Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló az egyéves szószólói rendszerről emlékezve kiemelte: több mint 20 éves mulasztást pótoltak, s mérföldkővé vált a rendszer a nemzetiségi politikában. A szószólói rendszer működése bebizonyította létjogosultságát, annak minden szinten kedvező volt a fogadtatása – rögzítette, és kitért arra, hogy mélyen alulfinanszírozott területeken sikerült előrelépést elérni. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján további módosítások szükségesek a szószólói rendszerben, a vonatkozó törvényjavaslatot benyújtották. Kövér László házelnök válaszában a továbbiakban is konstruktív együttműködés kívánt a képviselőkkel.

Hiller István a pedagógusnap kapcsán köszönetet mondott minden pedagógusnak, majd arról beszélt, hogy az önkormányzati iskolák államosítása túlcentralizált rendszert hozott létre. Súlyos hiba szerinte, hogy a szakképzést a gimnáziumi oktatás kárára kívánják növelni. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az óvodákra figyelmet fordítanak, és, hogy felmenő rendszerben bevezetik az iskolákban az ingyenes étkeztetést. Rétvári Bence államtitkár válaszában szintén a pedagógusok munkájának minél nagyobb arányú megbecsülését hangsúlyozta. A gimnáziumok és a szakközépiskolák átalakításáról azt mondta: azokat a településeket sorolta a képviselő, ahol vegyes intézmények működtek, ezeket választják szét. Cél, hogy piacképes, korszerű tudást kapjanak a fiatalok. Hangsúlyozta: az érintett településeken nem szűnik meg a középfokú oktatás, lesz, ahol gimnáziumként, és lesz, ahol szakközépiskolaként folytatják működésüket. Mióta a Klik tartja fenn az iskolákat, egyetlen pedagógusnak sem kell aggódnia, hogy időben, rendben megkapja-e a bérét.
        
Schiffer András szerint a kétsebességes Európa "szétviszi" az uniót, és erről Magyarországnak nincs álláspontja. Nemzeti érdek lenne, hogy a termőföldet kivonják a tőke szabad áramlása alól, hogy a génkezelt maradványokat tartalmazó takarmányokat megállítsák a határon, ahogy az is, hogy  egységes munkajog, európai minimálbér legyen. Kitért a kisebbségi autonómia elismertetésére, amiben szerinte Magyarországnak nincs szava. L. Simon László államtitkár azt mondta: az első négy év kormányzása azt igazolta, van értelme a kiállásnak, a nemzeti célok megfogalmazásának, és szembe kell menni azzal politikával, ami a nemzeti érdekeket akadályozza. Ezt 2014-ben a választópolgárok is visszaigazolták. A tőke szabad áramlásának elvéről kiemelte: van-e még egy ilyen kormány amely ilyen bátran állt ki a kis és középvállalkozások mellett. Kitért a bankadóra és a multinacionális szektor megadóztatására, majd megjegyezte: bírálók mára átvették a gyakorlatot. A GMO-mentesség bekerült az alaptörvénybe.

Gulyás Gergely arról beszélt, hogy néhány, a sortűzperben hozott nem súlyos és nem állampárti vezetőt érintő ítélettől eltekintve a kommunista diktatúra által elkövetett tömeggyilkosságok teljes egészében büntetlenek maradtak. A mai napig minden egyértelmű jogalkotói szándék, törvényi és alkotmányos rendelkezés ellenére háborítatlanul élnek a szabadságért és demokráciáért harcoló emberek tucatjait halálba küldő vérbírák, ügyészek, kommunista állami és pártvezetők. Úgy tűnik, mintha az igazságszolgáltatás egésze a szervezeti és személyi függetlenséget jogszabályoktól való függetlenségként értelmezné. Az ország és a magyar igazságszolgáltatás szégyene, hogy a Biszku Béla ellen 21 éves késéssel emelt vádnál négy év alatt még jogerős ítéletig sem sikerült eljutni, hozzátéve: ez az egy ügy mint cseppben a tengerben és az elmúlt 25 év történései mutatják, hogy az igazságszolgáltatás esetében nemcsak a szándék, de a hozzáértés is hiányzik ahhoz, hogy az erkölcsi rendet helyreállítandó, de legalább jelképesen megtorolják ezen bűncselekményeket. Azt kérte, támogassák a Nemzeti Emlékezet Bizottsága javaslatát, mely szerint az elkövető halála esetén is lehetővé tennék a büntetőeljárás lefolytatását.  

Rétvári Bence - aki felidézte a kormányzati intézkedéseket - azt mondta: aki demokratának tartja magát, annak egyértelmű a véleménye, hogy Biszku Bélának mind erkölcsileg, mind jogilag felelni kellene tetteiért. Az, hogy 2015-ben nincs jogerős döntés a parlament 25 éves mulasztása. Méltán sérti mindenki igazságérzetét ez a helyzet, s azt érezhetik ilyenkor, hogy a törvény nem az áldozatokat, hanem a bűnök elkövetőit védené. Az elnöklő Kövér László a felszólalás alatt bekiabáló Novák Előd magatartását teljesen elfogadhatatlannak tartotta. Ezt követően a ház szavazott, s 94 igen, 31 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta, hogy Novák Elődöt az ülés hátralévő részéről kizárja. A Házelnök felszólította Vona Gábor frakcióvezetőt, hogy biztosítsa a rend feltételeit. Ezt azt jelenti, hogy Novák Előd vagy hagyja el az üléstermet, vagy viselkedjen ember módjára. A vitáról van kitiltva, ez a jelenléttel nincs összefüggésben a házszabály szerint.

Hoffmann Rózsa a pedagógusnap apropóján a tanítókról, óvodapedagógusokról emlékezett meg, s azt mondta: hivatásuk lényege, hogy a tanítványok igényét felkeltsék a tudományok, a tanulás iránt. Kitért arra, hogy a megújították a tanárképzést, amelynek eredményeként egyre többen jelentkeznek a tanári pályára. Rétvári Bence szerint fontos, hogy erkölcsileg és anyagilag is elismerjék a pedagógusokat. Utalt a pedagógus életpálya bevezetésére és azt mondta: az lenne a jó, ha minél több jó képességű fiatal választaná ezt a hivatást.

Interpellációk
    
Tóth Bertalan (MSZP) szóvá tette, hogy a kormány olyan törvényjavaslatot vinne keresztül, amely adóamnesztiát adna azoknak, akik külföldre menekítették pénzüket. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy a külföldről hazahozott pénzeket a szocialista kormányok idején többször is lehetett legalizálni, s amikor a képviselő pénzmosással vádolja a kormányt, akkor először saját pártjánál érdeklődjön ennek gyakorlatáról. Felidézte, hogy ahhoz is törvényt kellett hozni, hogy Simor András volt jegybankelnök haza tudja hozni a külföldön tartott befektetéseit. Az államtitkár szerint az államnak is jót tesz, ha ezen forrásokat be lehet forgatni az állami költségvetés finanszírozásába, s ez nemzetközileg elfogadott gyakorlat.

Dúró Dóra (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) 1650 közfoglalkoztatottat dolgoztatnak és szerinte a munkáltató pénzspórolás miatt elbocsátja alkalmazottait, majd feleannyiért foglalkoztat közfoglalkoztatottakat. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy a folyamat fordítva igaz, azaz a Klikben már 805 olyan embernek van rendes munkaviszonya, aki korábban közfoglalkoztatott volt. Jelezte azt is, hogy törvény tiltja, hogy ne pedagógus végzettségű közalkalmazottak foglalkozzanak a gyerekekkel, a közfoglalkoztatottak pedig a tankerületek kérésére elsősorban takarítók, karbantartók, portások vagy adminisztratív feladatokat végeznek.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a kormány folyamatos lehetőséget nyitna a pénzmosásra azzal, hogy 10 százalékos adókulccsal haza lehetne hozni a külföldi vagyonokat. Ezt a tisztességes adózók arcul csapásának minősítette. Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára visszautasította, hogy adócsalásról lenne szó, itt ugyanis olyan forrásokat vonnak be az adózásba, amelyet eddig nem. Azt mondta: Simon Gábor ez esetben sem mentesülne az adózási és egyéb jogkövetkezményektől, a törvénytelenül szerzett jövedelmek következményeit ugyanúgy vállalni kell, a kezelő pénzintézetek pedig átvilágítják az ügyfeleket. Példaként hozta, hogy hasonló rendszer Németországban, Spanyolországban és Olaszországban is működik, s ezen keresztül több milliárd eurót vontak be a költségvetésbe.    

Tuzson Bence (Fidesz) értékelése szerint az átadott hatásköröket az Európai Uniónak Magyarországgal közösen kellene gyakorolnia, s az Unió nem avatkozhat bele a hazai pártéletbe. Mindezt azzal összefüggésben jelentette ki, hogy az Európai Bizottság másfél milliárd forintos megbízási szerződést kötött Gyurcsány Ferenc cégével, az Altus Zrt.-vel, hogy egy konzorcium élén fejlesztési pénzeket vizsgáljon. Arról érdeklődött, hogy a megbízást felülvizsgálhatja-e a bizottság. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, nem hisz abban, hogy egy politikai párt vezetője képes elfogulatlanul megítélni az előző vagy a következő hétéves ciklus fejlesztéseit, s ugyanez igaz a négy munkatársat foglalkoztató Altusnál a volt kormányfő feleségére, és két munkatársára, akiket korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől rúgtak ki. Elképesztően kínosnak nevezte, hogy erre az Európai Bizottság nem figyelt, s a cég 400 ezer eurót már le is hívott, miközben a Demokratikus Koalíció (DK) legnagyobb támogatója a párt beszámolója szerint maga Gyurcsány Ferenc. Ez tiltott pártfinanszírozást fel - tette hozzá a tárcavezető, aki kifogásolta, hogy az Európai Bizottság megtagadta, hogy betekintsen az ügy irataiba.

Gőgös Zoltán (MSZP) az alkotmánysértés minisztériumának nevezte a földművelésügyi tárcát, amelynek két törvényjavaslatát is alaptörvény-ellenesnek minősített az Alkotmánybíróság (Ab). Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára a földkiadó bizottságokról szólva közölte: az Ab azok létét, szabályszerűségét nem vitatta, csak a jogorvoslati lehetőségek bővítésének szükségességét mondta ki. Azt kérdezte az ellenzéktől a bizottságokat ért folyamatos bírálatok okán: hajlandók-e együttműködni abban, hogy a földekről a helyben lakó gazdák dönthessenek? Ha ez a cél, erősíteni kell ezeket a testületeket.

Sneider Tamás (Jobbik) a mentőszolgálat dolgozóinak nagyobb megbecsülését sürgette. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a mentőszolgálat központi költségvetés 23,4 milliárd forintról indult 2010-ben, amit a tavalyi évre már 37,5 milliárdra növeltek. Szólt az új mentőautók forgalomba helyezéséről, a mentőállomás-felújításról és a mentésirányítási rendszer fejlesztéséről is.

Szászfalvi László (KDNP) a Határtalanul program által nyújtott jövőbeli lehetőségekre kérdezett rá. Mint mondta, a határon túli magyarok lakta területekre utazó diákok megismerhetik a külhoni magyarság életét, de a program azt is előmozdítja, hogy a trianoni döntés megmaradjon a fiatalokban, ugyanakkor felül tudjanak emelkedni azon. Rétvári Bence úgy felelt: eddig több mint 90 ezer hazai és határon túli diák vehetett részt a programban. Idén több mint 1 milliárd frontot biztosít erre a költségvetés, amelyből 40 ezer diák kap lehetőséget az utazásra. Felhívta a figyelmet a kárpátaljai akcióprogramra is, ami az ottani diákok fogadására biztosít pluszlehetőséget.
   
Azonnali kérdések és válaszok

Ágh Péter (Fidesz) szerint a második leginkább terhelt ország vagyunk menekültügyi szempontból, év végéig több mint 100 ezren is érkezhetnek. Meg kell védeni a határokat - hangsúlyozta azzal együtt, hogy a problémát a gyökerénél kell orvosolni, elérni, hogy a megélhetési bevándorlók el se induljanak. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) a bevándorlás pártján áll, miközben a külhoni magyarokkal mindig ellenségesek voltak. Miért fontosabbak Gyurcsány pártja számára a bevándorlók, mint a határon túli magyarok?. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkár úgy felelt: nem egységes az unió álláspontja arról, mit kell megtenni annak érdekében,hogy a gazdasági menekültek a saját hazájukban találják meg a boldogulást. Igen gyors, 800 százalékos volt a menedékkérők számának növekedése az elmúlt időszakban - mutatott rá -, jelentős részük azonban nincs életveszélyben vagy üldözve a hazájában. Való igaz, hogy a baloldal ma élesen támadja a bevándorlási politikát, holott annak idején éppen az ország jobb gazdasági helyzetére hivatkozva kampányoltak a magyarok bevándorlása ellen. Gyurcsány Ferenc 800 ezer magyar anyaországba költözésével riogatott.

Harangozó Gábor (MSZP) azt kezdeményezte: állítsák vissza a marcali kórház önálló igazgatási és teljesítménymérési egységét, mert az szerinte jobb lenne, "mint a teljes leépülés". Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára az integráció indokaként a kórház olyan mértékű adósságát nevezte meg, amelyet az intézmény maga már nem tudott kezelni. Szólt a fejlesztésekről, a többi közt sürgősségi osztály, melegítőkonyha kialakításáról, és a központi műtő műszereinek bővítéséről, amelyek forrásai szerinte a stabil gazdálkodás miatt kerülhettek Marcaliba.

Farkas Gergely (Jobbik) a 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetett Nemzeti alaptantervet (Nat) kifogásolta. Rétvári Bence úgy értékelte, hogy a 2012-ben módosított Nat nyitottabbá tette a rendszert, mint korábban volt. Nem a tananyag mennyiségét növeli, hanem a lehetőségeket bővíti a Nat, mert a tanároknak, az iskoláknak sokkal nagyobb döntési lehetősségekkel rendelkeznek. Jelezte, az alaptantervet ötévente felülvizsgálják, legközelebb 2017-ben.

Firtl Mátyás (KDNP) szerint a legfontosabb érték a gyermek, és biztosítani kell számukra az egészséges életmódhoz való feltételeket. Ezért vezették be mindennapos testnevelést - tette hozzá, majd azt kérdezte: milyen eredményt értek el a gyerekek sportágválasztását segítő A sport legyen a tied! programmal. Simicskó István, az Emmi sportért felelős államtitkára elmondta, a program két hónappal ezelőtt kezdődött, egyik célja az élsport utánpótlás-bázisának szélesítése. Mint mondta, több mint 10 ezer gyerek vett részt eddig a programokon, ősztől további 230 iskolába folytatják a programot.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint "az idegengyűlölő" kampány plakátjait a kormány operatív rendőri akció keretében őrizteti. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, annyit beszéltek a diktatúráról, hogy elfelejtették, mi a demokrácia: a demokráciákban a törvényeket a parlament hozza, azok betartásáról a rendőrség gondoskodik. Azt kérte, hogy a képviselő ne bagatellizálja azt a veszélyt, ami Magyarországra leselkedik az újabb kori népvándorlás miatt. A miniszter elmondta, hogy a konkrét ügyben a rendőrség rongálás miatt folytat eljárást, ennek semmi köze a szabad véleménynyilvánításhoz. Az elkövetők mindannyian az Együtt tagjai voltak. Kijelentette: a plakátrongálások kapcsán nem rendeltek el operatív megfigyelést. Hozzátette: az MSZP tavaly hat esetben tett feljelentést plakátrongálás miatt. Amikor az önök plakátját megrongálják, az jogsértés, amikor önök rongáltatják és az elvtársaik, az a demokráciát védő cselekedet.

Pócs János (Fidesz) azt firtatta, hogy az LMP-s Sallai R. Benedek mennyi földet nyert el a Földet a gazdáknak programban. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt válaszolta: Sallai R. Benedek, valamint cége, érdekköre és családja összesen 237 hektár állami terület bérlője. Szavai szerint azért nem elégedett mégsem az LMP-s politikus, mert összesen 2325 hektárt akart ő, a családja és érdekköre elnyerni. A 237 hektár után 100 millió forint agrártámogatást vettek fel 2010 óta, viszont az elnyerni akart 2325 hektár után évi 163 millió forint lenne a támogatás.

Farkas Gergely (Jobbik) szerint házszabályellenesen rendelte el az Országgyűlés Novák Előd (Jobbik) kizárását az ülésnapról. A képviselő a házbizottság azonnali összehívását kezdeményezte. Az elnöklő Lezsák Sándor az azonnali kérdések órája utánra hívta össze a házbizottságot.

Móring József Attila (KDNP) arra kérdezett rá: nyáron is számíthatnak-e az emberek a rendőrségre? Szólt a strandi lopásokról, a hétvégi házak feltörésérők, és azt firtatta: lesz-e elég rendőr a kiemelt üdülőövezetekben? Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta: külön akciótervek készülnek a nagy látogatottságú helyek veszélyeinek megelőzésére, és idén a készenléti rendőrséget is bevonják a munkába. A Forma-1-et több kapitányság biztosítja, hat rendőr pedig a horvát tengerparton lesz szolgálatban.