A kormány célja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése

Felsőoktatási koncepciót fogadott el szerdán a kormány: ennek keretében elfogadta a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokat, és arról is döntött, hogy bizottságokon keresztül felügyeli majd az egyetemek adósságrendezését. A jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki a kormány – közölte a kormányszóvivő. A felsőoktatási keretszámokról részleteket egyelőre nem mondott.

Giró-Szász András a tájékoztatóján az MTI kérdésére annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai  - így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma – megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal.

A korábban az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát. A megállapított létszámkeretből jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

Giró-Szász András kiemelte: a kormány célja a változtatásokkal, hogy növelje a felsőoktatásba a bejutók létszámát, valamint minél nagyobb arányban növelje a felsőoktatási képzést el is végzők arányát. Kiemelte ugyanis, hogy az elmúlt időszakban a felsőoktatásba bekerülő diákoknak a 45-48 százaléka nem végezte el a felsőoktatási képzést.

Éppen ezért a kormány szerint nem az a kérdés, hogy hányan lépnek be az egyetemekre, hanem hogy hányan kerülnek ki onnan sikeres képzést követően – mondta a kormányszóvivő, aki szerint a jelenlegi rendszer semmiben nem ösztönözte a hallgatókat az egyetem, főiskola elvégzésére.

Giró-Szász András hangsúlyozta: a kormány célja, hogy egyedül az egyetemi bekerülési pontszám határozza meg, hogy ki juthat be egy intézménybe és ki nem. A korábbi rendszerben ugyanis ha valaki nem érte el az állami finanszírozáshoz szükséges pontszámot, akkor ha nem volt pénze, nem volt esélye bejutni a felsőoktatásba. A kormány azonban a részösztöndíjakkal, illetve a Diákhitel 2-vel megteremti annak a lehetőségét, hogy – a diákok „felelősségét növelve" – mindenki, aki képes teljesíteni a felvételhez szükséges ponthatárt, megkezdhesse a tanulmányait.

A kormány nem keveseknek ad sokat, hanem mindenkinek legalább a szükséges felét, a fennmaradó részt pedig lehetőség van Diákhitellel fedezni – fogalmazott a kormányszóvivő, aki megerősítette: csak a legjobb 15-20 százalék számára lesz 100 százalékig állami ösztöndíj.

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a korábbi felsőoktatási rendszer azzal, hogy nagy létszámban hozott létre állami ösztöndíjas helyeket lehetővé tette, hogy a hallgatók „egyik szakról a másikra vándoroljanak" és nem ösztönözte őket az egyetem elvégzésére. Hangsúlyozta azt is: a keretszámok mellett tavasszal a hallgatói juttatások rendszerét is átalakítják.

Giró-Szász András hangsúlyozta: míg eddig 50 ezer ember mindenféle teher nélkül léphetett be a felsőoktatásba, addig ezentúl akár 100 ezer ember is beléphet majd úgy, „hogy az abban a pillanatban egyetlen fillérjébe sem kerül". Hozzátette: ezért cserébe „bizonyos korábbi szabadságaikat, mint az egyetemi évek elnyújtására irányuló elképzeléseiket ez a tervezet a jövőben megszünteti".

A kormányszóvivő ismertette: a felsőoktatási koncepció részeként a kormány megerősítette a Diákhitel 2 konstrukciót. Így aki diákhitelt vesz fel, és tanulmányai után a közszférában helyezkedik el, annak a terheit az állam kiváltja. Aki pedig nem az állami szférában, hanem a piaci szektorban vállal munkát, ott a kormány a cégeknek lehetővé teszi, hogy amennyiben átvállalják a frissen végzett tanulók terheit, akkor jelentős adókedvezményt biztosítanak számukra. Ennek a részleteit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) dolgozza ki.

További újdonság, hogy a kormány három területen bizottságot jelölt ki az egyetemek pénzügyi és adósságállományának rendezésére: a Naszvadi György NGM államtitkár vezette testület feladata az egyetemek adósságrendezésének megoldása; Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár delegációja az egyetemek uniós projektjei esetében az önrész átvállalása kapcsán tárgyal majd; Varga Mihály tárca nélküli miniszter pedig az intézmények PPP-projektjeinek kiváltásáról egyeztet.

Ezen kívül a kabinet szerdán arról is döntött, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatásokból 1000 milliárdot különít el a felsőoktatás fejlesztésére.

Giró-Szász András ismertette: a kormány két ösztöndíj létrehozásáról is határozott. Egyrészt az élsportolók számára egyetemi sportolói ösztöndíjat alapít, másrészt pedig pedagógus-ösztöndíjat hoz létre a pedagógusképzésbe belépőknek.

A kormány arról is döntött, hogy átalakítja a felsőoktatási intézmények irányítási rendszerét – mondta a kormányszóvivő. „A legnagyobb mértékben tiszteletben tartva a felsőoktatás autonómiáját, amelyben az egyetemek oktatási és tudományos életével kapcsolatos döntéseket továbbra is a rektorok tartják majd a kezükben", az egyetemek gazdasági életével kapcsolatos irányítás az egyetem kancellárja kezébe kerül – fogalmazott Giró-Szász András. Hangsúlyozta: az átalakítás célja, hogy a most felállított három bizottság munkája után a jövőben remélhetőleg „nem állnak elő hasonló problémák" az egyetemek és főiskolák területén. A kancellárok személyéről az NGM és az Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI) közösen dönt és a kormány nevezi ki őket.