Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Eckart von Klaeden, a Daimler AG külügyekért felelős alelnöke a német autókonszern közgyűlésén a Gerbeaud Házban 2017. május 18-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Hozzátette, gyárat a pénzügyi válság idején építették, amikor „nem dobálóztak a beruházásokkal Európában”. A válság idején Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint Görögország, előbb is „omlott össze” pénzügyileg. Ebben a nehéz időszakban nemcsak pénzügyi döntést jelentett a magyaroknak a beruházás, hanem mutatta, hogy a Mercedes bízik Magyarország jövőjében – mondta.

A miniszterelnök reményét fejezete ki, hogy nem bánták meg a beruházást, mint mondta, „a számok elég jól néznek ki”, megérte a befektetett 1,3 milliárd euró. A konszern Magyarországon több mint 3000 embernek ad munkát, „oroszlánrészt vállalnak” a jövő mérnökeinek kiképzésében, támogatják a duális képzést, részt vesznek a szakemberképzésben. A magyar beszállítók részarányát tavaly 30 százalékra növelték, ami azt jelenti, a magyar cégek egymilliárd euró értékben kaptak megrendelést a cégtől – ismertette.

Kiemelte, a Mercedes is benne van a magyar gazdaság felívelő teljesítményében. A 4,1 százalékos első negyedéves gazdasági növekedési adat meglepte az elemzőket, és „nem rossz” a többi uniós állam teljesítményével összevetve, de a miniszterelnök nem elégedett vele, úgy vélte, ennél nagyobb növekedésre is szükség lesz.

Orbán Viktor szerint ostoba dolog Magyarországot pellengérre állítani, amikor az Európai Unió első vagy második legnagyobb növekedését adja, itt csökken a legjobban a munkanélküliség, betartják az összes európai pénzügyi szabályt, csökken az államadósság.

Hozzátette, be kellene látni, nincs sikeres európai gazdaság sikeres európai nemzetgazdaságok nélkül. A 2008-2009-es pénzügyi válság nem konjunkturális válság volt, hanem versenyképességi, szerkezeti válság, így a választ is ebben a dimenzióban kell megfogalmazni – mondta.

A kormányfő úgy látja, az európai versenyképességhez megvan a sikeres Németország, a sikeres Közép-Európa, míg hiányzik egy megreformált Franciaország és egy erős politikai vezetéssel működő Olaszország. Fontos volna, hogy az „angolokkal való válóperünk” win-win (nyertes-nyertes) szituációval záruljon, a tárgyalások jelenlegi állása lose-lose (vesztes-vesztes) helyzetet mutat – mondta.

Erős, biztonságos és önbizalomtól duzzadó Európára volna szükség, amely olyan megbízható, és gyors, mint egy Mercedes – hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ez a Mercedesnek is érdeke. A tagállamok egyenkénti jó teljesítménye az onnan származó nemzetközi cégek sikerének is előfeltétele – mondta. Ezért az unió jövőjéről szóló vitának a kimenetele ugyanolyan fontos a Daimler, mint a tagállamok szempontjából – tette hozzá.

Magyarország az Európai Unió megingathatatlan tagja, „sorsa össze van kötve” az unió fejlődésével – szögezte le.

Most az EU korábban megkérdőjelezhetetlen versenyképessége veszélybe került, veszít korábbi súlyából a gazdasági teljesítményt és a demográfiát tekintve is. A versenyképesség visszanyeréséhez egyebek mellett hagyni kellene, hogy minden tagállam – bizonyos közös szabályok elfogadása mellett – saját gazdaságpolitikát folytasson, nem szabadna több hatáskört áthelyezi közösségi szintre – mondta.

Fontos az új ipari forradalom helyes megértése is, a németek által elindított Ipar 4.0 mesterterv akkor működik, ha alacsony adó és megfizethető energia is adott hozzá – vélte, ezért össze kell kötni magunkat az olcsó energiaforrásokat biztosító térségekkel, nem elvágni tőle. Fontos az innovációra fordított összeg növelése, hiszen itt van Európának versenyelőnye a világ többi részével szemben. A miniszterelnök kiemelte a feltörekvő térségekkel, Kínával, Indiával, Oroszországgal megvalósuló új típusú együttműködések jelentőségét, az új kereskedelmi útvonalak kialakításában való részvétel fontosságát.

Leszögezte, az adórendszernek az ország adottságaira kell épülnie, ami munkakultúrát, történelmi hagyományokat is figyelembe vesz. A miniszterelnök szerint szerencse, hogy nem fogadta meg Magyarország annak idején a „trojka” (Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank, Európai Bizottság) „mindent egy kaptafára” jellegű tanácsait, mert „különben úgy néznénk ki, mint Görögország”, aki követte a tanácsokat, míg Magyaroszág az ellenkezőjét tette.

A miniszterelnök szerint a Magyarország által nyújtott előnyök közül az első a politikai stabilitás, ami előfeltétele a biztonságnak, most Magyarország az EU politikailag egyik legstabilabb országa. Az ország garantálni tudja a szigorú és észszerű költségvetési politikát, tavaly a GDP 1,7 százaléka volt a hiány, idén is messze 3 százalék alatt marad. Úgy vélte, akár pozitív tartományba lehetne hozni a költségvetés egyenlegét, de egyszerre kell a fejlesztést támogatni és a gazdasági növekedést elősegíteni, és kézben tartani a hiányt. A most kialakult „gazdasági vegyület” még hosszú évekig működőképesnek látszik – mondta Orbán Viktor.

Kiemelte a beruházók igényeit figyelembe vevő duális képzési rendszert, és úgy vélte, le kell győzni azt a régi beidegződést, hogy „mindenki fehér köpenyben laboratóriumban fog dolgozni” és a kétkezi munkák meg fognak szűnni.