A kormány szerint Magyarországon az elmúlt egy évben megerősödtek az alapvető szabadságjogok – ezt Rétvári Bence mondta a MR1 Kossuth rádió Ütköző című műsorában hétfőn. A Freedom House képviselője azt állította, hogy az új médiatörvény és az alapvető jogi változtatások azt mutatják, a kormányzat egyre jobban bünteti a civil társadalom megnyilvánulásait. Az államtitkár rámutatott: a magyar alaptörvény az unióban elfogadott legszélesebb körű alapjogi listát tartalmazza.
Rétvári Bence kiemelte: a magyar alaptörvény a legszélesebb körű, az unióban elfogadott alapjogi listát tartalmazza, emellett több új alapjog is megjelent, mint például a klónozás, vagy a GMO-tilalma, és elsőként jeleníti meg védendő értékként a jelnyelvet. Annak érdekében, hogy ezeket a jogokat be tudják tartatni megerősítették a bíróságot, illetve az Alkotmánybíróságot – jelezte.
Sylvana Kolaczkowska, a Freedom House programigazgatója – aki telefonon vett részt a beszélgetésben – azt állította: Magyarországon az elmúlt két évben nagyon erős hanyatlást tapasztaltak több vizsgált kategóriában, ez ugyanakkor – folytatta – része egy hosszabb, és szerinte egyre gyorsuló folyamatnak. Kifejtette: álláspontjuk szerint az új médiatörvény, illetve a jogi változtatások azt mutatják, hogy egyre jobban bünteti a civil társadalom megnyilvánulásait a kormányzat.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára azt mondta: az unióban nincs egységes modell a média függetlenségének biztosítására. Egyes országokban a kormány, máshol a kulturális miniszter, vagy az államfő nevezi ki a médiatanács tagjait. Magyarországon az Országgyűlés nevezi ki kétharmados többséggel, ez az egyik legfontosabb biztosítéka a függetlenségnek – jegyezte meg, kiemelve: a tanács tagjai nem utasíthatók és nem hívhatók vissza, ez is a függetlenség záloga. Emellett nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak. A választójogi törvényről kiemelte: az unióban Magyarországon kívül csak két államban volt kétfordulós választási rendszer, a körzete a Velencei Bizottság által is elismerten, arányosan lettek kialakítva.
A programigazgató arra, hogy az elhangzott szempontokat figyelembe vették-e, azt mondta: megpróbáltak figyelembe venni olyan tényeket, amelyeket korábban megerősítettek. Alapos kutatásokat folytattak, megpróbáltak minden adatot, bizonyítékokat figyelembe venni. Úgy látják, hogy a hatalom túlzott módon megszilárdult, és az elfogadott törvények mennyiségét tekintve, úgy tűnik a jogszabályok a hatalom központosítását célozzák.
Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a választók úgy döntöttek, a Fidesz-KDNP-nek kétharmados felhatalmazást adnak, és ha ezzel él, az teljes mértékben alkotmányos. Nem azért különleges a magyar helyzet, mert valamiféle csorba van a demokratikus értékeken, hanem azért, mert koalíciós kényszer nélkül kétharmada pártoknak nagyon ritkán szokott lenni.
A programigazgató azt mondta, a válasz segítség a számára. Megjegyezte: egy kétharmados többség még ha akkor is, ha a népesség nagy számát képviseli, mégsem azt jelenti, hogy „a liberális politika teljes megváltoztatására ad jogot". Megvizsgálták a választási folyamatot, nem kérdőjelezik meg a Fidesz győzelmét; és felidézte az 1994-98 közötti kétharmados kormányzást. Közölte: akkor mégsem akartak megváltoztatni minden törvényt, megpróbáltak módosítani a jogszabályokat.
Az államtitkár szerint érdemes a következő jelentés megalkotásakor jobban elmélyednie a szervezetnek a magyar politikai valóságban. 1994-98 között az akkori kormány szintén akartak új alkotmányt elfogadni, de ezt a belső koalíciós vita megakadályozta – mondta.
A programigazgató kitért arra is, hogy legnagyobb aggodalmuk, az új választási törvénykezés kapcsán van, amit tavaly vezettek be, és teljes átalakítást jelent. Alkotmányossági szempontból a módosításokat aggályosnak tartotta, és többi között a jelölési idő csökkenését, valamint a külhoni magyarok szavazati jogát említette, s utóbbi szerinte a Fidesz hatalmát erősítette meg.
Rétvári Bence szerint az aggodalmakat maga az MSZP cáfolja, és idézte Simon Gábor választmányi elnök szavait arról, hogy ha összefognak a civilekkel, akkor a következő választásokon kétharmados győzelmet érhetnek el. Az ajánlószelvények gyűjtésére már az önkormányzati választásokon is ennyi idő állt rendelkezésre, a törvénynek nem volt olyan rendelkezése, amelyhez a három ellenzéki párt közül kettő ne járult volna hozzá. A külhoni magyarok szavazati jogáról kiemelte: 25 uniós országban van a határokon kívül élőknek ilyen joga.
Az igazságszolgáltatásról azt mondta: a Legfelsőbb Bíróságon számos tisztviselőt elmozdítottak, az igazságügyi hivatal új elnöke Handó Tünde, „Orbán Viktor miniszterelnök barátja, és egy fideszes EP-képviselő felesége."
Az államtitkár rámutatott: nem igaz, hogy mindenhol vezetőket cseréltek, az AB vezetője ugyanaz, mint eddig. Handó Tünde több mint 20 éve bíró, függetlenségével, tevékenységével semmilyen probléma nem volt. Szakmai munkáját kormánytól függetlenül elismerték – mondta, megjegyezve: elődjéhez képest jóval kisebb hatalma.
Magyarországot az utolsó helyen ugyan, de még a „megszilárdult demokráciákhoz" sorolta a Freedom House (FH) a tavalyi helyzetet értékelő, jelentésében, ugyanakkor a magyar és az ukrán példán keresztül érzékeltette azt, amit a Közép- és Kelet-Európában, valamint a volt Szovjetunióban érvényesülő antidemokratikus tendenciának nevez. Magyarország a választási folyamat megítélésében 2,25, a civil társadaloméban pedig 2 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,5, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,75, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető.
