„Ameddig én ezen a helyen állok, Magyarországon senkit sem érhet semmilyen bántódás hite, meggyőződése vagy származása miatt. Szeretném világossá tenni (...), hogy mi, magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat. A magyar nemzet megszenvedte a diktatúrákat. Nem fogjuk hagyni, hogy bárki, bármely politikai irányzat, gazdasági erő vagy éppen külföldi hatalom ismét eltérítse Magyarországot demokratikus meggyőződésétől, a szabadság szeretetétől vagy az emberi méltóság feltétlen tiszteletétől" – jelentette ki, az emberi méltóság melletti egységre szólítva fel az ország polgárait Orbán Viktor a szocialista Steiner Pál azonnali kérdésére.

A kormányfő ugyanakkor visszautasította az MSZP-s politikusnak azt a követelését, hogy kezdeményezze Németh Zsolt külügyi államtitkár menesztését. Steiner Pál szerint az államtitkár lagymatag, felkészületlen és hanyag választ adott a zsidó származású kormánytagok és képviselők listázását szorgalmazó jobbikos képviselőnek, hiszen mindössze azt mondta: ilyen kutatást nem támogat. Az államtitkár ezzel részese lett „a kérdésnek álcázott náci provokációnak" – fogalmazott.

A miniszterelnök az ellenzéki kritikát visszautasítva kijelentette: Németh Zsolt egész politikai pályafutása a kisebbségek, az elnyomottak és a megkülönböztetést elszenvedők melletti kiállás jegyében telt. „Becsületesebb embert erre a munkára aligha találhatnak" – hangsúlyozta.

Orbán Viktor megköszönte Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnek, hogy „megfelelő súllyal, barátsággal és emberséggel" képviselte a kormányzó pártokat a nácizmus elleni vasárnapi tüntetésen.

Steiner Pál viszonválaszában azt mondta, elsősorban nem szavakat, hanem tetteket várnak a kormánytól és a miniszterelnöktől.

A kormányfő erre úgy reagált: „egyszer önt megtámadták a származása miatt itt a parlamentben. Akkor megígértem önnek, hogy bármi is történik, rám számíthat. Most hiába beszél kettős beszédről, hiába nem fogadja el a gesztusunkat, akkor is: ha önt bármilyen bántódás éri, ránk számíthat, mi meg fogjuk önt védeni".

Az LMP-s Szabó Tímea azonnali kérdésében idézte Orbán Viktor pénteki rádióinterjúját, amelyben a kormányfő úgy vélekedett, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos Ab-határozat „életszerűtlen", és igenis meg kell adni a jogot az önkormányzatoknak ahhoz, hogy úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok. Az ellenzéki politikus ezzel kapcsolatban azt kérte a miniszterelnöktől, nyugtassa meg őt, ezt nem úgy értette, hogy lábbal akarja tiporni az Ab döntéseit.

Orbán Viktor válaszában megismételte, hogy életszerűtlennek tartja az Ab-döntést, de köteles azt tiszteletben tartani. Közölte: nemzeti konzultációba kezd a megyei jogú városokban, hogy kikérje az ott lakók álláspontját a kérdésről. Ha e vélemények eltérnek az Ab-állásfoglalástól – folytatta –, akkor a kormányzat olyan indítványokat terjeszt a Ház elé, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata érvényesüljön ebben az ügyben.

Az alaptörvényre kitérve úgy fogalmazott, az alkotmány egy emberi alkotás, de meg is lehet változtatni.

Az Ab a közelmúltban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.

Lukács Zoltán (MSZP) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Századvég-csoport között létrejött, összesen 3,1 milliárd forint összértékű, például szakpolitikai tanulmányok, sajtófigyelés és -elemzés elkészítésére vonatkozó keretszerződésekről kérdezte a miniszterelnököt. Az ellenzéki politikus szerint ezek a tanulmányok, projektek átláthatatlanul, titokban készülnek, és – mint hozzátette – nem ismertetik őket a nyilvánossággal, holott pedig ez szükséges lenne.

Válaszában Orbán Viktor elmondta, hogy míg a szocialista kormányok 18 milliárd forintot költöttek el ilyen tanulmányok elkészíttetésére, addig a jelenlegi kabinet eddig körülbelül hárommilliárd forintnál tart.

A publicitásról szólva a kormányfő közölte: „minden olyan tanulmányt szívesen nyilvánosságra hozunk, amelynek a javaslatait megfogadtuk, de nem áll módomban nyilvánosságra hozni olyan tanulmányokat és olyan javaslatokat, amelyekkel belső viták után végül is szemben foglaltunk állást".

A jobbikos Volner János azonnali kérdésében úgy vélekedett, hogy töretlenül folytatódnak a megszorítások, csakúgy, mint a szocialisták idején. A kormányváltás óta idén októberig 1506 milliárd forinttal nőtt az ország államadóssága, miközben a kormány „felélte" a magán-nyugdíjpénztári vagyon 90 százalékát is – ismertette.

Orbán Viktor reagálásában ismét kijelentette: kormánya nem hajlandó további lakossági megszorításokat végrehajtani, a nyugdíjak reálértékét pedig megőrzik. Jelezte, hogy az államadósságot a nemzeti össztermékhez kell viszonyítani.

A miniszterelnök egyúttal közölte, hogy az adósságcsapdából való kiszabadítás több lépésből áll: ezek között van az államadósság csökkentése, a családok, az önkormányzatok, majd az egyetemek és sportszervezetek adósságának leszorítása, a következő félévben pedig a devizában eladósodott vállalkozásoknak kínál majd ilyen programot a kabinet.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a magyar EU-tagsággal kapcsolatban azonnali kérdésében arról beszélt, hogy a következő időszakban drámai módon csökkenhetnek a Magyarországnak szánt uniós források, ráadásul egy ütemterv szerint a tagországok szuverenitását is egy „közös alapba kellene dobni".

„A magyarok nem erre az együttműködésre szavaztak" – jelentette ki.

Orbán Viktor válaszában úgy foglalt állást, hogy helyes döntés volt a csatlakozás, az unión belül kell maradni, és ott kell megvédeni az ország érdekeit. „Maradunk és harcolunk" - összegezte a kormányfő, hozzátéve, hogy ebben a pillanatban semmilyen alapszerződés-módosítást nem támogat sem Magyarországon, sem az Európai Unióban.

Harangozó Gábor (MSZP) is a legutóbbi európai uniós csúcstalálkozóról beszélt. Szerinte a miniszterelnök harcolni ment Brüsszelbe, de két és fél év alatt sem jutott el addig a felismerésig, hogy szövetségeseinkkel nem harcolni, hanem tárgyalni kell, mert „a Budapestről kiosztott kokik és sallerok bumerángként térnek vissza, és a mi fejünkön koppannak". Hozzátette: a szocialista kormány nyolcezer milliárd forint támogatást szerzett, most viszont ezermilliárdokat veszíthet az ország.

A miniszterelnök erre azt mondta, belefáradt, hogy olyan fiatal képviselők ócsárlását hallgassa, akik „azt sem tudják, mi fán terem az Európai Unió". Hozzátette: keresi azokat a pontokat, amelyekről - mivel nemzeti érdekről van szó – értelmesen tud beszélni a kormányoldal és az ellenzék. „Ami itt történik, az nem a szóértés kísérlete. Nagyon sajnálom" – mondta.

Az MSZP-s politikus erre azt sürgette, hogy a kormány az e ciklusra kapott uniós támogatás felhasználása érdekében haladéktalanul indítson lakásfelújítási programot. A kormányfő nem élt a viszonválasz lehetőségével.

A jobbikos Mirkóczki Ádám a cigányság integrációjával foglalkozó októberi országgyűlési vitanap kapcsán tett fel kérdést a miniszterelnöknek: a vitanappal megoldottnak érzi-e a kormány a problémát?

A vitában szerinte valódi javaslatokat csak a Jobbik fogalmazott meg, ám a kormányoldal képviselői között is voltak olyanok, akik ezek jelentős részét pozitívan értékelték. Ezek közé sorolta a bentlakásos iskolák kialakítását és a bűnözés felszámolását. Hozzátette: azóta is számos bűncselekmény bizonyította, hogy még mindig van tennivaló.

A miniszterelnök szerint „a vitanap kultúrája még töredékesnek látszik" a parlamentben, hiszen arról az illetékes bizottság nem készít összegzést, és a Ház sem fogad el határozatot. „Egy dolog, hogy megtörténik a vitanap, de nem tudjuk, hogy mi végre" – fogalmazott.

Elmondta ugyanakkor, hogy a kormány minden vitanap után összefoglalót készít magának, és megvizsgálja, hogy a javaslatokat be tudja-e építeni a politikájába. Amelyekkel egyet tudnak érteni a kabinet tagjai, azokból kormányzati akciótervek lesznek – közölte.