A miniszter rámutatott: a magyar gazdaság fejlődik, szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, 2014-ben pedig a növekedés üteme elérte a 3,6 százalékot. A napvilágra került adatok nemcsak az előzetes várakozásokat haladták meg, hanem az Európai Unió átlagát is, így Magyarország az Európai Unió leggyorsabban növekvő államai közé lépett, az ország a tavalyi növekedési ütemet tekintve a második helyen áll az unió tagállamai között – fűzte hozzá a miniszter.

Varga Mihály kiemelte: a munkaerőpiacon is kedvező fejlemények figyelhetők meg, 2014. decembere és 2015. februárja között három hónap átlagában 111 ezer fővel, 2,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatás az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,7 százalékponttal mérséklődött és jelenleg 7,4 százalékon áll.

Hangsúlyozta, hogy az alacsony inflációs környezet szintén támogatja a gazdasági folyamatokat, a fejlődést, 2015 márciusában az árak 0,6 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbi szintjüknél.

Az európai uniós módszertan szerinti államháztartási hiány 2014-ben a GDP 2,6 százalékának felelt meg, az idén 2,4 százalék lesz, 2016-ra a költségvetést 2 százalékos hiánnyal tervezik – mondta Varga Mihály.

A miniszter kiemelte: Magyarország GDP-arányos államadóssága is csökkenő pályára állt, 2010 óta összesen 4,0 százalékpontos mérséklődés után 2014 végén 76,9 százalékra süllyedt. Ez az adat Európában az egyik legnagyobb mértékű államadósság-csökkenésnek számít.

Elmondta: tavaly több mint 5200 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Magyarországon, ennek eredményeként a nemzetgazdasági beruházások tavaly rekordmértékben, 14 százalékkal bővültek, ehhez elsősorban a 24 százalékkal növekvő gépberuházások járultak hozzá, ugyanakkor az építési beruházások is jelentősen bővültek éves összehasonlításban.

Svájc a hetedik legnagyobb befektető Magyarországon

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: Svájc 2,71 százalékos részaránnyal a hetedik legnagyobb befektető Magyarországon, az országban működő svájci vállalatok száma 300-ra becsülhető, amelyek közel 40 ezer embernek adnak munkát. Kiemelte: a magyarországi üzleti környezet vonzerejének jó példái az utóbbi évek svájci beruházásai - köztük a Nestlé, a Phoenix Mecano, a Stadler befektetései - de az idei év fontos eseménye volt a svájci Fraisa Hungária Kft. sárospataki gépipari beruházása is. Elmondta: a svájci cégek - Stadler, Nestlé, Roche - alapvetően elégedetten nyilatkoztak a magyarországi befektetési környezetről, a magyar gazdaságpolitika fő irányvonalairól, a munkaerő minőségéről, azonban egyes területeken korrekciókat tartanak szükségesnek. Pozitív eredmény, hogy mindegyik svájci vállalat ma újra Magyarországot választaná befektetési helyszínnek és további kapacitásbővítést terveznek.

A miniszter örömtelinek nevezte, hogy a Svájccal folytatott kereskedelmi kapcsolatok jól fejlődnek, éves szinten közel 1,3 milliárd eurót tesznek ki. A magyar szolgáltatásexport terén pedig az üzleti, szállítási és kormányzati szolgáltatás kereskedelemben Svájc 2014-ben 5. legfontosabb exportcélországunk volt.

Rámutatott: Magyarországot is érintő, hosszabb távú kérdés a svájci-EU szabad munkaerő áramlási egyezmény sorsa. A 2014. február 9-i svájci népszavazás alapján, mint ismeretes, korlátozni fogják az unióból Svájcba beáramló munkaerőt, legkésőbb 3 éven belül. Kiemelte: az Európai Unió véleményével összhangban Magyarország álláspontja az, hogy - tiszteletben tartva a svájci népszavazás eredményét - úgy látja, a személyek szabad mozgására vonatkozó megállapodás megszűnése mind a svájci, mind a magyar munkavállalók szabad mozgására nézve hátrányos következményekkel járna.

Varga Mihály elmondta: Magyarország nagyra értékeli, hogy az ország a Svájci Hozzájárulási Alapból - a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése érdekében - 132 millió svájci frank értékű támogatásban részesült. A Svájci Hozzájárulási Alap jelentős fejlesztések megvalósulását teszi lehetővé Észak- és Kelet-Magyarországon, kiemelten a környezetvédelem, az infrastruktúra, a társadalomfejlesztés, a turizmus és a kutatás-fejlesztés területeken. A projektek tényleges lezárására 2017-ben kerül sor.

Az EB javította a magyar kilátásokat, amelyek összhangban vannak a kormány várakozásaival

A konvergenciaprogramban bemutatott intézkedéseket, így a jövő évi adócsökkentések fogyasztást erősítő hatásait is figyelembe véve az Európai Bizottság makrogazdasági és költségvetési előrejelzése lényegében összhangban van a kormány várakozásaival – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel. A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy az EB javította a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A testület Magyarországra vonatkozó előrejelzése szerint 2015-ben 2,8 százalékos növekedés várható, ami fokozatosan mérséklődik 2,2 százalékra 2016-ban. Az NGM megjegyezte azt is, hogy a brüsszeli testület téli prognózisában még 2,4 és 1,9 százalékos bővüléssel számolt.
   
A bizottság szerint a magyar gazdaság messze várakozáson felüli teljesítménye 2014-ben nagymértékben a beruházásoknak köszönhető, amit az EU-s források fokozott lehívása és a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja egyaránt támogatott. Ugyanakkor elismeri, hogy a termelési oldalon minden szektor hozzájárult a növekedéshez. Az exportfolyamatok továbbra is kedvezően alakulnak, így az ország folyó fizetési mérlegének többlete tovább növekedhet. Magyarország növekedése a teljes előrejelzési horizonton felülmúlja az EU átlagát – hangsúlyozta az NGM.

A minisztérium kiemeli azt is, hogy a vártnál kedvezőbb makrogazdasági és költségvetési folyamatok következtében az Európai Bizottság államháztartási előrejelzése tovább javult a legutóbbi (téli) előrejelzéshez képest. Az Európai Bizottság is elismeri a kormány adósságcsökkentő törekvéseit, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a konvergenciaprogramban jelzettnél is kissé gyorsabban mérséklődhet, 2016-ra a GDP 73,5 százalékára csökkenhet.