Magyarország fontosnak tartja kapcsolatainak szorosabbra fűzését keleti szomszédaival, a közvetlen kapcsolatok kiépítését az emberek között, egymás kultúrájának és hagyományainak megismerését, a fiatalok toleranciára nevelését és az értékekre alapozott jobb együttműködés kialakítását politikai, gazdasági és kulturális területen – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkára egy varsói EU-konferencián elhangzott előadásában.
A mobilitás keleti dimenziói című, csütörtökön befejeződött kétnapos konferencia a soros lengyel EU-elnökség első rendezvényeinek egyike volt, és az első olyan értekezlet, amelyet közvetlenül az EU és a keleti partnerségi programban részt vevő hat ország közötti mobilitásnak szenteltek. A konferenciát az Európai Bizottság szervezte négy lengyel tárca közreműködésével.
Hoffmann Rózsa előadásában kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség - az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseivel összhangban - a mobilitást prioritásként kezelte, és ajánlásokat fogadott el a mobilitást akadályozó korlátok lebontására. Elégedettségét fejezte ki, hogy a lengyel EU-elnökség továbbviszi ezt az ügyet. Mint mondta, a felsőoktatás területén különösen a Tempus és az Erasmus Mundus programok keretében sikerült jelentős sikereket elérni a keleti partnerekkel folytatott együttműködésben, ennél sikeresebbek csak a Nyugat-Balkán országaival megvalósított programok voltak.
Jó példaként említette a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogramot (CEEPUS) is, amelynek Magyarország egyik alapítója. A program egyik célja a hallgatók és a tanárok cseréje a felsőoktatási intézmények között. Ebbe a programba a közép-európai és a nyugat-balkáni országok után idén Moldovát is sikerült bevonni. A 2000-ben a négy visegrádi ország által életre hívott Nemzetközi Visegrád Alap évente növekvő mértékben támogatja a keleti partnerség országait, ösztöndíjakat nyújt az ottani hallgatóknak.
A varsói konferencia eredményei és következtetései fontos hozzájárulást jelentenek a szeptember végén Varsóba tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó előkészítéséhez, melynek társházigazdája Magyarország lesz. A konferencia előadói egyebek között rámutattak, hogy az Erasmus-programban részt vevő diákok „kelendőbbek” a munkaerőpiacon, jobb az idegennyelvtudásuk, alaposabban ismerik más országok kultúráját. Az Erasmus-program az EU diákcsereprogramja, 1987-ben hozták létre. A Tempus-program, mely a felsőoktatási együttműködés erősítését célozza, az Erasmus-program kiegészítője. Az EU keleti partnerségi programjában hat ország, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna vesz részt.
