Példaként hozta azt is, hogy a dél-koreaiak, japánok is Magyarországra jönnek termelni, ami azt mutatja, hogy a magyar gazdaság lassan, de biztosan versenyképessé válik még az ázsiai térségekben történő termeléssel is.

Növelni kell a kutatásra, fejlesztésre épülő beruházásokat

A kormányfő hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországnak van némi „történelmi előnye”, ezért a kutatásfejlesztésre épülő iparágakba kell egyre inkább befektetni. Szép dolognak nevezte a fizikai munkát, az autógyártást, az összeszerelést, ami emberek százezreinek ad megélhetést, de szavai szerint hosszabb távon folyamatosan növelni kell a kutatásra, fejlesztésre épülő, magasabb hozzáadott értéket termelő iparágakba történő beruházásokat.

Most már ilyen gyárakat hoznak Dél-Koreából, Japánból, Szingapúrból – mondta Orbán Viktor, aki ezt azzal indokolta, hogy a magyar emberek jól dolgoztak az elmúlt években, mindenki szeretne ilyen munkaerővel dolgozni, és olyan biztonságos és kiszámítható helyen befektetni, mint amilyen Magyarország.

Több szakadkereskedelmi megállapodást kell kötni

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy minden országgal szabadkereskedelmi megállapodásra kell törekedni. Ezt lassú folyamatként jellemezte, kiemelve ugyanakkor: „ha nem kezdjük el, sosem érünk a végére”. A Koreával kötött jól működik, s jól halad a szingapúri is – fűzte hozzá.

Orbán Viktor arról számolt be: a milánói találkozón Magyarország nevében azt az álláspontot képviselte, hogy minél több szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre az Európai Unió és az ázsiai országok között. Akkor lehet kereskedni, árukat vinni Kínába, Japánba, Koreába, Mongóliába, ha nem büntetik ezt különböző vámokkal – jegyezte meg, kifejtve: ma egyenként kell feloldani egy-egy termékcsoportra kivetett vámok terheit. Ha azok eltűnnek, akkor mindenki jól jár, a szabadkereskedelem kiterjesztése a glóbuszon bizonyítottan az emberiség javát szolgálná – hangoztatta a kormányfő.

Bizonyosnak nevezte, hogy ebbe az irányba kell haladni, s hozadékként nevezte meg a munkahelyek létrejöttét, a növekvő gazdaságot, a magasabb életszínvonalat és a jólétet. Ezzel együtt óvatosságra intett, s a szabadkereskedelmet egy ház tervezéséhez hasonlítva úgy fogalmazott: „jó, ha az ablak ki van nyitva, de a szúnyoghálót is fel kell tenni”.

Magyar-kazah befektetési alap jön létre, újranyit a Kuala Lumpur-i magyar követség

Közös magyar-kazah befektetési alap mielőbbi létrehozásáról és a malajziai magyar nagykövetség újranyitásáról is egyeztetett Orbán Viktor kormányfő Milánóban, tárgyalt Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel, majd Najib Razak maláj miniszterelnökkel. A megbeszélésekről – amelyeken magyar részről jelen volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is – Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár tájékoztatta az MTI-t.

Közölte: Orbán Viktor és Nurszultan Nazarbajev megállapodása alapján a magyar-kazah befektetési alaphoz 20-20 millió dollárral járul hozzá Magyarország és Kazahsztán.

A Nazarbajevvel folytatott tárgyaláson az is téma volt, hogy 45 kazah diák folytathatja tanulmányait ösztöndíjasként Magyarországon.

Szó esett továbbá arról, hogy Magyarország kereskedőházat nyitott Kazahsztánban, valamint az, hogy a magyar tervek között szerepel energetikai szakemberek küldése a közép-ázsiai országba - tájékoztatott Havasi Bertalan.

Orbán Viktor arról is beszélt - idézte szavait -, hogy Magyarország segít a 2017-es kazahsztáni világkiállítás megszervezésében. A magyar kormányfő jelezte egyúttal, hogy Magyarország szeretne közvetlen légi járatot indítani a két ország között. Végül 2015-re hivatalos budapesti látogatásra hívta meg Nurszultan Nazarbajevet.

Orbán Viktor Milánóban tárgyalt Najib Razak maláj miniszterelnökkel is, akit arról tájékoztatott, a kormány újranyitja a magyar nagykövetséget Kuala Lumpurban - közölte a sajtóiroda vezetője, hozzátéve, hogy a találkozón emellett elhangzott: a magyar fél a kis- és középvállalkozásokat is szeretné jobban bevonni a két ország közötti bővülő kereskedelembe.

A magyar miniszterelnök jelezte egyúttal: Magyarország 40 ösztöndíjas maláj diákot fogadna.

Problémamentes a magyar-svájci együttműködés

Problémamentes a magyar-svájci gazdasági együttműködés – állapította meg Orbán Viktor kormányfő és Didier Burkhalter, a Svájci Államszövetség elnöke milánói találkozójukon, amelyről Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta az MTI-t.

Orbán Viktor és Didier Burkhalter – aki jelenleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét is betölti – leszögezte: a magyar-svájci gazdasági együttműködés problémamentes. Kitértek arra is, hogy december elején Pozsonyban V4-Svájc-csúcstalálkozó lesz, ezzel kapcsolatosan a visegrádi országok és Svájc együttműködését egész Európa szempontjából fontosnak nevezték - közölte Havasi Bertalan.

Szóba került továbbá az ukrajnai konfliktus, amellyel összefüggésben Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország is a békés, tárgyalásos úton történő megoldásban érdekelt, és nagyra értékelte az EBESZ szerepét a közvetítésben, a helyzet kezelésében – tájékoztatott a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.