Játék helyett kalasnyikov gyermekkézben – nem volt gyerekkoruk

Kongóban kiskorúak ezrei harcolnak az állami hadseregben és a lázadók csapataiban. Alig 15 évesek, s már recseg-ropog a gépfegyver a kezükben. Vajon mi játszódik le, mi maródik be lelkükbe? A német protestáns hírügynökség, az epd.de megszólaltatott egy ilyen gyermeket. Börtönbe került, majd onnan pénzen váltották ki megmentői. Kongó keleti részén, Bukavu tartomány központjában található az a gyermekotthon, ahol csaknem 50 korábbi gyermekkatonának nyújtanak otthont szerencsés „leszerelésük” után – mondja Murhabasi Namigabe otthonvezető. Itt az étkezés a legfőbb program, egyrészt a korábbi éheztetés feledtetésére, másrészt az étkezés közben tanulják meg azt, hogyan lehet egymással normálisan, békében kommunikálni, s megosztani azt, amit a másik meg akar osztani. Mert hogy van mit: keserű, megalázó élményeket, alig feledhető szexuális erőszak egész életre kiható, vérző belső sebeit. Namigabe szerint egyiküknek sem volt gyermekkoruk, a normális szociális viselkedést nem sajátíthatták el. A kongói BVES segélyszervezet (Szülők és Gyermekek Egymásra Találásának Alapítványa) megpróbálja őket a társadalmi életre felkészíteni. Csak ebben az országban több, mint 30 000 gyermekkatona van. A kormányerők és a lázadók között dúló szinte végeláthatatlan háborúban, ami 15 éve folyik, eddig közel 5 millióan vesztették életüket. És hányan haltak meg a gyermekkézből kilőtt golyók által?

„Amikor azt parancsolták, lődd szíven, én gondolkodás nélkül megtettem”

A 16 éves Bahati mondja ezt, akit a kegyetlen, hidegvérű öldöklésre képeztek ki a Mai-Mai lázadók, akik hírhedtek brutalitásukról. Bahatit ezek a lázadók 12 évesen rabolták el családjától. Azóta nem tud semmit családjáról, és ők sem Bahatiról. A harcoló gyermekkatonák között volt, akinek 8 éves korában nyomták kezébe a pisztolyt. Vannak, akik még hátukon viszik otthoni macijukat. A kongói BVES szervezetnek a legfőbb célja, hogy az olykor kamasz-gyilkosok, de mindenképpen tini-katonák ismét visszataláljanak családjukhoz. Majd hogy iskolába járjanak és valamilyen szakmát kitanuljanak. „Megpróbáljuk visszaadni nekik azt, amijük nem volt: gyermekkorukat” – mondja Namigabe. Ez nagyon lassan megy, s gyakran kudarccal végződik. Az eredményesség érdekében pszichológusok, szociológusok, lelkészek, orvosok, táplálkozási tanácsadók csapata segíti a borzalmas emlékeket hordozó tiniket. Meg kell tanulniuk vagy újra kell tanulniuk a legegyszerűbb dogokat is: hogyan ülnek az asztalnál étkezéskor, hogyan bírják ki az iskolai órákat, hogyan viselkednek egymással és a felnőttekkel. Sokan ilyenkor kezdenek először focizni, ismerkedni a „golyóval”, ami nem ölésre való.

ENSZ + UNICEF + segélyszervezetek + egyházak

A költséges és nagyon nehéz visszailleszkedést az UNICEF Gyermeksegély Alapja támogatja. Érkeztetésüket a Világtáplálkozási Programból biztosítják. 1992 óta a BVES ezreket próbált visszanevelni a „normális” társadalomba. Az elmúlt évben több, mint 800 gyermekkatona talált új otthonra, részben valamikori, újra megtalált családjánál, másrészt befogadó pótcsaládoknál. Új, fegyvertelen életét az odakerülő fiataloknak 68-70 %-a tudja sikeresen elkezdeni – mondja az otthon vezetője. A Vörös Kéz Akciónak 2010-ben 40 országban volt valamilyen megmozdulása, adománygyűjtése. Ezek során 350 ezer tiltakozó vörös kezet osztottak szét, illetve „csináltak” maguk a résztvevők. A békés akcióknak világszerte ugyanazok a követelései: 18 év alatt egyetlen gyermek se jusson szervezetten vagy államilag fegyverhez, ne vegyen részt katonai kiképzésben. Akik pedig erre ráveszik őket, legyenek bár egyének vagy szervezetek, esetleg államok, ezeket nyilvánosan nevezzék meg a médiában és követeljék nemzetközi bíróság elé állításukat. A „dezertált” gyermekkatonáknak biztosítsanak védelmet, ellátást és segítséget a normális életbe történő visszailleszkedésük érdekében. A politikai menekült státuszt tegyék lehetővé számukra, és nemzetközi támogatásban részesüljenek azok a szervezetek, amelyek a gyermekkatonák felszabadítását tekintik céljuknak. Ebben egyházi világszervezetek és egyházak segítségét is kérik. A következő vasárnap 10. alkalommal tartják világszerte a Vörös Kéz Napját. Gondoljunk imáinkban Bahatira és még nem dezertált, öldöklő tini-társaira, és a világprogram eredményességét kérjük el a Béke Fejedelmétől. Már egy gyermek megmentése is felér egy győzelemmel!

Írta: Dr. Békefy Lajos