Harrach Péter: Nekünk elvi kérdés volt a szabad vasárnap

Elvi kérdés számunkra a szabad vasárnap, de elfogadom a kormány szempontjait, hogy a gyakorlati politikai cselekvés, vagy bizonyos marketingcélok érvényesülése olykor előnyt élvezhet – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője. Hozzátette: ha már sokaknak ismét vasárnap is dolgoznia kell, pártja világos követelése, hogy komoly bérpótlékkal kompenzálják az erre kényszerülő embereket.

kdnp.hu - PestiSrácok.hu


A frakcióvezetőt kérdezte a PestiSrácok.hu a nyugati kereszténydemokrácia válságáról is. – A Merkel-féle politika valójában neoliberalizmus – szögezte le Harrach Péter, a nyugati „véleményterrorról” megjegyezve: „ki merem mondani, Magyarországon ma sokkal nagyobb a sajtószabadság, mint Németországban és Nyugat-Európa számos államában”. Feltették azt a kérdést is: vajon ott lesz-e a KDNP a következő országgyűlésben?

Mi az oka annak, hogy – idézve a kormány álláspontját – nem sikerült az embereket meggyőzni a vasárnapi zárva tartás helyességéről?

Igen nagy energiával és pénzzel dolgozott a másik oldal, amelynek érdeke a vasárnapi nyitva tartás fenntartása volt. Itt nemcsak gazdasági, hanem ideológiai szereplőkről is szó van, azaz a nagyvállalkozókról és a liberális világ képviselőiről.

Honnan tudjuk, hogy a többség a népszavazáson valóban a szabad vasárnap ellen voksolt volna, hiszen semmiféle hivatalos felmérést nem láthatott a közvélemény?

Úgy tudom készültek felmérések, magam ugyan nem láttam ezeket. Láthattuk viszont a fogadtatást: vegyes a kép, sokan továbbra is kitartanak a kereszténydemokrata álláspont mellett, míg mások a kényelmi, fogyasztói szempontot részesítik előnyben. Magunk részéről maradunk amellett a sok ezer ember mellett, aki kénytelen lesz ismét vasárnap is dolgozni, ahelyett, hogy a családjával tölthetné ezt a napot. Mi eddig sem a vásárlók életvitelébe akartunk beleszólni, hanem megvédeni a pihenőnapon munkára kényszerülők jogait, azaz a szolidaritás eszméjét az az egyéni kényelemmel szemben.

Pedig egy év alatt egészen sokat változott az emberek hozzáállása, láthatóan több a kiránduló, a szállóvendég, a közösségi esemény, hétvégi program, mint korábban. Lehet, csak várni kellett volna egy kicsit, hogy a többség a szabad vasárnap mellél álljon?

Mi is úgy látjuk, hogy változott a vásárlói kultúra, sokan újra hétköznapra tették a nagy bevásárlást, s ha mégis kellett még valami, a sok kis boltból azt könnyen beszerezték. Egy év alatt a kisboltok versenyhátrányából így sikerült ledolgozni valamit.

Idáig. Ki fizeti ki a kiskereskedők immár fölösleges befektetéseit a vasárnapi jobb kiszolgálásba?

Nem titkoltuk, nem örülünk ennek a változtatásnak, ezért is tartózkodtunk a szavazáskor.

Miért nem nyomtak egy kövér nemet?

Mert kétféle nem van, az udvariasabbik a tartózkodás, és mi ezt választottuk, tekintettel a szövetségesünkre. Elvi kérdés számunkra a szabad vasárnap, de képesek vagyunk a célokat rangsorolni. Elfogadom a kormány szempontjait, hogy a gyakorlati politikai cselekvés, vagy bizonyos kampánykövetelmények, marketingcélok érvényesülése olykor előnyt élvezhet. Úgy is fogalmazhatok, hogy nekünk elvi, a Fidesznek viszont taktikai kérdés volt a népszavazás kezelése.

A fideszes képviselők vajon miért nem szavazhattak lelkiismeretük szerint?

Úgy láttam, volt, aki beszédes módon távol maradt a szavazástól.

Semjén Zsolt azt mondta: az is hozzájárult a szabad vasárnap kudarcához, hogy mindvégig túlsúlyban maradtak a médiában a zárva tartást támadó álláspontok. Ez lenne az a nyugati sajtóból felsejlő borzalmas diktatúra, ahol már teljesen elhaltak az ellenzéki hangok? Egyáltalán, ön szerint hogyan alakult ki az a hecckampány, amelynek lényege az volt, hogy a KDNP a kötelező templomba járást erőlteti az országra, ezért nem lehet vasárnap vásárolni?

Elég sok ostoba dolog hangzott el az elmúlt egy évben, ez tény. Talán a kommunikációért felelős politikusok sem voltak teljes mértékben meggyőződve ennek a törvénynek a társadalmi hasznáról, s nem álltak be kellő lelkesedéssel az ügy mögé.

Miért nem kérdezték meg a szakszervezeteket a visszakozás előtt, és ki fogja képviselni az érintett hetven-százezer ember érdekét, hogy ne lehessen őket kényszerűen fillérekért dolgoztatni vasárnap, vagy kirúgással fenyegetni, ha mégis kitartanak a családi szabadnap mellett?

A szakszervezetekről hadd mondjak el annyit, hogy miközben a vasárnapi pihenőnap a történelemben egy szociáldemokrata és szakszervezeti követelés, a kormány alig talált támogatókra. A vasárnap ügyében – két szakszervezetet leszámítva – kiállás helyett álproblémákat hallhattunk kirúgott tömegekről, csökkenő fizetésről. A szocialisták pedig ismét bebizonyították, hogy valójában ultraliberálisok. Önöknek igazuk van, ebben a helyzetben a dolgozók fokozott védelmet érdemelnek, mi a véleményünket fenntartva értük is igyekszünk többet tenni a szövetségen belül. Egyértelműen szorgalmazni fogjuk, hogy ne használhassák ki őket a multinacionális cégek, s ne fizethessenek méltatlanul alacsony bért. Világos álláspontunk, hogy ha már vasárnapi is dolgozni kell, legalább komoly bérpótlékkal kompenzálják az erre kényszerülő embereket. Nem mehetek el a munkaügyi főfelügyelet felelőssége mellett sem, hogy elnézik az előírások kijátszását, a dolgozók kihasználását a multicégeknél.

Fennáll-e a veszélye annak, hogy a jövőben zsarolhatóvá válik a Fidesz-KDNP, hogy a szocialisták rákapva a játék örömére, újabb és újabb ügyekben kényszerítik majd meghátrálásra az Orbán-kormányt?

Remélem, hogy nem. A rugalmasság alapkövetelmény, néha igenis engedni kell. Bízom a miniszterelnök bölcsességében, aki eddig is jó megoldásokat talált a feszült helyzetekre. Az MSZP népszavazási kezdeményezése zátonyra futott, a másik két kérdésük nem kelt különösebb izgalmat a társadalomban, pontosabban nem is volt igazi kérdés. Nem hiszem, hogy ez a fiaskó népszerűségvesztést okozna a Fidesz-KDNP-szövetségnek.

Tóbiás József szocialista pártelnök szerint a Fidesz kapitulált, most már jöhet a kormánybuktatás…

Valójában a taktikus lépéssel Tóbiás József még távolabb került a vágyainak beteljesülésétől.

Amit előbb a magyar szocialistákról mondott, az a nyugat-európai kereszténydemokraták nagyobbik részéről is elmondható talán. Egyetért avval, hogy a Merkel-féle kereszténydemokrácia valójában neoliberalizmus?

Természetesen, hiszen az unió alapító atyáinak kereszténydemokráciája csak nyomokban létezik Európában. A CDU-nak már nem sok köze van a Robert Schumann-i alapokhoz. Nem érzik, hogy a ma liberalizmusnak nevezett világnézet, nem más, mint egy dekadens életforma megideologizálása.

Az eredeti értékek erodálódása hogyan vezetett el a teljes önfeladáshoz, amely a keresztény többséget muszlim többségre cserélné Európában és e cél érdekében még hazudni is képes? Emlékezzünk csak a merkeli adminisztráció eljárására a kölni erőszakoskodások után!

Angela Merkel CDU-ját folyamatos nagykoalíciós presszió érte az elmúlt években. Vélt, vagy valós politikai realitásból összeálltak a baloldallal, s úgy tűnik: végül hasonultak is hozzájuk. De nincsenek is könnyű helyzetben, hiszen a nyugat-európai közbeszéd, azaz a média teljes egésze gyakorlatilag egyazon liberális-baloldali kötődésű nagyvállalkozói csoport kezében van, akik a migránsügyben is valóságos véleményterrort vezettek be, átváltozásra kényszerítve  kereszténydemokratákat is. Ki merem mondani, Magyarországon ma sokkal nagyobb a sajtószabadság, mint Németországban és Nyugat-Európa számos államában.

Ugyanakkor a baloldal rendszeresen úgy fordítja le Ferenc pápa üzeneteit, hogy valódi keresztények, a valódi kereszténydemokraták úgy gondolkodnak a migrációról, mint Angela Merkel kancellár.

Ferenc pápa egyházi vezetőként, lelkipásztorként az egyén, azaz a nehéz helyzetbe került emberrel szembeni keresztény kötelességeinkről beszél, nem pedig a tömeges bevándorlásról. Meggyőződésünk, hogy a helyes kereszténydemokrata politikusi álláspont a mai tömeges migrációval kapcsolatban csakis az önvédelem lehet. Ezt a nézetet Orbán Viktor képviseli, aki mellé lassan felocsúdva, de sorra állnak be Európa vezetői. Kettős a felelősségünk: a béke helyreállításával és a válságövezet országainak támogatásával segítenünk kell a tényleges üldözötteken, miközben meg kell védeni a kultúránkat.

Hallunk halk hangokat, például a német Keresztényszociális Unió, azaz a CSU, különösen Bajorország korábbi és jelenlegi vezetői részéről, akik visszatérnének a klasszikus kereszténydemokráciához. Mekkora esélyük van a többség visszaszerzésére?

A migránsválság előnye – a sok hátrány mellett – hogy felrázta a nyugati közvéleményt, s egyre inkább rábírja a jobboldali politikusokat, hogy visszataláljanak elveikhez. Rá kell döbbenniük, hogy a nyugati világ kultúrális identitása megroppant. Azt gondolnánk, hogy az iszlám világ demográfiai robbanása és a távolabbi Kelet gazdasági  terjeszkedése válaszlépésre kényszeríti Nyugat-Európát. De nem így van, sem a társadalom reprodukálására, sem a hagyományos értékek védelmére nem képesek.

Van Európában egy egészen más kereszténydemokrácia is. Lengyelországban a kormányfő és a kormányzópárt elnöke elviekben egyetért a lengyel katolikus püspöki kar friss állásfoglalásával, amely az abortusz szinte teljes betiltását szorgalmazza. A magyar KDNP hol áll a Merkel-Kaczinsky-skálán?

Mi is az élet pártján állunk, sem az abortusz, sem az eutanázia nem elfogadható szerintünk. Elviekben tehát a lengyel püspöki karral értünk egyet. Ugyanakkor látjuk, hogy a magyar társadalomban, vagy a parlamentben esélye sincs egy ilyen szigorításnak. Ezért mi nem törvényi erővel, hanem meggyőzéssel, tudatformálással szeretnénk az élet védelmét erősíteni.

Milyen politikai karriert jósol a KDNP-nek, ott lesznek-e önálló frakcióval a 2018-as parlamentben?

Orbán Viktor egyszer már világossá tette, hogy a KDNP horgony, ami elvi alapokhoz köti a szövetség hajóját. Ez egy nagyon jó együttműködés: van egy néppárt a maga pragmatikus szempontjaival és széles választói bázisával és van egy világnézeti párt, aminek a szavazótábora kisebb, de a szövetségesi rendszerünkben a legstabilabb. Ne feledjük el, hogy mi képviseljük azt a réteget, ami az egykori kereszténydemokrata szavazók mellett az MDF és a kisgazdapárt bázisát, eszmeiségét vallja.