Seszták Miklós a több mint 1,34 milliárd forint európai uniós és magyar központi költségvetési támogatásból megvalósuló beruházás kapcsán elmondta: a kormány kiemelt projektként kezeli a debreceni nemzetközi repülőtér fejlesztését.

Emlékezetett rá, 2010-ben a kormány elkötelezte megát arra, hogy újrateremti a magyar emberek jövőképét, visszaadja a munkába, a vállalkozásokba, a fejlődésbe vetett hitét.

A miniszter az elmúlt öt év jelentős eredményének nevezte, hogy „Magyarország a saját lábára állt”, de – mint kifejtette – több lábra van szükség, ezért az ország fontos érdeke, hogy a ferihegyi repülőtér mellett legyen erős regionális repülőtere is.

A debrecenit ilyen repülőtérnek nevezte, amelynek a tulajdonosa és a működtetője is magyar, a fejlesztését állami és európai uniós források is segítik.

„A kormány elkötelezetten támogatja, hogy a debreceni repülőtér a régió legjelentősebb repülőtere legyen” – hangsúlyozta Seszták Miklós megjegyezve, hogy a most épülő innovációs és inkubációs központ még versenyképesebbé és vonzóbbá teszi Debrecent a befektetőknek.

Kósa Lajos (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő bejelentette: a jövő évi költségvetésben először különítenek el 400 millió forintot nevesítve a debreceni, illetve a sármelléki repülőtér műszaki, katasztrófavédelmi, légtérfigyelési, valamint irányítási feladatainak támogatására.

A volt debreceni polgármester szerint öt év múlva milliós forgalmat fog lebonyolítani a reptér, de a jelenlegi utasterminál csak 300, legfeljebb 400 ezer utas kiszolgálásra képes.

A most épülő innovációs és inkubációs központ a jövőben utasterminálként is ki tudja majd szolgálni a megnövekedett igényeket - tette hozzá Kósa Lajos.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere hozzátette: az, hogy a Wizz Air légtársaságnak bázisrepülőtere lesz az év végétől a debreceni, önmagában 200 munkahelyet teremt a repülőtéren.

A debreceni reptér sikere a magyar kormány, az önkormányzat és a működtető Xanga cégcsoport, illetve a város stratégiai partnere, a Wizz Air légitársaság együttműködésén nyugszik - tette hozzá.

Debrecen nem önmagának fejleszti a repülőteret: a légikikötő az ország keleti felének és Debrecen nemzetközi régiójának is a motorja lesz, amely mobilizálja a térség gazdaságát – szögezte le Papp László.

Váradi József, a Wizz Air légitársaság vezérigazgatója hozzátette: társaságuk „elkötelezte magát stratégiai alapon a debreceni repülőtér számára”.

A vezérigazgató szerint Magyarország sokrétűbb annál, hogy csak Budapestről repüljenek. Az év végére Debrecenből már hat célállomás lesz elérhető - fűzte hozzá.

Herdon István, a Xanga cégcsoport vezérigazgatója elmondta: a 2011-ben indult repülőtéri fejlesztés utolsó fázisa a innovációs és inkubációs központ, amellyel együtt összesen 25 ezer négyzetméteres beruházás valósult meg a légikikötőben.

A köszöntők után a résztvevők elhelyezték az új központ alapkövét a debreceni repülőtéren.