A kereszténydemokrata politikus határozottan visszautasítja azokat a vádakat, amelyeket Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) lelkésze az MTI-hez korábban eljuttatott közleményben állított. Eszerint annak a döntésnek a hátterében, miszerint a MET nem kapta meg a magasabb egyházi státuszt, politikai okok vannak, és nem törvényi, hanem önkényes alapon, kegyként adományozzák a státuszt egyes egyházaknak.  

Lukács Tamás kifejtette: az egyházi státusz megszerzése nem a vallásszabadság kérdése, mert az mindenki számára biztosított, a magasabb státusz megítélését az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően három pilléren nyugvó protokoll alapján vizsgálják.  

Az első esetben a történelmi kontinuitás, a társadalmi beágyazottság volt a mérce, és jelen esetben a világvallások autentikus hazai képviseletének adtak elsőbbséget. A további eljárásoknál egyedileg vizsgálják, hogy a törvényben megállapított keretek között az egyházi státusz a szervezet működése érdekében – intézményfenntartás, országos lefedettség - indokolt-e.  

Hozzáfűzte: a MET, amely a metodista egyházhoz tartozónak vallja magát, jelen eljárás külön kritériumának – hogy nagy világvallás autentikus hazai képviselője legyen – nem felel meg. Ezt bizonyítja a Magyarországi Metodista Egyház és a világméretű The United Methodist Church (UMC) vezetőinek a bizottsághoz eljuttatott levele. A Lukács Tamás által idézett dokumentumban az áll: „A Magyarországi Metodista Egyház az 1898-ban elkezdett metodista egyházi szolgálat folytatólagos letéteményese, kezdettől a mai napig egyedüli magyar tagja a világméretű The United Methodist Church (UMC)-nek”.  

A Magyarországi Metodista Egyház jelölése ezen a feltételen alapul – jegyezte meg.  

Lukács Tamás szerint azt a jóindulatúnak nem nevezhető feltételezést, hogy politikai döntést hoztak, cáfolja az a tény, hogy olyan egyházakat is jelöltek jelen eljárásban, amelyek decemberben még tüntettek az egyházügyi törvény ellen.