A belügyminiszter a kerekasztal-beszélgetés előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: az önkormányzatok kapcsán felismerte azt a kormány, hogy az 1990-ben megalkotott törvény már nem a társadalmi elvárásoknak megfelelően tölti be funkcióját. Közölte, a helyhatóságokról szóló törvény megváltoztatása szükséges és időszerű volt, ezzel együtt a kormány azt is felismerte, hogy az új jogszabályok érvényesítése és bevezetése csak akkor lehetséges, ha a helyhatóságok anyagi gondjait csökkentik. Ezért történt meg az 5 ezer fő alatti települések esetében a teljes, az ennél nagyobb településeknél pedig a részleges adósságátvállalás. Utóbbiak esetében - a bankokkal történő megegyezés esetén - 685 milliárd forintnyi adósság kerül át az adósságkezelő központhoz júniusig - tette hozzá Pintér Sándor. Közlése szerint a meghozott intézkedésekkel egyszerre valósult meg a szemlélet- és a jogszabályváltozás az önkormányzatoknál, a szemléletváltás teljesítéséhez pedig anyagi támogatást nyújtott a kormány.

A belügyminiszter a kerekasztal-beszélgetésen, a megyeháza dísztermét teljesen megtöltő hallgatóság előtt kifejtette: a kisebb önkormányzatok „tiszta lappal” folytathatják működésüket, a nagyobbak pedig jelentős segítséget kaptak. A jövőben az önkormányzatok a saját bevételi forrásukkal arányosan, csak belügyminisztériumi engedéllyel vehetnek fel hiteleket.

A közbiztonság kapcsán Pintér Sándor elmondta: a rendőrök létszámának korábban tapasztalt csökkenése megállt az új képzési programnak köszönhetően, amelynek keretében 4220 rendőr kiképzése kezdődött el, közülük háromezren már szolgálatba álltak. A rendőrlétszám helyreállításával, a közterületi jelenlét növelésével, a gyalogos és kerékpáros rendőrjárőrök jelenlétével, azaz az állampolgár közeli rendőrség felépítésével az objektív és a szubjektív biztonságérzetet növeli a kormány - fogalmazott a tárcavezető.

A katasztrófahelyzetek kezelését érintve fontos lépésnek nevezte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság létrehozását, amely az önkormányzati tűzoltóságok felállásával korábban szétdarabolódott szervezet erőit és eszközeit összpontosítja. A rendszer igazi próbája március 14-15-én volt, amikor – központi irányítás mellett – rendkívüli erőket mozgattak meg az országban Zalától Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéig – tette hozzá Pintér Sándor.

A fórumon részt vett Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője, aki a kormányt az utóbbi időben ért támadások okait keresve azt mondta: Magyarország arra törekszik, hogy a gazdaság területén a saját nemzeti érdekeket képviselje. Közölte, a kormány azok ellen a külföldi tulajdonú, „idegen nemzeti érdekeket szolgáló” multinacionális cégek ellen lép fel, amelyek az itthon felhalmozott bevételt viszik ki az országból.

Kiemelte, a kormányzat inkább a hazai cégeket igyekszik előnyhöz juttatni, ezzel a nemzeti gazdaság erősítését szolgálja. Harrach Péter hozzátette: „érthető, hogy ez a gazdasági ok fordítja velünk szembe sok esetben az egyébként eszmeileg hozzánk közelebb álló kormányokat vagy médiumokat”.

A frakcióvezető elmondta, a kormányt érő kritikák mögött politikai okok is állnak, vagyis a támadók egyszerűen nem tudják elviselni azt, hogy nagy többséget kapott egy olyan polgári-nemzeti-keresztény oldal, amely egy rendezett világot képes megteremteni Magyarországon, „szemben azzal a zavaros világgal, amiben jól lehet halászni”. Az élet minden területén ennek a rendezettségnek a megvalósítása folyik – jelentette ki, hozzátéve: Eszmei-ideológiai téren is szembenállás van a kormánynak a hagyományos értékeket képviselő kereszténydemokrata nézetei, valamint az Európában és itthon is megfigyelhető keresztényellenes, közösségeket semmibe vevő „Cohn-Benditek” világa között.

A KÉSZ győri szervezete 1997 januárjában kezdte el országjáró kerekasztal-beszélgetés sorozatát, amelynek 198. rendezvényét tartották meg Nyíregyházán. A beszélgetést Lanczendorfer Erzsébet, a Kész győri szervezetének tiszteletbeli elnöke, a kereszténydemokrata országgyűlési képviselő vezette.