MSZP: a kormány senkit sem hagy az út szélén, belök az árokba

Tóth Bertalan (MSZP) szerint valóban senkit sem hagynak az út szélén, belökik az árokba, majd ismertette azt, hogy az MSZP 400 milliárd forint értékben nyújtott be módosító indítványokat a büdzséhez, hogy több jusson gyermekétkeztetésre, az önkormányzatoknak, a gimnáziumoknak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint valótlan állítások hangzottak el a költségvetésről. Arra kérte az ellenzéki képviselőt, mondjon egy olyan szocialista miniszterelnököt, aki nem milliárdos. Mint mondta, már öt éve nem a szocialisták kormányoznak, de még mindig az ő politikusaik ülnek a vádlottak padján. Közölte, jövőre a középfokú oktatásra 13 milliárd forinttal többet fordítanak, mint idén. Az önkormányzatoknak van forrása a méltányosságból osztott támogatásokhoz – tette hozzá.

Jobbik: Magyarország deklarálja semlegességét

Kulcsár Gergely (Jobbik) elmondta, nem szeretne rémhíreket terjeszteni, de számolni kell az ukrán válság eszkalálódásával, és Magyarországnak nem lehet érdeke abban részt venni, deklarálnia kell a semlegességét. Kevesellte a honvédelmi kiadásokat, és úgy értékelte, a magyar honvédség addig sem tudná megvédeni az országot, amíg a NATO katonai gépezete beindul. Hende Csaba honvédelmi miniszter azt kérte, hogy ha a képviselő nem akar rémhíreket terjeszteni, akkor ne is tegye ezt. Elmondta, a főösszeget nézve jövőre, az ideihez képest, 20 milliárd forinttal nő a minisztérium költségvetése, ez közel 10 százalékos emelkedést jelent. Emlékeztetett arra, hogy jövőre emelkedik a honvédek illetménye is. Azt mondta, nem javasolja, hogy a képviselő a honvédség harcképességét alaptalanul lejárassa.

LMP: keresztény szemszögből kritika illeti a kormányt

Ikotity István (LMP) Ferenc pápa EP-ben tett látogatása kapcsán arról beszélt, a kormánynak mély önvizsgálatot kellene tartania, mert politikáját keresztény szemszögből alapos kritika illeti főleg a jogállamiság, a gazdaságpolitika, a szociálpolitika, az oktatás területén. Soltész Miklós, az Emmi egyháziügyi államtitkára örömét fejezte ki, hogy az EP-ben a liberálisok és a zöldpártiak végre nem az egyházat támadták, hanem felismerték, hogy hatalmas baj van az EU-ban. Kiemelte, az egyházak szerepét az oktatásban, a szociális területen, szerinte így fel lehet venni a küzdelmet az izmusokkal szemben.

KDNP: a kormányzati intézkedésekkel lehet csökkenteni a szegénységet

Harrach Péter arról beszélt, hogy a szegénység elleni küzdelem területén igazi eredményt csak a kormányzati intézkedést hoznak. Mint mondta, a kirekesztettség egyik eleme a munkanélküliség, ennek csökkentésében vannak eredményeik. A gyermekszegénység kérdéséről azt mondta, hogy míg 2009-ben 26 milliárd forint volt gyermekétkeztetésre, 2015-ben már 58 milliárd forint lesz. Rétvári Bence szerint az adatok cáfolják, hogy egyre több ember él Magyarországon szegénységben. 2012-ről 2013-ra 241 ezer fővel csökkent a kirekesztettségben élők száma – ismertette. Az összképet az rontotta – közölte – , hogy a hirtelen kiadásokat sokan nem tudták fedezni, de erre az egyik megoldást a devizahitelesek megsegítése jelenti.

Fidesz: három év átlagában 7,5 százalék lehet a gazdasági növekedés

Tuzson Bence (Fidesz) közölte, idén 3,2 százalék körül várható a gazdasági növekedés, és ha az előző, illetve a jövő évet is számítják, akkor a növekedés 7,5 százalék lehet. Kiemelte, az autóipar szerepét a gazdaság teljesítményében, valamint felkarolandónak tartotta a magyar buszgyártás, illetve a kötöttpályásjármű-gyártás újjáélesztését.
Beszélt arról is, hogy „csontvázak esnek ki a szekrényből": egy szlovákiai vállalkozó vallomása alapján fény derült egy határon átnyúló áfacsalásra, amely a Gyurcsány-Bajnai-kormány, „minden idők legkorruptabb kormányzati időszakára" tehető. Közölte, ebben az időszakban 18-20 milliárd forint volt az az összeg, amelyet „egy sorozattal elvittek az államkasszából", sőt a vallomás szerint a pénzekből juthatott az MSZP pártkasszájába. Tuzson Bence arra szólított fel, hogy nyúljanak a zsebükbe a szocialisták, és fizessék vissza a 20 milliárd forintot, mert ez hiányzik mindenkinek, hiányzik a magyar gyerekeknek.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint nem az áfa- és adócsalás az első olyan dolog, amelyről kiderült, a szocialista kormányok csinálták és a Fidesz-kormány teszi rendbe. Példaként említette, az ország eladósodását, a devizahitelesek kérdését. Szerinte a gazdaság fehérítésének irányába hat az online pénztárgépek bevezetése, a fordított áfa, illetve a januártól indul közúti árukvöetési rendszer.
Mint mondta, a magyar gazdaság teljesítménye az EU-ban is kiemelkedő, a 3,2 százalék a harmadik legnagyobb növekedés.

Határozathozatalok

A Ház elfogadta az NMHH Médiatanácsának tavalyi beszámolóját

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa tavaly negyvenötször ülésezett, és csaknem ezernyolcszáz döntést hozott – a többi közt ezt is tartalmazza a testület 2013-as tevékenységéről szóló beszámoló, amelyet 114 igen, 59 nem szavazattal fogadott el a Ház. A testület tavaly ötvennégy rádiós pályázati eljárást zárt le. A médiatanács a digitális átálláshoz kapcsolódóan a helyi televíziók technológiai váltását összesen 312 millió forinttal támogatta, ennek eredményeként a harmincnyolc helyi analóg terjesztésű tévé közül hét élt az átállás lehetőségével.

Újraszabályozták a plázák építésének lehetőségét

Elfogadta az Országgyűlés a plázák építésének lehetőségét szabályozó módosítást.
Az épített környezet védelméről szóló jogszabályt 116 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A módosítást egyebek mellett az indokolta, hogy a 2012 januárjában életbe lépett hároméves moratórium lejár a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építésére. Az új szabályozásban a 300 négyzetméteres határ 400-ra emelkedik. Az ennél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények bővítésére az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni.

Szankcionálhatók a nem nyereséges szuper- és hipermarketek

Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.
A képviselők 116 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el a kereskedelemről szóló törvény módosítását.
Az Országgyűlés döntésével ugyancsak 2018-tól betiltotta a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva. A fővárosban jelenleg a Duna-part látképe és a budai várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete élvez világörökségi védelmet.

Véglegesítette a parlament a költségvetési főszámokat

Elfogadta a parlament a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító indítványt, véglegesítve ezzel a büdzsé bevételi és kiadási főösszegét.
A képviselők 116 kormánypárti igen, 40 nem szavazattal, 20 jobbikos tartózkodás mellett fogadták el a költségvetési bizottság által benyújtott összegző módosító javaslatot. A büdzsé zárószavazása – miután a Költségvetési Tanács véleményezte a módosításokkal egybeszerkesztett egységes költségvetési törvényjavaslatot – a jövő héten várható.
Az Országgyűlés a 2015-ös költségvetés teljes bevételét 16 312 milliárd 873 millió forintban, kiadását 17 190 milliárd 277 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404 millió forintban állapította meg.
A bevételi főösszeg 67,7 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 67,9 milliárd forinttal, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb az eredetileg javasoltnál.

Új biztosítási törvényt fogadtak el

A hat hónapnál hosszabb időre kötött életbiztosításokat 30 napon belül, indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél – egyebek mellett ezt tartalmazza az új biztosítási törvény.
Az Országgyűlés 147 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett hagyta jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.
A kormány indoklása szerint a jogszabály megújítására azért volt szükség, hogy a törvényben is megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok. A korszerűsítés magában foglalja a hazai jogszabályi környezetben bekövetkezett változásokat, egyúttal átülteti az európai uniós irányelvet is a hazai jogrendbe. Utóbbi újításai két alapelvre épülnek: a mennyiségi mutatók helyett a gazdasági kockázatok figyelembe vétele, illetve a piaci alapú értékelés alkalmazása.

Módosító javaslatok vitája

Hende: csak kisebb nézetkülönbségek vannak

Hende Csaba honvédelmi miniszter a konszenzus fontosságát hangsúlyozta a honvédelmet érintő kérdésekben. A válságkezelésre vonatkozó szabályozásról szólva kifejtette: célja a prevenció, hogy úgy lehessen felkészülni politikai, katonai, humanitárius válságra, fegyveres, ipari, természeti katasztrófára, hogy az ne befolyásolja az állampolgárok mindennapi életét. A tárcavezető szakmai egyeztetést ajánlott a pártoknak, hogy alkalmas időben visszatérhessenek a kérdésre. Azt is hangoztatta: a honvédség jövőre esedékes 30 százalékos illetményemelését tartalmazza a jövő évi költségvetési javaslat.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a vitát.

Nemzetbiztonsági ellenőrzés

Fidesz: szakmailag jó a módosítás

Nyitrai Zsolt, a Fidesz képviselője üdvözölte a vitát megelőző ötpárti egyeztetést és jelezte, hogy számos ellenzéki módosítót befogadtak, például a jogorvoslat kérdéskörében. A kormánypárti politikus célként jelölte meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés hatékonyabbá tételét és üdvözölte, hogy azt a parlament külügyi bizottságának tagjaira is kiterjesztik.

Kontrát: a jogszabály Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a jogszabály Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja. Köszönetet mondott a módosító javaslatokért. Szólt arról, hogy a javaslat nevesíti a kockázatokat, betekintési lehetőséget ad a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak az ellenőrzések irataiba és a külügyi bizottság tagjaira is kiterjeszti az ellenőrzést. Jelezte: az LMP kitiltási üggyel kapcsolatos javaslata nem tartozik e törvény hatálya alá.

Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta a vitát.

Vita a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról

Fidesz: folyamatosan nő az érdeklődés a program iránt

Völner Pál arról beszélt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvénymódosítás összegző módosító javaslatainak vitájában, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a magyar befektetői letelepedési program iránt, és a hazai program az egyik legversenyképesebb Európában. Jelentős élénkülés tapasztalható ezen a piacon, ami nemcsak nagy tőkebeáramlást eredményez, hanem a külföldi üzletemberek a remények szerint további befektetéseket is eszközölnek majd – mutatott rá.

Fidesz: nem biztos, hogy ez a legalkalmasabb eszköz a munkahelyteremtésre

Tuzson Bence (Fidesz) rámutatott: ha valaki átmenetileg szeretne Magyarországon tartózkodni 250 ezer helyett 300 ezer eurót kell fizetnie. Ez a fő pontja a módosításnak a technikai változtatások mellett – hangsúlyozta. Nem biztos, hogy ez a legalkalmasabb eszköz a munkahelyteremtésre – reagált az elhangzottakra. Utalt arra is, hogy az átláthatóságot a közpénzekre vonatkozóan az alkotmány előírja, és ezt mindenkinek szem előtt kell tartani.

Építésügyi törvények

Kormány: nem merült fel új szempont a vitában

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint új szempont nem merült fel a mostani vitában. Az államtitkár annyit jegyzett meg, számos pontot éppen az önkormányzatok kérésére nyújtottak be. Kérte a javaslat támogatását.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény és az azzal összefüggő törvények módosítása

Kormány: nagyszabású a törvényjavaslat

L. Simon László szerint nagyszabású, a területet teljes egészében újrapozionáló törvényjavaslatról van szó, amelyhez a pártok szavazatát kérte.

A határozathozatal a jövő héten lesz.

A nemzetközi fejlesztési együttműködés és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás

Fidesz: a javaslat elősegíti az ország külkapcsolatainak fejlesztését

Kucsák László (Fidesz) úgy értékelte, hogy a javaslat elősegíti az ország külkapcsolatainak fejlesztését, a megalkotását magyar és nemzetközi szereplők régóta szorgalmazzák. Mint mondta, az előterjesztés meghatározza az alapelveket, a tervezés, a finanszírozás alapvető szabályait, a részletes szabályokat kormány- és miniszteri rendeletek tartalmazzák majd. Az ellenzéki módosító javaslatok kapcsán elmondta, az egyházak civil szervezeteik útján végzik karitatív tevékenységüket, a külhoni magyarságról pedig alkotmányos kötelesség gondoskodni.

A vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Kormány: nem provinciális a magyar külpolitika

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy provinciális lenne a külpolitika. Kifejtette: a keleti nyitás politikája nemcsak keletre, hanem délre is vonatkozik, a cél az, hogy minél több partnere legyen Magyarországnak és kevésbé diszkrimináljanak a partnerek között. Beszélt arról is, tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi együttműködésről van szó, és az nem állhat a diszkrimináció talaján, így nem etikus nevesíteni, milyen népcsoportokat támogat az ország.

A határozathozatal a jövő héten lesz.

A dohányipari vállalkozások 2015-ös egészségügyi hozzájárulása

Fidesz: a cél az igazságos közteherviselés és plusz forrás az egészségügy átalakítására

Gelencsér Attila fideszes képviselő azt mondta, hogy a dohányipari vállalkozások jövő évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló javaslat célja kettős: érvényt akarnak szerezni vele az igazságos közteherviselésnek, és segíteni kívánják az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati terveket. A különadóból befolyó bevétel ugyanis kizárólag egészségügy-finanszírozásra lenne fordítható – magyarázta.

Sneider Tamás levezető elnök ezt követően lezárta a vitát.

Az előterjesztő nem támogatja az adókedvezményre vonatkozó módosító javaslatot

A fideszes Szatmáry Kristóf, a különadó-javaslat előterjesztője reagálásában jelezte: nem támogatja az összegző módosító javaslat azon pontját, amely szerint az olyan dohányipari vállalkozásoknak, amelyek idén termelő beruházást valósítottak meg, lehetővé tennék, hogy az általuk fizetendő adót a megvalósított beruházás összegének egy részével csökkentsék.

Azzal indokolt, hogy nem támogat olyan módosítást, amely csökkentené a tervezett költségvetési bevételt.

A képviselő azt is mondta, azért egyszeri a dohányipari különadó, mert vannak olyan egyszeri egészségügyi kiadások jövőre – például a kórházi adósságrendezés –, amelyek remélhetőleg később nem jelentkeznek.

Szatmáry Kristóf hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy a különadó miatt a dohánygyárak drasztikusan emelnék áraikat.

Az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot. A képviselők szerda reggel folytatják a munkát.