A korábbi rendszerek átalakítására azért volt szükség, hogy polgárbarát, gazdaságos és fenntartható rendszerek jöjjenek létre – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szombaton a Lakiteleki Népfőiskolán. Ez igaz az önkormányzatokra, a felsőoktatásra, a köznevelésre és az egészségügyre is. Reményét fejezte ki, hogy a változások után bizalmi viszony alakul ki a központi kormányzat és a polgárok közösségei között.
Finanszírozhatatlan volt a korábbi rendszer, de alapvetően azért kellett az átalakításokat végrehajtani, hogy új viszony alakuljon ki a polgár és a kormányzat között, a polgár és az állam között – hangsúlyozta Balog Zoltán a Lakiteleki Népfőiskolán, a fiatal politológusok részére rendezett országos találkozón tartott előadásában.
A miniszter szerint a három évvel ezelőtti kormányváltás után a konfliktus abból keletkezett, hogy a rendszerek, amelyeket működtetni kellett, azok „se fenntarthatók, se polgárbarátok, se gazdaságosak nem voltak”, sőt a színvonaluk is megkérdőjelezhető volt.
Emlékeztetett azokra a felmérésekre, amelyek szerint „még leginkább az önkormányzati rendszer tűnt működőképesnek”. „Ebben volt a legnagyobb trükkje annak a világnak, hogy miközben kialakult egy valamifajta bizalomra épülő politikai kultúra, az a rendszer volt a legkevésbé fenntartható” – fogalmazott Politikai kultúra Magyarországon címmel tartott előadásában.
Az adatok szerint a rendszer olyan szintű folyamatos forráskivonásra és hitelből való forrásbevonásra épült, amely miatt fenntarthatatlan volt. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormányzat dilemmája az volt: ha nem lehet jól működtetni, akkor szabad-e a kis átalakításokkal tovább működtetni a rendszert.
Balog Zoltán szombaton Vácon is járt, ahol bejelentette, május közepétől Bábiné Szottfried Gabriella, Vác térségének fideszes országgyűlési képviselője miniszteri biztosként irányítja a magyar védőnői hálózat 700 millió forintos uniós támogatásból történő megújítását.
