A Nemzeti Ifjúsági Stratégia beismerése annak, hogy az elmúlt esztendők kormányzati intézkedései nagymértékben rontották a fiatalok életkörülményeit, tanulási esélyeit, nehezítették az otthonteremtés és a családalapítás lehetőségeit – jelentette ki Rétvári Bence, a KDNP országgyűlési képviselője, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke mai sajtótájékoztatóján.
A kereszténydemokrata politikus szerint rendkívül tanulságos összehasonlítani a kormány által jegyzett Nemzeti Ifjúsági Stratégiában szereplő célkitűzéseket a kormány valós intézkedéseivel. Miközben az ifjúsági stratégia a várandósággal, a szüléssel és a csecsemőgondozással kapcsolatos magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások elérhetővé tételének igényét fogalmazza meg, aközben a kormány számos kórház és szülészeti osztály mellett bezárta azt a Schöpf-Merei Ágost Kórházat és Anyavédelmi Központot.
Míg a stratégia a továbbtanulás terén esélyegyenlőséget sürget, addig a kormány bevezette a tandíjat, intézkedésével szegény sorban nevelkedő fiatalok tízezreit fosztotta volna meg a továbbtanulás lehetőségétől, ha nem söpörte volna el az idevágó törvényt a KDNP és a Fidesz elnöke által kezdeményezett népszavazás.
Miközben a Nemzeti Ifjúsági Stratégia a rossz helyzetű térségek hátrányainak csökkentését tekinti célnak, aközben a kormány sorra zárja be a kisiskolákat, a kispostákat, vasúti szárnyvonalakat számolt és számol fel.
Míg az ifjúsági stratégia a hátrányos helyzetűek lakáshoz szorgalmazza, addig a kormány 2002-től folyamatosan visszafejlesztette az állami lakástámogatási rendszert – sorolta az ellentmondásokat a képviselő.
Rétvári Bence úgy fogalmazott, a dokumentum hitelessége nagyon kétségbe vonható, ugyanis olyan emberek írták, akik homlokegyenest ellenkező intézkedéseket hoztak, mint amit a jövőre vonatkozó elképzelésekként a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában leírtak.
A képviselő szerint jól láthatóan hiányzik az ifjúsági törvény, mely két évig tartó társadalmi vita után 2002-re készen állt, de a választások előtt az akkor ellenzékben lévő MSZP és SZDSZ kihátrált a javaslat mögül. A politikus furcsállotta, hogy ugyanazok, akik korábban megakadályozták az ifjúsági törvény elfogadását, most létrehozását célként jelölik meg.
Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy az ifjúsági stratégia nem tér ki az agyelszívás megakadályozására, a kivándorolt fiatalok visszajövetelének elősegítésére, az egyetemi felvételi és a kétszintű érettségi problémájára, a Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozatalára, valamint a fiatalok által legsúlyosabbnak tartott problémára a kábítószerek terjedésére. Tagadja, hogy a drogmegelőzésben hatékony eszköz lenne az elrettentés (pl. sokkoló hatású filmek), jóllehet, a tengerentúlon hatalmas összegeket költenek ilyen célra.
A képviselő kitért arra is, hogy az ifjúsági stratégia nevében ugyan nemzeti, de a dokumentumban alig esik szó a magyarságtudatról, a nemzeti összetartozásról, csak az „európaiság megélésének fontosságát fejtegeti. Mint mondta, a Kereszténydemokrata Néppárt határozottan úgy gondolja, a stratégiának elsősorban a határon túli magyarokról, a határon túli magyarokkal történő kapcsolattartásról, a magyar nemzeti kultúráról, a magyar nemzeti összetartozásról kell szólnia. Emlékeztetett arra, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek korábban volt egy olyan javaslata, hogy a gimnáziumba, középiskolába járók az érettségi előtt tegyenek egy tanulmányi kirándulást valamely határon túl élő magyar közösségnél, hogy megismerkedjenek az ott élő magyarok életvitelével, helyzetével, az ottani magyarság etnikai és kulturális megtartó erejével.
A KDNP számára elfogadhatatlan, hogy az ifjúsági stratégia a család szerepét nagyon szűken, és hibásan értelmezi. A stratégia kifejezett célként nevesíti a mihamarabbi függetlenedést a szülőktől, ahelyett, hogy ezt a döntést a fiatalokra bízná – mondta a politikus.
Rétvári Bence szólt arról is, hogy a stratégia a mostani helyett átlátható és ellenőrizhető ifjúsági forráselosztási rendszer kialakítását tartja szükségesnek, ugyanakkor a háttérelemzésben felvázolt pályázati modell nem lép túl a "zuschlagi kereteken". Megítélése szerint az ifjúsági stratégia kimunkálását lényegében az indokolta, hogy ne csak a Zuschlag ügyről, az állami pénzek szervezett, bűncselekményeket megvalósító lenyúlásából álljon az ifjúságpolitika.
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia Magyarország lakosságának 38 százalékát érinti 2008-tól 2023-ig terjedő időszakra határozza meg a feladatokat. Rendkívül fontos, hogy a társadalmi vita lezárása után várhatóan ősszel az Országgyűlés elé kerülő javaslat a lehető legszélesebb társadalmi és politikai támogatást élvezzen - mondta a kereszténydemokrata politikus végezetül.
