Rétvári Bence szerint egész Európára jellemző az antiszemitizmus jelenléte, de kevés kormányra jellemző, hogy olyan határozottan lép fel ellene, mint a magyar. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten beszélt erről az Antiszemitizmus és antiszemitizmus-monitoring Magyarországon és a világban című konferencia megnyitóján.
Hangsúlyozta, a kormánynak már hivatalba lépésekor egyértelmű álláspontja volt, hogy minden szélsőséges megnyilvánulást vissza kell szorítani.
„Politikai szempontból nem a korábbi kormányok tehetetlensége”, hanem a hatékony fellépés jellemző erre a kormányra – mondta.
Mint fogalmazott, a kormány rendkívül határozottan lép fel, „bármilyen diktatúra áldozatairól legyen is szó”. Segíti azokat, akik túlélték a holokausztot, és törvényalkotása egyértelmű válasz egy társadalmi problémára, amellyel szemben fel kell lépni. A kormány ezt nemcsak nyilatkozatokban tette meg, hanem jogszabályokban is – fűzte hozzá az államtitkár.
Szerinte ezen intézkedések nélkül „valószínűleg Magyarországon a közbeszédnek valamelyest elfogadott részévé válhatott volna akár a holokauszt tagadása, akár az antiszemita retorika”. De azzal, hogy „mind a Parlament falai között kinyilvánítottuk ennek a meg nem tűrt mivoltát, mind pedig törvényeket alkottunk ennek a büntetésére és tiltására, biztos vagyok benne, hogy a felnövekvő generációk számára ez egy elfogadhatatlan hozzáállás lesz”.
Reményét fejezte ki, hogy „az ilyesfajta szörnyű diktatúrák emléke csak emlék marad”, és a politikai erők is belátják, hogy szélsőséges retorikával „nem lehet, nem szabad és rendkívül káros szavazatokat szerezni”.
Az államtitkár azt mondta, hogy a Jobbik parlamentbe kerülésével az Országházban is megjelent az antiszemitizmus. Nemrégiben L. Simon Lászlónak (Fidesz) „kellett rendreutasítania a Jobbik egyik képviselőjét, aki a holokauszt-emlékév kapcsán vállalhatatlan megjegyzéseket tett” – mondta Rétvári Bence, hozzátéve, hogy mivel a parlament plenáris ülésein is előfordulnak „ilyesfajta megszólalások”, olyan törvénymódosítást hoztak, hogy azokra a képviselőkre nem terjed ki a mentelmi jog, akik közösség elleni izgatást követnek el, nemzeti jelképet sértenek meg, vagy tagadják a nemzetiszocialista és kommunista rendszer bűneit a parlamentben felszólalva – magyarázta.
Rétvári Bence felidézte, hogy Magyarország 2011-ben, az EU soros elnökeként Lengyelországgal és Litvániával együtt kezdeményezte, hogy augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóját a 20. századi önkényuralmi rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák, így ezen a napon a holokauszt és a kommunizmus áldozataira egyaránt emlékeznek.
Emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök utasítására tavasszal betiltották az Adj gázt! címmel a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetével egy időben tervezett motoros felvonulást, a provokációt megakadályozták. A kormánynak megvannak a megfelelő törvényalkotási és határozathozatali lehetőségei, és ezekkel élt is, hogy fellépjen a szélsőséges eszmékkel szemben – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a kormány lépéseivel bizonyította, hogy az emberi jogok védelméből nem lehet engedni, és - ahogyan azt az alaptörvény is rögzíti - a közösségek méltóságát is védeni kell.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvény értelmében nem marad büntetés nélkül az önkényuralmi jelképek használata, és a holokauszt tagadását is tiltja a büntető törvénykönyv.
Megjegyezte, a holokauszt túlélőit anyagilag is segítik, megemelik a nyugdíj-kiegészítésüket.
Rétvári Bence arról is beszélt, hogy az „egyenruhás bűnözést”, a félkatonai csoportokat is betiltották, mert azok önkényes fellépése, amely sokakban félelmet keltett, elfogadhatatlan.
