Nem, azt nem kívánom Neked, hogy a szenvedésnek még csak
Árnyéka se hulljon Rád az új esztendőben.
Azt sem, hogy jövendőd útját csak rózsák szegélyezzék,
Mint ahogy azt sem, hogy ne legyen soha sós a könnyed, ami kipereg szemedből,
S ne fájjon soha senki és semmi Neked.
Nem, ezeket nem kívánom.
Hiszen tudod jól, a könnyek mossák tisztára szíved,
Lelked meg az elvállalt szenvedésben nemesül.
Azt viszont teljes szívemből kívánom Neked,
hogy lelkedben ragyogjon kiolthatatlanul legszebb óráid emléke,
meg hogy légy kitartó a próbák idején, amikor szívedre zuhan egy nem várt kereszt,
s a hegy, amely előtted tornyosul, megmászhatatlannak tűnik,
a remény fényforrása pedig minden lépéssel távolodni látszik.
Szívből kívánom, hogy Isten minden ajándéka, amit kaptál,
napról-napra drágább legyen Neked, s mind szolgáljon arra,
hogy a hozzád közelállók lelkét felderítsd velük.
Kívánom, nagyon kívánom Neked, hogy minden órádban álljon melletted valaki, aki társad, s méltó hozzád,
akinek bizalommal fogod meg a kezét, ha terhed egyre súlyosabb.
Akivel együtt tudtok szembeszegülni minden viharral, s felsegítitek egymást, akár a hegyek csúcsára is.
Legfőképpen pedig azt kívánom Neked, hogy jöjjön bár öröm vagy kínzó bánat Rád,
az emberré lett Isten-Gyermek szívderítő mosolya
ragyogjon közben Rád,
és így maradj meg mindig
Isten közelében.
Ekkor áldott lesz majd új éved minden pillanata!
(Ó-keresztyén latin áldás és abból átvett ír ima alapján fordította
Dr. Békefy Lajos)
