Orbán Viktor: a globalizáció régi modellje véget ért

A globalizáció régi modellje véget ért, „a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé", és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pekingben a közmédiának adott, kínai hivatalos látogatását összegző nyilatkozatában.


Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik kínai programja végén a magyar közmédia stábjának Pekingben 2017. május 15-én. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)


A kormányfő szerint korszakhatárhoz érkeztünk, elvesztette lendületét a globalizáció régi modellje, amely arra épült, hogy a pénz, a profit, a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik „a szegényebb, kevésbé fejlett keleti országokba".

Az elmúlt évtizedekben – különösen a legutóbbiban – ez megváltozott: a gazdaság húzóereje nem Nyugaton, hanem Keleten van, pontosabban „a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé", technológiai fejlettség szempontjából a keletiek már nem maradnak el a nyugatiaktól, és "igazából legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik fel", ami „azután megindul visszafelé, Nyugatra" – fejtette ki.


Orbán Viktor miniszterelnök (b3) és Csang Tö-csiang, az Országos Népi Gyűlés, azaz a kínai parlament elnöke (j3) a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. május 15-én. A magyar kormányfő mellett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (j2). (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

A magyar gazdaságban is azt látni – folytatta a miniszterelnök –, hogy az elmúlt egy-két évben amerikai és európai nagy cégeket kínaiak vásároltak fel, ezért nőtt meg hirtelen a kínai kézben lévő magyar beruházások aránya. „Ez egy teljesen ellentétes mozgás azzal, mint amihez mi hozzászoktunk, illetve amit tanultunk a világgazdaság működéséről" – fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt: a világ egy tekintélyes részének azért is elege lett a régi globalizációs formából, mert az két részre, tanárokra és diákokra osztotta a világot, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét.


Családi fotó készül az Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum résztvevőiről a pekingi Kína Nemzeti Kongresszusi Központban 2017. május 14-én. Az első sorban Orbán Viktor miniszterelnök (b4). (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

A legerősebb, Kína ezért megindított „egy más irányú mozgást" – ezt hívják úgy: Egy övezet, egy út –, amely kifejezetten egymás elfogadására épül, „nincs tanár, nincs diák", mindenkinek joga van – idézte a kínai elnököt – a saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához, megközelítéséhez, értékeihez. Nem megváltoztatni kell egymást, nem szövetségbe kell tömörülni, hanem „el kell fogadni egymást úgy, ahogy vagyunk", és inkább össze kell kapcsolni ezeket az országokat, népeket, gazdaságokat – mondta a kormányfő.

Ezért gazdasági tartalmát tekintve a pekingi Egy övezet, egy út fórum elsősorban a hajózás feltételeinek megteremtéséről, vasutak, légikikötők, hidak építésről, úthálózatok fejlesztéséről, a régi Selyemút mentén fekvő népek modern kori összeköttetéséről szólt – közölte.


Hszi Csin-ping kínai elnök fogadja a hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnököt az Egy övezet, egy út fórum vezetői kerekasztal-tanácskozása előtt a Jencsi-tó Nemzetközi Kongresszusi Központban 2017. május 15-én. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Pekingi kétoldalú találkozóiról szólva Orbán Viktor kifejtette: megbeszélést folytatott a kínai államfővel, miniszterelnökkel, házelnökkel és befektetőkkel, a tárgyalásokon pedig komoly, elsősorban gazdasági-pénzügyi természetű megállapodások születtek. Ezek közül a „leglátványosabbnak" a Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítését nevezte, amellyel kapcsolatban a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka. Emellett arról is megegyezés született, hogy az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank forrásokat mozgósít Kínából magyar kis- és középvállalkozások és Magyarországon beruházó kínai vállalatok érdekében – tájékoztatott.

E kétoldalú tárgyalásokon tehát nagyon sok új munkahely és komoly nemzetgazdasági érték létrehozásáról sikerült megállapodni – értékelt a kormányfő.


Családi fotó készül az Egy övezet, egy út fórum vezetői kerekasztal-tanácskozásának résztvevőiről a Jencsi-tó Nemzetközi Kongresszusi Központban 2017. május 15-én. A második sorban Orbán Viktor miniszterelnök (j3), mellette Hun Sen kambodzsai (j), Alekszisz Ciprasz görög (b3) és Ranil Vikremaszinghe Srí Lanka-i kormányfő (b), az első sorban Recep Tayyip Erdogan török elnök, Tran Dai Quang vietnami államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök (b-j). (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Beszámolt továbbá arról, hogy találkozott az Egy övezet, egy út fórumon szintén részt vevő Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, akinek - mondta – „mi mindig megadjuk a tiszteletet, különös tekintettel arra, hogy az európai biztonság tekintélyes mértékben rajta múlik, ideértve Magyarország biztonságát is, hiszen Törökország ma az a stabil ország, amely képes gátat vetni az illegális migrációnak". Ezért a magyar-török kapcsolatok „jó karbantartását" a legfontosabb magyar nemzetbiztonsági érdekek közé sorolta.

Kitért a Dzsargaltulga Erdenebat mongol miniszterelnökkel folytatott tárgyalására is, amellyel kapcsolatban a két ország közötti együttműködésben rejlő nagy lehetőségekre hívta fel a figyelmet, jelenleg ugyanis még nincs „számottevő gazdasági tevékenység", pedig – jegyezte meg – a szimpátia, a közös történelmi múlt, a magyar eredetlegendák megteremtik ennek alapját.


Családi fotó készül az Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum résztvevőiről a pekingi Kína Nemzeti Kongresszusi Központban 2017. május 14-én. Az első sorban Orbán Viktor miniszterelnök (k). (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Kifejtette: beszélt – noha nem tárgyalásos keretek között – európai uniós vezetőkkel és az orosz elnökkel is. Vlagyimir Putyinnal világpolitikai és -gazdasági kérdésekről váltottak szót hosszabban, de „orosz-magyar kapcsolatokról nem kellett beszélnünk", mert a legfontosabb kérdés, a paksi atomerőmű-fejlesztés jó úton, a maga rendje és módja szerint halad – közölte Orbán Viktor.


A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren 2017. május 13-án. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Végül a Tienanmen téri Hősök emlékművének megkoszorúzásával kapcsolatos ellenzéki bírálatokra úgy reagált: a szamárság ellen nincs orvosság. A magyar politikában eddig volt egy – a jobb- és a baloldalra is kiterjedő - közmegegyezés: „sosem tettük szóvá azt, hogy ha elérkezünk (...) Kínába, akkor az itteni hősi emlékművet megkoszorúzzuk" – mondta, hozzátéve: „azt a hagyományt folytattam, amit még Göncz Árpád nyitott meg", és őt akkor ezért a jobboldal nem kritizálta.


A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren 2017. május 13-án. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

A miniszterelnök szerint az a helyes, ha most a baloldal is hasonlóképpen viselkedik, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy jó kapcsolatrendszere legyen Kínával. „Az ilyen kérdéseket is, a szimbolikus kérdéseket is szerintem mindig a magyar nemzeti érdekből kell levezetni, úgy, ahogy azt korábban Göncz Árpád is tette" – fogalmazott, megjegyezve, hogy példaként hozhatná a belga királyt vagy miniszterelnököt is: „ha nekik nem derogál, akkor miért derogálna az" a magyar kormányfőnek.