A közös zárónyilatkozat szerint Görögország számára összesen 109 milliárd euró többletfinanszírozást jelent az új nemzetközi támogatási program. A programban az Európai Unió intézményei mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is rész vesz. A magánszektor részesedése eléri a 37 milliárd eurót. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök azt is bejelentette, hogy tíz év alatt a bankok összesen mintegy 135 milliárd euróval járulnak majd hozzá az adósság csökkentéséhez. A zárónyilatkozat megerősíti azokat a korábban már kiszivárgott változásokat, amelyek szerint a kamatok a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 3,5 százalékra csökkennek, a futamidő pedig 7,5 évről legalább a duplájára, 15 évre emelkedik, de szükség esetén akár 30 évig is terjedhet.
   
A brüsszeli találkozón született döntések hosszabb távra szóló és átfogó jellegét méltatták elsősorban a résztvevők az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek nyolcórás tárgyalását követő nyilatkozataikban. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök például úgy fogalmazott, hogy egy európai valutaalap megteremtését indították el. Angela Merkel német kancellár szavai szerint az euróövezet most megmutatta, hogy kemény idők nehéz kihívásaival is szembe tud szállni. Mark Rutte holland miniszterelnök szintén a csomag átfogó jellegét méltatta, kiemelve a magánszektor jelentős mértékű bekapcsolódását, a rendszer rugalmasabbá válását és a feltételességet. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, akinek országa a pénzügyi piacok gyanúja szerint szintén a mutatottnál súlyosabb helyzetben van, a program szolidáris jellegét domborította ki, azt, hogy az eurózóna nem hagyja magára egyetlen államát sem. Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke szerint közös válaszokat sikerült találni egy fenyegető válsághelyzetre. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig azt hangoztatta, hogy hiteles csomagról született döntés.