XVI. Benedek pápa hamvazószerdán megnyitotta a húsvétig tartó negyvennapos böjti időszakot, amely a római katolikusok életében a szellemi megújulás és a húsvéti ünnepekre való felkészülés ideje. A szentatya a római Aventino-dombon lévő Szent Szabina-székesegyházhoz menve mutatta be a szertartást. Egy bíboros hamut szórt a 83 éves egyházfő ősz hajára, majd XVI. Benedek is ezt tette a kíséretében lévőkkel, miközben egy kórus zsoltárokat énekelt.
A pápa korábban nyilvánosságra hozott hamvazószerdai üzenetében alamizsna osztására és imádságra szólította fel a híveket, Az „alamizsnálkodás gyakorlata” felhívást jelent arra, hogy „Istent az első helyre tegyük, és figyeljünk embertársainkra”, hogy Istent újra felfedezzük, és irgalmát elfogadjuk – olvasható a Vatikán által hét nyelven kiadott üzenetben.
A pápa hamvazószerda alkalmából tartott, nyílt audienciáján több nyelven, így magyarul is üdvözölte a zarándokokat: „Isten hozta a magyar híveket, különösképpen azokat, akik Budapestről és Bodajkról érkeztek. Szeretettel köszöntelek Titeket. Ma kezdődik nagyböjt időszaka. Negyven napon át a liturgia segít abban, hogy újra átélhessük megváltásunk titkát. A böjt és az imádság egyesít bennünket Krisztussal, Aki az Atya akaratát teljesítve Önmagát adta a keresztfán. Szívesen adom apostoli áldásomat Kedves Mindannyiótokra. Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – mondta a katolikus egyházfő. A
A Szentatya nagyböjti üzenete itt olvasható.
+
A húsvétot megelőző negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén március 9-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Hamvazószerda abból az ősi hagyományból eredeztethető, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emléke a mai napig megjelenik a szertartásban: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, közben ezt mondva: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
Mivel a vasárnapok az egyház gyakorlata szerint nem számítanak böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.
A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház ma már enyhébb böjtöt ír elő, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A bűnbánat jeleként a nagyböjt egész folyamán elmarad a szentmisében az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése, a templomot pedig ez időszakban nem díszíti virág. A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a XIII. század óta jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát emeli ki, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az Egyház a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek.
