Szászfalvi László hangsúlyozta: az elmúlt évtizedekben rengeteg panasz volt a végrehajtás miatt Magyarországon és egyedül az Orbán-kormány hallotta meg azokat. Probléma volt a magas jutalékkal, azzal, hogy kamatterhek elviselhetetlenül magasak, illetve hogy a végrehajtók visszaélnek hatalmukkal. Értékelése szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy tisztességes és emberséges végrehajtás jöhessen létre.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány célja, hogy helyreálljon a megingott közbizalom a végrehajtók iránt. Ismertetése szerint a javaslat alapján a végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat a végrehajtói kar látja el, de a közfeladatok ellátása közvetlen állami felügyelet alá kerül. Hozzátette: előírják a végrehajtóknak és helyetteseiknek a jogi diploma megszerzését.

MSZP: a cserbenhagyás költségvetése a jövő évi

Tóbiás József (MSZP) bírálta a 2016-os büdzsét, amelyet a cserbenhagyás költségvetésének nevezett. Szóvá tette, hogy az egészségügy területéről az elmúlt években 300 milliárd forintot vontak ki, és minden kormányzati ígérgetés csak tűzoltás, csak az adósságrendezést szolgálja.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelt, hogy a jövő évi büdzsé nyugodt, mert nem kell azon idegeskedni, hogy teljesíthető a bevételi cél, illetve a hiány. A költségvetés kiszámítható,  mert reálisak a bevételek, egyértelműek a célok, például az adócsökkentés. Szerinte az egészségügy területén sincs ok szégyenkezni, mert jövő évi támogatás meghaladja az ideit.

Hangsúlyozta, az önkormányzatok működőképessége biztosított, pont az MSZP kormányzása idején adósodtak el az önkormányzatok.

LMP: béremelést a szociális dolgozóknak!

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a szociális dolgozók is megértették, hogy a kormány addig nem foglalkozik velük, amíg utcára nem vonulnak. Értékelése szerint a szociális ágazat bérviszonyai katasztrofálisak, van, hogy harminc év munkaviszony után nettó százezer forintot visz haza egy dolgozó.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kereszténydemokrata parlamenti államtitkára közölte, a szociális dolgozóknak mind erkölcsileg, mind anyagilag nagy fokú megbecsülés jár, és a kormány nyilvánvalóvá tette, amint a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, lép is. Felidézte az eddig meghozott intézkedéseket, a 2014-től bevezetett bérpótlékot.

Kijelentette: júliustól újabb bérkiegészítést kapnak a dolgozók, erre 7,6 milliárd forint van.

Jobbik: a korrupció a közös nevezője a Fidesznek és az MSZP-nek

Novák Előd (Jobbik) szerint a brókerbotrányba belesüppedt Fidesz lemondott a korrupt szocialista politikusok, köztük Simon Gábor elszámoltatásáról. Kéz kezet mos, a korrupció a közös nevező, ami összeköti a 20. század két pártját, az MSZP-t és a Fideszt - fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz is folytatta a politikusbűnözést, hiszen "Simicska talicskával és Nyerges vontatóval hordta szét a közpénzt".

Kontrát Károly, Belügyminiszter parlamenti államtitkára ismertette: Simon Gábor ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség költségvetési csalás miatt nyomoz, jelenleg felelőtlenség lenne találgatásokba bocsátkozni arról, a bíróság milyen ítéletet hoz. A nyomozást június 14-ig hosszabbították meg - jelezte.

Hangsúlyozta: Magyarország jogállam, a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben.

Fidesz: a gazdaság adatai egyre jobbak

Tuzson Bence (Fidesz) arról beszélt, hogy a gazdaság adatai egyre jobbak, tavaly a várakozásokon felüli, 3,6 százalékos volt a növekedés, idén is 3,1 százalékra számítanak, míg jövőre 2,5 százalékos növekedést prognosztizálnak. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy tartósan több mint 4 millió ember dolgozik az országban.

Hozzátette: 2010-ben a legfontosabb elveket fektették le, mert elvek nélkül nem lehet kormányozni. Ezen elvek közé sorolta, hogy az emberek ne segélyből, hanem munkából éljenek, a családokat kell előtérbe helyezni, az adórendszert meg kell változtatni, a termelő beruházásokat kell ösztönözni.

Tállai András szerint a magyar gazdaság most már nemzetközileg is elismeréseket kap. Kiemelte a 2015. első negyedévi ipari termelési adatokat, amelyek jelentős meghaladták az előző évit.

Reklámadó

Megkezdődött a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításának összevont vitája szerdán délelőtt az Országgyűlésben. A kormánypárti vezérszónok a javaslat mellett érvelt, az MSZP és az LMP az előterjesztés visszavonására szólított fel, a Jobbik szintén elveti a kezdeményezést.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában felidézte, a kormánynak a reklámadó bevezetésével - hasonlóan több más forgalmi-fogyasztási adóhoz - az volt célja, hogy az arányos közteherviselés érdekében a nagyobb teherbíró képességű, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kevéssé kulcsfontosságú vállalkozások fokozottan vegyék ki részüket a társadalom közös kiadásaiból.     

Fontos szempont volt továbbá, hogy az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek. A kormánynak töretlen szándéka, hogy a jelentős reklámpiaci szereplőknek is kiemelten kell szerepet vállalniuk a közteherviselés rendszerében, ezért a reklámadó a jövőben is fennmarad – mondta.     

Az Államtitkár – utalva az Európai Bizottság vizsgálatára – rámutatott: a kormány az aggályok eloszlatása érdekében indokoltnak látja a módosítást, anélkül, hogy feltétlenül osztaná a bizottság álláspontját. A módosítás azonban nem jelentheti azt, hogy a reklámadó eredeti céljai sérülhetnek – hangoztatta Tállai András.     

Ismertette: továbbra is nulla százalék vonatkozik a 100 milliónál nem nagyobb adóalapra. Az adóalanyoknak a 100 millió forint adóalaprész fölött egységesen 5,3 százalékos kulccsal kell számolniuk, s a hatálybalépéstől a reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó, a megrendelés ellenértékére, mint adóalapra vetülő adómérték a mostani 20-ról 5 százalékra csökken.

Fidesz: ugyanakkora költségvetési bevétel állhat rendelkezésre mint eddig

Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: Magyarországon olyan adórendszert kell kialakítani, amelyben nagyobb szerepet kell vállalniuk a jelentős profithoz jutóknak. Megállapította: az adórendszer súlypontja a forgalmi, fogyasztási típusú adók felé mozdult el.    

Emlékeztetett, a reklámadóról szóló törvény hatályba lépése óta két uniós eljárás indult meg, és felszólították a kormányt, hogy módosítsa a jogszabályt. Mérlegelve a jogvita elhúzódásának következményeit, indokolt a módosítás - rögzítette a kormánypárti politikus, aki hangsúlyozta: biztosítható lesz a módosítás után is, hogy ugyanakkora nagyságrendű bevétel álljon a költségvetés rendelkezésére.    

Fontos szempont volt, hogy az eredeti célokat a módosítás ne veszélyeztesse, s az adóadminisztrációs költségek a lehető legalacsonyabbak lehessenek - közölte a javaslat támogatását kérve.
    
MSZP: vissza kell vonni a törvényjavaslatot!

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka az mondta, gazdasági szempontból különadóról van szó, a politikai célokat tekintve pedig büntetőadóról. Ennek a szektornak szerinte nem kell semmilyen különadót, büntetőadót viselnie, ezért a törvényjavaslattal egy dolgot lehet csinálni, visszavonni azt.
„A hírnök jön és integet, mert hírek már régen nincsenek” – fogalmazott, és szóvá tette, hogy a közmédia nem tartja „közvetítésre méltónak” a reklámadóról szóló vitát, vagy a költségvetési vitát. A médiaadó megváltoztatott formában sem támogatható – jelentette ki Burány Sándor.

Jobbik: nem a javaslatra

Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a Jobbik szakmai kritikáját nem fogadták el, az unió nyomására úgy módosítják a törvényt, ahogy a szervezet „fütyül”. Az is elfogadhatatlan, hogy ismét az RTL Klubon és a multinacionális cégek helyzetén könnyítenek, míg a kis- és középvállalkozások helyzetén nem javítanak - hangoztatta.

Novák Előd a Magyar Marketing Szövetség észrevételei közül felvetette: annak az internetes boltnak, amelyik a Facebookon, vagy a Google-on helyez el hirdetést, kell-e majd fizetnie. Egy totemoszlop szabadtéri reklámhordozónak minősül, de mi a helyzet, ha magyar nyelvű szöveg nem kerül rá, csak például egy kép és egy logó? A képviselő szerint nagy a bizonytalanság az önreklámmal kapcsolatban is.
    
LMP: vissza kell vonni a javaslatot!

Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta, ez nem reklámadó, hanem médiaadó. A reklámadóról szóló törvény elfogadása a "fideszes bandaháború" nyitóállomása volt, ami most is folyik, és helyettesíti a kormányzást - értékelt. Hozzátette, önmagában reklámadóról beszélni fontos, de amit elfogadtak, kizárólag a zsákmányszerzésről szól, ezért reklámadóról szóló törvényt és a módosító javaslatot is vissza kell vonni.

Rámutatott: egy valódi reklámadó a társadalmi és környezeti károk okozóira terhelné a költségeket. A törvényjavaslat és a reklámadó ugyanakkor pusztán a média megregulázásáról szól - közölte.

A lapkiadók egyesületének elemzésére hivatkozva kiemelte: világos, hogy az elsődleges kárvallottak a lappiacon szereplő, kis- és középvállalkozások lesznek.

MSZP: a reklámadó a kormány bosszúhadjáratának eszköze volt

Bárándy Gergely (MSZP) a javaslat előzményének azt nevezte, hogy az RTL Klub olyan műsorokat és híradót kezdett sugározni, amelyek a kormánynak nem voltak ínyére. A kormány az adóval nem tudta megtenni azt, amit megtesz a közmédiával, hogy a híreket „torzíttatja, hogy úgy tűnik, az MTI vagy utasításra vagy saját maga kialakította lojalitásból egyes ellenzéki közleményeket nem hajlandó leközölni”.    

Jobbik: a kormány is vegyen részt a vitában

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy pártja szeretné, ha a kormány részt venne a vitában és kiderülne, mire kellene költeni a reklámadóból származó bevételt, illetve ha elmondanák a véleményüket arról, hogy a reklámadóból lehet-e finanszírozni az ingyenes internetet.   

A kormánynak az ügyben végrehajtott "pálfordulásairól" beszélő képviselő azt mondta, a Jobbik egyik jelenlegi fő kritikája, hogy ismét a kis- és a közepes vállalkozások kapják a nagyobb terhet a multinacionális cégek által működtetett médiumokkal szemben.    

Novák Előd azt is kijelentette, hogy nem szabad elfogadni az RTL Klub és az Európai Unió nyomásgyakorlását.  

LMP: a kormány célja a médiapiac befolyásolása    

Sallai R. Benedek (LMP) az állami tulajdonú cégek reklámköltségeire kérdezett rá és arra, ez hogyan befolyásolja a hazai média működését. Szerinte a tárgyalt jogszabályt is hatalomtechnikai eszközként használja a kormányoldal a médiapiac befolyásolására, amely elfogadhatatlan.     

Frakciótársa, Schiffer András azt mondta: nem büszke arra, hogy külső elvárásra kell módosítani egy jogszabályt. Tökéletesen megalapozatlannak, a céljai elérésére alkalmatlannak minősítette a javaslatot, olyannak, amely megfojtja a helyi vállalkozásokat.

Fidesz: a javaslat kíméli a vidéki médiát
    
Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint az RTL Klub  "egyik napról a másikra" való kormánykritikussá válása az érdekérvényesítésükről szól.    

Szerinte a magyar médiaviszonyokon belül meghatározó a vidéki média, amelyet a javaslat kímélni igyekszik. Feltette a kérdést: hogyan érinti a javaslat ezen, sokszor csak a létért küzdő médiumokat?

NGM: minden frakció támogatja a reklámadót

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium szavai szerint minden frakció támogatja a reklámadót, ugyanis nem azt, hanem a kormányt bírálták. Megjegyezte, a Jobbik még erről szóló törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek.

Szólt az adó nemzetközi gyakorlatáról, mint mondta, Ausztria szinte azonos kulccsal vetik ki azt. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 100 millió forintos árbevétel alatt ne kelljen az adót megfizetniük, ez szerinte meg fogja védeni a kisebb médiumokat.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az összevont a vitát lezárta.

Kihirdették a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodást

Az Országgyűlés hozzájárult a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló, idén februárban kötött kormányközi megállapodás kihirdetéséhez. Az intézet célja, hogy a jövőben magyar nyelven is intézhetővé váljanak a nemzetközi, összesen 148 országban érvényes szabadalmi eljárások. Az igazságügyi miniszter erről szóló előterjesztését egyhangúlag fogadta el a parlament.    

A Ház emellett két másik nemzetközi szerződést is jóváhagyott, így kihirdethetik az ENSZ kiotói jegyzőkönyvének, 2012-es dohai módosításait, valamint a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Telecom World 2015 nevű konferencia magyarországi megrendezéséről és finanszírozásáról szóló megállapodást is.

Kiterjesztették az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetést

Kiterjesztette a parlament az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetést. A képviselők 167 igen szavazattal, egyhangúlag döntöttek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításáról, amely megalapozza a szükséges források biztosítását az idei és a következő évek központi költségvetésében.    

Szeptember 1-jétől ingyenes gyermekétkeztetésre jogosultak a három vagy több gyermekes családok, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek és  
testvéreik, valamint azok a családok, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát, jelenleg 89 ezer 408 forintot. A tehetősebb, háromnál kevesebb egészséges gyermeket nevelő szülőknek továbbra is kell térítési díjat fizetni az étkezésért.    

A jogosultság megállapítása önbevalláson alapul, a szülői jövedelemnyilatkozatban foglaltakat nem vizsgálja sem az intézmény, sem a települési önkormányzat jegyzője.    

Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a gyermek és ifjúsági alapprogram éves keretösszege - a nyílt és meghívásos pályázati úton túl - egyedi támogatási formákban is elérhető lesz. Ezt 111 igen és 29 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadták el. Az előirányzatból egyebek mellett fiatalok programjait, szervezeteit támogatják és a fiatalokat segítő szakembereket fejlesztik.
    
Elfogadták a köznevelési törvény módosítását
    
Új intézményfajtákat, szakgimnáziumokat és új típusú szakközépiskolákat vezetnek be 2016. szeptember 1-től a köznevelési törvény, az Országgyűlésben jóváhagyott módosításával. A változtatásokat az országgyűlési képviselők  112 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadták el.    

A módosítás alapján szakgimnáziumban szakmai érettségi vizsga és szakképesítés lesz szerezhető.    

A szakiskolák helyébe lépő szakközépiskolákban az első három év után szakmai vizsgát tehetnek a diákok, majd további két év alatt felkészülhetnek az érettségire.    

A módosítás rögzíti, hogy a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Alapfokú iskolai végzettség a Szakképzési Hídprogramban is szerezhető.    

A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány, továbbá a szakközépiskolában iskolai rendszerű szakképzés keretében szerzett Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít.    

Változások a járásbíróságok működésében    

A járások illetékességéhez igazodnak 2018 január 1-jétől a járásbíróságok - ezt is tartalmazza a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosítása, amelyet szerdán 168 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. Ekkorra Érden is létrejön egy új bíróság, így a megyei jogú városok közül utolsóként önálló járásbírósága lesz az ide tartozó mintegy százezer embernek.    

Egy bíróság több járást is lefedhet, mintegy feleannyi járásbíróság lesz az országba, mint járás. Mivel a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességi területe fő szabály szerint igazodik a bíróságok illetékességi területéhez, előbbiek is automatikusan változnak.    

Agrárfoglalkoztatási adókedvezményt szavazott meg a Ház    

Július elsejétől a mezőgazdasági munkakörben alkalmazott 25 és 55 év közötti munkavállalók foglalkoztatása esetén a munkáltató 14,5 százalékos kedvezményt érvényesíthet az őt terhelő szociális hozzájárulási adóból - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erre vonatkozó előterjesztését szerdán fogadta el az Országgyűlés.    

Az egyes adótörvények módosítására irányuló javaslatot 140 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett szavazta meg a parlament.    

A jogszabály alapján a kedvezmény a bruttó munkabér után jár, de legfeljebb 100 ezer forint után érvényesíthető.    

A kedvezmény egész hónapra akkor érvényesíthető, ha a munkavállalót a hónap egészében mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatják.   

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkáltató által igénybe vehető kedvezmény összegét a rész- és a teljes munkaidő arányában kell csökkenteni.    

Az adókedvezményt költségvetési szerv nem veheti igénybe.