Összefogásra szólította fel az erdélyi magyar politikai erőket a jövő évi romániai választások előtt – Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Máérten résztvevő határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytatott megbeszéléseken. A KDNP elnöke kijelentette fennál a veszélye, ha az etnikai alapú erdélyi magyar politika nem tud hangsúlyosan megjelenni a bukaresti parlamentben, akkor ideológiai alapon „integrálódik” a román pártokba.
Semjén Zsolt az Európai Néppárthoz tartozó szervezetekkel a kétnapos Máért befejeződését követően elmondta, hogy a kormányfő külön-külön találkozott az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével. Mint közölte, összefogásra biztatták az erdélyi magyar politikai erőket a közelgő, jövő novemberi választások előtt.
Azt mondta: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nyitottnak mutatkozott az együttműködésre és hasonlóan nyilatkozott Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Így minden remény megvan arra, hogy Erdélyben a magyar-magyar összefogás megvalósuljon, amit a magyar kormány lelkesen támogat.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kijelentette: szembe kell ugyanis nézni, hogy amennyiben az etnikai alapú erdélyi magyar politika nem tud hangsúlyosan megjelenni a bukaresti parlamentben, akkor fennáll annak a veszélye, hogy az erdélyi magyarság ideológiai alapon „integrálódik” a román pártokba. Ez pedig a magyar érdekképviselet végét jelentené – jegyezte meg. A megbeszéléseken szó esett a támogatási formákról is.
Kitért arra is, örömmel vették, hogy Berényi József, az MKP elnökeként koalíciót ajánlott a Híd-Mostnak, ugyanakkor sajnálattal állapították meg: ezt a Híd elutasította, és csak azt tartotta elképzelhetőnek, hogy az MKP képviselői a listáján induljanak. Így a Felvidéken a választások előtt az összefogás valószínűleg elmarad.
A Máérttel kapcsolatban Semjén Zsolt külön kiemelte, hogy Mesterházy Attila, a szocialista párt elnök-frakcióvezetője megígérte, hogy az MSZP kiáll a magyar érdekek és a magyar ügy mellett, különösen akkor, ha a környező országban a szocialista pártcsaládból származó erő kerül hatalomra, kormányzati pozícióba.
Elfogadták a nemzetpolitikai stratégiát
A zárónyilatkozatban az aláírók többi között rögzítik: egyetértenek abban, hogy a 2011. január 1. óta a magyar állampolgárság megszerzését célzó egyszerűsített honosítási eljárás új esélyt jelent a magyarság számára.
A dokumentumban kitértek arra is, hogy elfogadhatatlannak tartják Szlovákiának az egyszerűsített honosítással szemben tanúsított, az európai normákat figyelmen kívül hagyó lépéseit, amelyek saját állampolgárai ellen irányulnak. Jelezték, hogy a magyar kormány és a magyar szervezetek valamennyi nemzetközi fórumon határozottan fel fognak lépni az ilyen és ehhez hasonló jogsértésekkel szemben.
A dokumentum szerint a felek üdvözlik a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyarság Háza, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet létrehozását, és rögzítik, hogy a támogatáspolitika átalakításának részeként elfogadják a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának kritériumrendszerét. Egyetértenek a kormány szándékával, hogy a támogatáspolitikában a normatív alapú, hosszú távra kiszámítható finanszírozást kívánja előtérbe helyezni a pályázati alapú, eseti támogatásokkal szemben. Támogatják továbbá egy hosszú távú Kárpát-medencei fejlesztési stratégia kidolgozását. Egyetértenek abban, hogy a nemzetpolitikai törekvések fontos céljának, a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradása legfőbb biztosítékának a különböző autonómiaformákat és önkormányzati modelleket tekintik.
A tanácskozáson elfogadták, hogy Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) javaslatára 50 millió forintos kerettel külön jogsegélyalapot hoznak létre a nemzetpolitikai államtitkárságon - mondta Semjén Zsolt. Hozzátette: a magyarországi pártok hitet tettek amellett, hogy saját politikai pártcsaládjukban a magyar ügy mellett minden körülmények között kiállnak. Kitérve a határon túli magyaroknak adandó szavazati jogra azt mondta, 2014-ben már „össznemzeti parlament” alakulhat.
Szabó Vilmos (MSZP) a sajtótájékoztatón azt mondta, felelősségteljes tanácskozásnak tekintik a Máértet. Bár sok kérdésben nézeteltérés van, nagyon fontos, hogy ha nemzeti sorskérdésekről van szó, törekedjenek a konszenzus kialakítására.
Szávay István (Jobbik) közölte, maximálisan egyetértenek a nemzetpolitikai konszenzus fontosságában.
Határon túli magyar vezetők üdvözölték a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégia elfogadását.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kétnapos tanácskozás zárásaként tartott sajtótájékoztatón üdvözölte az elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, mint mondta, nagyon alapos dokumentumról van szó. Fontosnak nevezte, hogy a benne foglaltak alapján a stratégia megvalósítása is közösen történjen.
Jelezte: egyetértettek a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási kritériumaival. A szavazati jogra térve kiemelte: kiterjesztése megfelel elvárásaiknak, szükség van rá. Arra kell figyelni, hogy „a különböző nemzetrészek között” erősödjön a bizalom, a szolidaritás.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke jelezte, hogy a nap folyamán találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben „nemzetpolitikai rendszerváltás” ment végbe, és kiemelte, hogy a nemzeti együttműködés rendszerébe a határon túli magyarok is beletartoznak.
Azzal semmiképp sem tud egyetérteni – mondta -, hogy bízzák a határon túliakra a döntéseket és ne szóljanak bele. „Igenis szóljon bele a magyar politikum, de mi is szóljunk bele a magyarországi politikába, mert egy a nemzet” – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a nyugati diaszpóra sokáig mostohagyermeke volt az anyaországnak, ideje volt integrálni.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az autonómiatörekvések fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: ez a szülőföldön maradás feltétele.
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke azt mondta: részükről megvolt a nyitottság, hogy a Híd-Most formációval választási koalíciót alkossanak. A Híd ezt visszautasította, és helyeket ajánlott listáján az MKP-nak. Ezzel az etnikai politizálás elvét kérdőjelezte meg, ismét dilemma elé állítva az ottani magyarságot – mondta.
Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a Híd-Most pártot a Máértra, Semjén Zsolt közölte: a Máérton etnikai alapú magyar pártok vesznek részt. A Híd-Most önmagát határozta meg úgy, hogy nem ilyen párt, ezzel kizárta magát "a klubból" – tette hozzá.
