Semjén Zsolt az esemény nemzetpolitikai dimenziójáról beszélt:

– Kulcsfontosságú, hogy az őseink és a saját magunk által létrehozott értékeinket fel tudjuk mutatni a nagyvilágnak, ezáltal tudatosítva ezeket magunkban is. Ha mi nem menedzseljük magunkat, helyettünk senki nem teszi ezt meg. Ha nem tudjuk felmutatni értékeinket, helyettünk senki sem teszi meg. Ha nem állunk ki érdekei mellett, más nem fogja megtenni helyettünk. Egy ilyen nagyszabású vásár azért is jó tehát, hogy be tudjuk mutatni a világnak az általunk létrehozott értékeket – azokat, amelyek büszkeséggel töltenek el. Nemzetpolitikailag is fontos ez a büszkeség, hiszen egy szellemileg nagy, de létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne van a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni. Ne feledjük el, nincs még egy olyan nép, amely létszámához képest annyi Nobel-díjast adott volna a világnak, mint a magyarság. De ugyanez igaz a sportra – ha Puskás Öcsire, az aranycsapatra, vagy olimpikonjainkra gondolunk –, de a kultúrára és a tudományos életre is – számtalan példát sorolhatnánk Bartóktól Máraiig vagy Neumann Jánostól Teller Edéig. Mi, magyarok, a kulturális értékeinket büszkén bemutatjuk, de gazdasági tekintetben hajlamosak vagyunk a túlzott szerénység vétkébe esni. Holott nyilvánvaló, hogy egy közösség megmaradása alapvetően függ az életminőségtől, a munkalehetőségektől és a fejlődési potenciáltól. Ha ezek megvannak, a fiatalok szülőföldjükön maradnak, és egyről a kettőre tudnak jutni. Ezért is nagyszerű esemény egy ilyen vásár, mert ezeket a gazdasági szempontokat hozza előtérbe, és ezek fejlesztését segíti elő – hangsúlyozta a magyar kormány miniszterelnök-helyettese.

– Ez a kiállítás és nemzetközi vásár – melynek megszervezéséhez gratulálok a házigazda László Jánosnak és csapatának – szembesít bennünket annak fontosságával, hogy a gazdaságot mozgásba kell hozni – mondta Borboly Csaba. Az utóbbi időben gyakran felmerült beszélgetéseinkben, hogy Székelyföldön sok olyan közösségi és magánvagyon van, amelyek nem vesznek részt a gazdasági körforgásban. Egyre inkább érzem, hogy ezeket az értékeinket is ki kellene aknázni, hogy kiteljesíthessék a székely összefogást a gazdaság területén. Sok jó példánk van, ha csak a székely termékekre gondolunk, vagy az erős vállalkozói rétegre, a székelyudvarhelyi ipari potenciálra – de szólnunk kell a Sapientia egyetemről is, mely segít annak a szakképzett vezetői rétegnek a kinevelésében, akik tudják irányítani vállalkozásainkat és projektjeinket. Ha mindenki azt keresi, hogy hol tudja segíteni a másikat – akár politikai, akár gazdasági értelemben, akkor van jövője a Székelyföldnek. Térségünkben, arányait tekintve nem fogy a magyarság, de ahhoz, hogy ez a tendencia ne szűnjön meg, munkahelyekre, közösségi projektekre van szükség, ez utóbbiak között pedig ki kell emelnünk a székelykeresztúri tejgyárat, amelyet 650 gazda összefogásával sikerült újraindítani – emelte ki a megyeelnök. Megköszönte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, hogy pozitívan válaszolt a fővédnöki felkérésre, majd azt kérte, a kormányzati és önkormányzati szereplők mellett a gazdasági és a civil szféra tagjai közül is minél többen vállaljanak szerepet a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok hajszálereinek kiépítésében. A kiállítóknak jó vásárt és sok üzletkötést kívánva zárta beszédét Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A szalagvágást követően a meghívottak és az első vásárlátogatók megtekintették a sportcsarnokban és annak közvetlen környezetében elhelyezett kiállítói felületeket, majd 15 órától számos helyi vállalkozó jelenlétében gazdasági konferenciát tartottak a polgármesteri hivatal Szent István-termében. Az itt megjelent üzletembereket László János, a rendezvénysorozat házigazdája, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Borboly Csaba és Bunta Levente köszöntötték.

– A nemzetközi válságot követően nemcsak gazdasági szempontból jöttek létre kapcsolódási lehetőségek, hanem politikai szempontból is – és itt elsősorban a párbeszéd esélyére gondolok. Ha a politikára gondolok, akkor egy nap alatt immár harmadszor vagyunk egyazon környezetben olyan nemzettársainkkal, akik az államelnök választás szempontjából más irányban érdekeltek, mint az RMDSZ, mégis úgy gondolom, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust sem gazdasági, sem politikai szempontból, hogy a megosztás, a szekértáborozás útját járjuk. Az élet minél több területét depolitizálnunk kell, és így a gazdaságnak sem lehet politikai színezete. A mai konferencia is az egyeztetésről, az együtt haladásról szól, ehhez kívánok sikert és kitartást a megjelent vállalkozóknak – mondta a szakmai találkozó elején a megyeelnök.

A köszöntőbeszédeket követően Szávics Petra, az Európai Uniós Alapok Minisztériumának RMDSZ-es államtitkára, Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Romániáért felelős főtanácsosa, Péli Levente, Hargita Megye Tanácsa beruházási vezérigazgató-helyettese, Dobos Erika, Hargita Megye Tanácsa Elemző Csoportjának munkatársa, Gyerkó László, a romániai Versenytanács elnökségi tagja, Szén Zoltán, az OTP Bank Románia régió-igazgatója és Mátis Jenő, a BGA Mikrohitelezési társaság vezérigazgatója előadásait hallgathatták meg az érdeklődők.

Péli Levente előadásában kiemelte a 2007-2013-as periódus tapasztalatait a kis- és közepes vállalkozásokat érintő pályázatokra vonatkozóan, amelyre alapozva készülnek a következő időszak tervei. Dobos Erika az országban működő pozitív példákra alapozva azokról a lépésekről beszélt, amelyek szükségesek Hargita megyében a befektetésvonzáshoz.