Az oktatási államtitkárt nem lepte meg a brüsszeli felkérés. Hoffmann Rózsa az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: miután értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen ad első kézből tájékoztatást a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről. Hozzátette: ahogy minden területen a magyar ellenzék kiküldözgeti üzeneteit Brüsszelbe, várható volt, hogy ez az oktatásügyet sem kerüli el.
Hoffmann Rózsa ugyanakkor kiemelte: az oktatásügy egy olyan terület, ami nemzeti hatáskörbe tartozik, és nincsenek kötelező érvényű európai uniós jogszabályok.
„Olyan időket élünk, hogy valami miatt Magyarország minden lépését kritikusan szemléli az Európai Unió” – fogalmazott, hozzátéve: számított rá, hogy az Európai Bizottság alaposabb vizsgálat tárgyává teszi az oktatásügyet is.
Hoffmann Rózsa szerint ugyanakkor az furcsa, hogy ez csak Magyarországgal kapcsolatban jelenik meg, ilyen alapon minden uniós országnak vizsgálhatnák a törvényeit, „de állunk elébe”.
Megjegyezte: miután értesült róla, hogy az oktatásért is felelős uniós biztos némi aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen kimegy Brüsszelbe, hogy meghallgassa az észrevételeket és első kézből adjon tájékoztatást. Ennek időpontja még nem ismert, Hoffmann Rózsa szerint néhány héten belül sor kerülhet a találkozóra.
Az oktatási államtitkár kiemelte: az a szándéka, hogy korrektül tájékoztatja a biztost a magyar oktatásügy átalakításra érdekében tett lépésekről. Minden észrevételt alapos vizsgálat tárgyává tesznek – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Az eddig ismert felvetésekre reagálva azt mondta, Európa 19 országában 16 év a tankötelezettség korhatára, mindössze három államban magasabb ennél. Ha Magyarországot emiatt elítélik, akkor másik 18 országot, köztük Franciaországot és Finnországot is el kellene ítélni. Emiatt tehát aggodalomra nincs semmi ok – hangsúlyozta.
A közismereti tárgyak számának csökkentése szintén ismert kritika - folytatta, hozzátéve: az, hogyan épül fel az iskolarendszer tartalma, milyen tantárgyak vannak, mit tanítanak, szakmai kérdés. Nem is érti, miért ad ez okot aggodalomra, és ráadásul még végleges döntés sincs, hiszen még nincsenek kész tantervek.
Hoffmann Rózsa a felsőoktatást és a hallgatói szerződést ért bírálatokra úgy reagált, mielőtt a kormányrendeletet megalkották, előzetes normakontrollt kértek, és a jogi vizsgálatok semmilyen aggályt nem jeleztek.
Az oktatási államtitkár szerint azt világosan látni kell, hogy a hallgatói szerződés megkötése nem kötelező, teljesen önkéntes alapon történik majd. A hallgatók mérlegelhetik, az állami támogatás fejében megkötik-e ezt a szerződést.
Andrulla Vasziliu EU-biztos pénteki brüsszeli megbeszélésén egyetértésre jutott Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával, hogy Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.
Andrulla Vasziliu EU-biztos megbeszélést folytatott pénteken Brüsszelben Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával, és egyetértésre jutott vele abban: Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.
Erről az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos számolt be az EU-országok oktatási minisztereinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón.
Mint mondta, a magyar felsőoktatási törvény elemzése jelenleg is folyik a unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményében. A közoktatási reformmal kapcsolatban két konkrét kifogást is megemlített a ciprusi EU-biztos: a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését, valamint a szakképzés időtartamának négyről három évre csökkentését, ez utóbbin belül egyúttal a közismereti tárgyak oktatásának visszaszorulását.
Ami a magyar felsőoktatási törvényt illeti, ezzel kapcsolatban a brüsszeli székhelyű Európai Diákszövetség (ESU) nevű ernyőszervezet - amely tavaly szeptemberi nyilvántartás szerint 38 ország 45 diákszervezetét tömöríti - felhívással fordult az európai oktatási miniszterekhez, hogy gyakoroljanak nyomást Magyarországra, mert a törvény korlátozza a munkavállalók mozgásszabadságát.
„Budapestet fel kell szólítani, hogy álljon meg, itt és most” – nyilatkozott pénteken Allan Päll, az ESU elnöke. Mint megjegyezte, jelen esetben – az oktatási büdzsé megnyirbálásán túl – már az egyének szabadságának korlátozásáról van szó. Az ernyőszervezet felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot Magyarország ellen a felsőoktatási törvény ügyében.
