A gall kakastól a roma misszióig

A protestáns föderáció 23 önálló egyházat, felekezetet, illetve egyházi uniót, valamint közel  500 egyesületet, szervezetet foglal magában. A gallföldi protestánsoknak egyharmada a reformátusokhoz tartozik, további egyharmad az Egyesült Elzász-Lotaringiai Egyház tagja, a fennmaradó egyharmadba olyanok tartoznak, mint az Üdvhadsereg, a baptisták, az adventisták, a nazarénusok, a pünkösdiek, az Apostoli Egyház, a belmisszió,  az Isten Egyháza. 1975 óta a franciaországi protestáns roma misszió is aktív tagja a föderációnak. A gall kakas a nagy múltú református és evangélikus egyházakban már jó 400 éve felszállt a templomtornyokra, s jelzi a hitújításban evangéliumi hitre tért közösségeket. De ugyanígy a  kereszt is jelezheti őket már messziről felismerhető módon. Az FPF tagegyházaiban 1 268 lelkészi állásban 1065 prédikátor, közöttük közel 196 nő végzi felszentelten igehirdetői és lelkigondozói szolgálatát. Ők gondozzák a 23 egyházban, felekezetben, misszióban hitüket gyakorló közel 900 ezer egyháztagot. Franciaország lakosságának ma a protestánsok így 2,1 %-  át teszik ki. 500 szervezetük között vannak egyházi rádiós-, és tv adók, újságok, ifjúsági szervezetek, bibliatársulatok, alapítványok, missziói egyesületek, diakóniai közösségek, családszolgálatok, vallásközi párbeszédet szervező fórumok, segélyszervezetek, bibliakutató egyesületek. Legfőbb szervező, tanácskozó testületük a főzsinat, amelyhez 25 egyházi delegált tartozik, 19 férfi, hat nő. A zsinat lelkészi elnöke Claude Baty, a Szabad Evangéliumi Egyházból. 1905 óta a zsinatnak hét református, egy evangélikus, kettő szabadegyházi elnöke volt. Évente egyszer tartják ülésüket, legtöbbször Párizsban.

Tiszteletes, tisztelendő, rabbi és imám együttműködése – a spiritualitás egészségügyi tényező

Az idei ülés egyik fő témája volt a szociális szolgálatot végző lelkészek helyzetének elemzése. A kérdést az tette időszerűvé és napirendi ponttá, hogy vannak helyek, ahol a katolikus egyház hagyományosan domináns helyzetben volt. Ez mind inkább megszűnik, így a speciális kórházi, börtön, katonai missziók egyre inkább egymásra utaltak, és ez együttműködéshez vezet. Ez egyrészt pozitív folyamat, másrészt viszont szabályozni kell az együttműködést –  hangsúlyozta elnöki beszámolójában Claude Baty lelkész.  A franciáknak jelenleg 64 %-a vallja magát katolikusnak, ami az 1960-as években még 81 % volt. Ahhoz képest, hogy a 16-17. században kifejezetten üldözték, illetve elüldözték  hazájukból a francia a hugenottákat, protestánsokat, ma már a lakosságnak közel 3 %-át teszik ki. A Protestáns Szövetségnek jelenleg több, mint 100 lelkésze dolgozik kórházban, betegekkel, orvosokkal, ápolókkal van dolguk naponta. Ugyanakkor ezeken a helyeken együtt kell működniük katolikus, zsidó és muszlim közösségek papjaival, rabbijaival, imámjaival is - mondja a protestáns egészségügyi és szociális-orvosi szolgálat vezetője, Isabelle Meykuchel lelkésznő.

Miért hallgatnak a médiák a katonai lelkészségéről? – A helyreállító igazságszolgáltatásért

A zsinaton a lelkésznő jelezte: az egészségügyben a spirituális szolgálat egyre fontosabb gyógyítást segítő tényezővé válik, ezért nagy szükség van a különböző felekezetek speciális lelkigondozói szolgálatainak nemzeti összefogására, koordinálására. 

Brice Deymié katona-, és börtönlelkész elmondta: Afganisztánban és másutt protestáns tábori lelkészek  végzik olykor nagyon is kockázatos körülmények között munkájukat, de a médiák hallgatnak erről. Ugyanő azt is sürgette, hogy a zsinat a börtönlelkészek munkájában a büntető igazságszolgáltatás koncepcióján túl egyre erőteljesebben hangsúlyozza a helyreállító, restoratív igazságosság koncepciója melletti keresztyén, protestáns és lelkészi elkötelezettséget. A Franciaországi Protestáns Szövetség hűen az évszázados protestáns hagyományokhoz, most is nagyon fontosnak tartja, s a jövőben még hatékonyabban támogatja a lelkészi szakszolgálatokat a betegek, katonák, fogvatartottak, romák között.

Írta: Dr. Békefy Lajos