Komoly visszatartó tényezőt jelent az önkormányzatok számára, hogy a kormányhivatalnak vétójoga van 2012. január 1-jétől a hitelfelvételi ügyekben – mondta el az MNO-nak Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő. Szólt arról is, hogy a közigazgatás átalakításával véget vetnének a „sóhivatalok” korának. Az állami szerepvállalást az „éjjeliőr” helyett a fokozott felelősség elve jellemzi.
Az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007–2010 között egyértelműen romlott, a kockázatok fokozódtak – állapította meg az Állami Számvevőszék. A pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek a 2010. évben 2007-hez képest a fővárosnál 8,8, a megyei önkormányzatoknál 143, a megyei jogú városoknál 100, a városoknál 92, összességében 77,7 százalékkal növekedtek – teszik hozzá. Az önkormányzatok 2010. év végén fennálló kötvény- és hiteltartozásainak 85 százaléka a 2014-et követő időszakot terheli, amely a jelenlegi kondíciók ismeretében árfolyam- és kamatkockázatot jelent – derül ki az összegzésből.
Az MNO kérdésére a kereszténydemokrata politikus elmondta: az önkormányzatok hitelfelvételéhez a kormányhivatal vezetőjének a hozzájárulásra van szükség idén január 1-jétől. Az önkormányzatok nem tudnak felügyelet nélkül hitelt felvenni, ezért mostanáig csak 45 milliárd forintnyi kérelem érkezett – tette hozzá. Önmagában jótékony hatást gyakorolt a törvényi változás, de ez nem az önkormányzatok ellen van.
Tarnai Richárd álláspontja szerint a közigazgatás átalakításának a célja az úgynevezett sóhivatali világ lezárása. Első lépésként létrejöttek a kormányhivatalok 2011. január 1-jétől – tette hozzá. A második lépcsőfok 2012. január 1-jétől lépett életbe, miszerint a megyei szakigazgatási hivatalok bekerültek a kormányhivatalok körébe, ennek eredményeképpen többek között egyetlen gyerek sem maradt éhen a megyékben, és jelentős megtakarítást lehetett elérni – mutatott rá. A harmadik lépés 2013. januárjában a járások létrehozásával léphet életbe – hangsúlyozta a KDNP országgyűlési képviselője.
A kormányhivatalok létrejöttekor is sokan elhamarkodottnak tartották azok felállítását – mutatott rá a Pest megyei kormányhivatal vezetője. Úgy látja, szakmailag nem „darálták be” a szakigazgatási szerveket, de az ellenőrzésük átláthatóbb lett. A járási hivatal egy mini-kormányhivatal lesz, nem arról van szó, hogy egy új egységet kéne létrehozni – mondta. Azok a dolgozók, akik az önkormányzati állományban vannak ugyanazt a munkát fogják elvégezni, csak az államtól kapják majd a fizetésüket – hangsúlyozta a politikus.
A szigetszentmiklósi igazgató leváltása kapcsán elmondta, hogy nem kell politikai színezetet adni egy szakmai ügynek. Tarnai Richárd szerint egy politikai hecckampány alakult ki. Kivizsgáltatta ezt az ügyet, és minden a jogszabályok betartatásával történt. Július 31-ig áll majd az intézmény élén az az igazgató, aki ellen tüntetést szerveztek – tette hozzá.
Egy állami szerepváltás korában vagyunk, miszerint az „éjjeliőr” szemlélet helyett a fokozott felelősség jelenik meg a köz érdekében – mondta el Antalóczy Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja. Az önkormányzati rendszer átalakítása egyéb változásokkal együtt valósul meg – tette hozzá. A cél, hogy a köz érdekében hogyan lehet minél hatékonyabban felhasználni a közpénzeket – hangsúlyozta a dékán.
Az elmúlt évtizedekben egyetlen kormány sem mert hozzányúlni ezekhez a témákhoz, tehát ez egy komoly bátorságra vall – vélekedet. „Elkerülhetetlen, hogy ezeket a lépéseket megtegye a kormány, a Fidesz felismerte ezt a történelmi helyeztet… Bízom benne, hogy a döntések meghozzák majd a gyümölcsüket” – zárta szavait.
