Nem idegen a jogállamiságtól a semmisségi törvény – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az európai bíró- és ügyészképzés kérdéseiről szervezett budapesti nemzetközi konferencián. Mint mondta: a jogszabály semmisnek nyilvánította a 2006. őszi utcai rendbontások ügyében meghozott ítéletek közül azokat, amelyeket kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapoztak.
Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy a 90-es évek elején is születtek hasonló törvények, azok az 1950-es, 1960-as években politikai bűncselekmények címén hozott ítéleteket semmisítették meg. Ez a jogtechnikai megoldás tehát nem idegen a jogállamtól, a lényeg, hogy pontosan körül legyen határolva, hogy a törvény mely ítéletekre, a bírósági határozatok mely csoportjára vonatkozik.
Igaz, hogy a 2006-os esetekben nem politikai bűncselekményekről van szó, ráadásul sokkal kisebb körre terjed ki a hétfőn elfogadott semmisségi törvény, mint az 1990-ben és az 1992-ben elfogadott, az 1956-1963 közötti időszakra vonatkozó törvények. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a rendőrség nem törvényesen járt el 2006 őszén – közölte az államtitkár, hozzátéve, olyan mértékben nem tartották be a jogszabályokat, hogy indokolt egy ilyen fellépés, a semmisségi törvény elfogadása. Úgy fogalmazott, hogy az érintett időszak - 2006. szeptember 18.- október 24. - egyfajta zárvány az elmúlt húsz év jogtestében, nem kapcsolódik szervesen sem az azt megelőző, sem az azt követő időszakhoz, ezért, mint mondta, nem vállalunk kontinuitást vele.
A fideszes Balsai István, a 2006. őszi rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott indítványára hétfőn 297 igen szavazattal 60 nem ellenében elfogadott törvény értelmében az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban semmisnek nyilvánítja a jogszabály hatálya alá tartozó, hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság bűncselekménye miatt kiszabott ítéleteket.
