Moser kétszáz oldalas könyve lényegében párba állított színes fényképek sorozata. Európa különböző tájait, építészeti motívumait, szakrális festményeit és szobrait, illetve emberi arcait „rímelteti” egymásra, kiemelve az európai kultúra sokszínűségét és a teljesen eltérő európai közegek közt kimutatható, időnként kísérteties hasonlóságokat.

Így kerül egymás mellé a kötet bal-, illetve jobboldali lapján a belgiumi Brugge és az erdélyi Torockó házsorainak utcafronti képe, a bulgáriai Ohrid és a szlovákiai Nagyőr építészeti emléke, Mostar és Segesvár háztetőinek motívuma, Assisi és Boldva, Siena és Rozsnyó, a szlovákia Gánócról (Gánovce) Szent Ágoston faragott arcmása és Delfiből a Kocsihajtó című szobor, illetve egy görög parasztember és egy ipolyvarbói asszony – utóbbi egyébként, mint azt Móser Zoltán a bemutatón elmondta, régi népdalt is énekelt neki, amikor ő gyűjtőúton arra járt.

A kötet erényeit Kroó Norbert fizikus, akadémikus méltatta. Az európaiság alapvető, meghatározó gyökerei közül kiemelte a keresztény kultúrát és az ahhoz kapcsolódó toleranciát, továbbá a demokráciát, valamint azt, hogy a viszonylag kis területű kontinensen gazdag sokszínűség - és amellett sok-sok párhuzamosság - alakult ki. Európán belül pedig a Kárpát-medence – tette hozzá – „Európa multikulturális lenyomata”.

A bemutatón megjelent Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke, aki rövid hozzászólásában úgy vélekedett, jó lenne, ha az EP-képviselők ugyanolyan lelkesedéssel foglalkoznának Európa közös ügyeivel, amilyen Moser Zoltánnak a téma iránti elkötelezettségében megnyilvánul.