Bizonyára sokan hallottak már arról, hogy Dél-Koreában milyen protestáns csoda bontakozott ki a 20. század során. Az 1900-as évek elején még csak pár presbiteriánus/református koreai élt a távol-keleti félszigeten, mára közel 20 millió a számuk. A világ legnagyobb református gyülekezetei ott vannak, némelyikhez 800 ezer hívő, sok száz lelkész, több egyetem, sok száz iskola, tv-állomás, nyomda tartozik. Vannak kutatók, akik úgy vélik, a „jóléti evangéliummal” függ össze ez a csoda, mások meg a nemzeti identitás erősítésében látják a protestáns prosperitás ottani erejét. Kínában is erőteljesen terjed a protestantizmus is. Lefordították Kálvin Institutioját, a Keresztyén Vallás Rendszerét kínaira, s az értelmiségi körökben valóságos szellemi forradalom tört ki olvasása nyomán. Vannak vallásszociológusok, tendenciaelemzők, akik úgy fogalmaznak: eljutottunk a THIRD CHURCH korszakába. A fogalom arra utal, hogy a keresztyénség statisztikai súlypontja egye inkább átkerül Földünk déli féltekéjére.
A First Church korszaka a földközi tenger-melléki és a közel-keleti páli missziókkal kezdődött, s a keresztyénség európai elterjedésével zárult. A Second Church korszaka valójában a gyarmatosításokkal kezdődött, a reformációban vált erőteljessé, s a keresztyénség egye távolabbi helyekre történt – olykor erőszakos – „exportjával” fejeződött be. A nagy pünkösdi és karizmatikus ébredés, az 1960-as évek óta elképesztő számszerű ugrás jól rögzíthető Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában. Ezzel párhuzamosan a nagy európai decentralizálódásnak a jele a nyugat-európai, de nem az USA-beli keresztyénség gyengülése. Az új vallás-export nem csak a lelki befolyás növekedésével jár együtt, hanem egyre növekszik az egyik legracionálisabb protestáns irány, a genfi kálvinizmus hatása is a Third Church területein. Sorozatunkban ennek a komplex befolyásnak járunk utána. (Forrás: globethics.net; global ethics applied; religion.indermonderne; saját kutatások).
Egyetemes és innovatív vagy „globális” Kálvin?
Vannak kutatók, akik egyenesen „globális Kálvinról” értekeznek a Ref500 kapcsán, s ezt a véleményüket azzal támasztják alá, hogy Kálvin hitének, biblikusságának, etikai szemléletének a befolyása az egyházra, a gazdaságra, a politikára és a társadalmi életre még a mai napig sincs teljesen feltárva. Kálvin hitéből annak innovatív erejét emelik ki, ami a bibliaolvasásban és a mély, összehasonlító bibliaelemezésben (sola Scriptura, valamint a Szentírás önmagát magyarázza elv!) gyökerezik. Kálvin eredeti célja az volt, hogy mindenütt felmutassa Isten szuverenitásának, kegyelmének és folyamatos gondviselésének a valóságát – ez a kálvini egyetemesség, ami valójában Istennek és a Jézus Krisztusban adott váltságnak az egyetemessége. Erről az egyetemességről írta könyvét két szerző, Chr. Stückelbeger/R. Bernardt, melynek szándékosan adták ezt a kissé provokatív címet: „A globális Kálvin. Hogyan befolyásolja a hit a társadalmakat?”.
Tudjuk, hogy Kálvin és a kapitalizmus szellemének összefüggéseit a két nagy heidelbergi protestáns tudós, Ernst Troeltsch és Max Weber a múlt század elején alaposan feldolgozta. Észak-Amerikában a kálvinizmus befolyásának volt köszönhető az Egyesült Államok megszületése, s még ma is az USA az egyik legerősebb protestáns ország, a lakosságnak közel 60%-a protestáns. Kínában, Dél-Koreában Kálvinnak reneszánsza van. Dél-Afrikában felhasználták Kálvin nevét korábban az apartheid, a faji megkülönböztetés bevezetésére, majd az apartheid elleni küzdelemre. Azt lehet összegezve mondani, hogy mindezeken a területeken a kálvinisták, reformátusok, presbiteriánusok egyszerre individualista pietisták, kegyesek, de legalább ugyanennyire a közösség jobbléte mellett elkötelezett közéleti szereplők is. Tehát Kálvin egyetemessége, innovatív karaktere, gondolkodása igen, de a globális Kálvin nem, mert napjaink globalizációs negatív trendjei nagyon leterhelik ezt a fogalmat.
Kálvin újra felfedezése Távol-Keleten, ateisták és állami vezetők érdeklődése
A zürichi református professzor, Chr. Stückelberger írja le többször tapasztalatait, amiket rendre összegyűjtött kínai és indonéziai vendégelőadásai során. Tőle tudom, hogy pár éve Svájcban járt egy hivatalos kínai kormánydelegáció, melynek tagjai úgymond marxisták voltak. Céljuk az volt, hogy ott tanulmányozzák „élőben” a vallás szerepét, hatását, működését a társadalom különböző szintjein. Amit ott a Kálvinra alapozott keresztyén gazdaságetikáról hallottak, teljesen új volt számukra. A gazdasági felelősségetika, amit Kálvin azzal is gyakorolt, hogy elsősorban a gyengék és a szegények jogait védelmezte (gyakran leírta: a szegénység botrány, a luxus bűn), nóvum volt a kínai „elvtársaknak”.
Ami abszolút nem ugyanaz: John Calvin vagy Calvin Klein
Roppant érdekes és tanulságos a google-re rámenni, s ott Kálvin nevét Kínával, Indonéziával és más országokkal kapcsolatban megtekinteni a hivatkozások számát illetően. A 3 éve készült felmérés szerint Kálvinra a legtöbben Dél-Afrikában klikkeltek rá (667 000), utána Kínában (616 000), majd Dél-Koreában (536 000) és Indiában (391 000). Max Weberre, aki Kálvin hatását vizsgálta és mutatta ki a kapitalista szellem kialakulásában, 790 000-en kerestek rá Kínában. Ebben a tekintetben talán nem haszontalan megemlíteni, hogy milyen fogalomzavar állapítható meg. A holland Calvin Klein világhírű globális textilvállalata és ruhaipari konszernje révén közismert, és sokan összeasszociálják a két nevet és személyt, pedig micsoda különbség! Az ő nevére szintén Kínában kerestek rá vagy tévedtek oda Kálvin-keresésük közben, 588 000 internetező.
Utána Dél-Afrika következik 448 000 kereséssel. Az is szembetűnő, hogy a hitújító Kálvinnal szemben, akivel kapcsolatban egyik legvitatottabb tanítását emelték bele a kimutatásba, azaz a predestináció tanára irányuló google-keresések száma Dél-Afrikában volt ugyan a legtöbb (8240), majd Indiában (8010) és Kínában (7520), de ezeket csaknem ezerszeresen haladta meg a gazdasági reformer Kálvinnal kapcsolatos keresések száma. Nem véletlen tehát, hogy Kínában és Szingapúrban egymást követik az olyan tanulmányok, kutatások, melyek ezzel a témával foglalkoznak sajátos ázsiai olvasatban: kínai vallásosság – a protestantizmus és a konfucianizmus szerepe a mai Kínában.
Miért ez a nagyfokú érdeklődés Kálvin és a kálvinizmus iránt Ázsiában?
Ennek három alapvető oka van: 1. a távol-keleti országok jelentős részének politikai és gazdasági orientációja Nyugat fele; 2. a protestáns racionalitás értékeinek befolyása és konszonanciája bizonyos távol-keleti vallási-racionális értékrendszerekkel; 3. kulturális, hitbeli, erkölcsi faktorok szerepe a gazdasági növekedésben. Ezekkel a következő részekben foglalkozunk. (Folytatjuk)
A THIRD CHURCH ÚJ KORSZAKÁNAK SZÜLETÉSE A 21. SZÁZADBAN?
Bizonyára sokan hallottak már arról, hogy Dél-Koreában milyen protestáns csoda bontakozott ki a 20. század során. Az 1900-as évek elején még csak pár presbiteriánus/református koreai élt a távol-keleti félszigeten, mára közel 20 millió a számuk. A világ legnagyobb református gyülekezetei ott vannak, némelyikhez 800 ezer hívő, sok száz lelkész, több egyetem, sok iskola, óvoda, kórház, tv-állomás, nyomda tartozik. Vannak kutatók, akik úgy vélik, a „jóléti evangéliummal” függ össze ez a csoda, mások meg a nemzeti identitás erősítésében látják a protestáns prosperitás ottani erejét. Kínában is erőteljesen terjed a protestantizmus is.
Lefordították Kálvin Institutio-ját, a Keresztyén Vallás Rendszerét kínaira, s az értelmiségi körökben valóságos szellemi forradalom tört ki olvasása nyomán. Vannak vallásszociológusok, tendenciaelemzők, akik így fogalmaznak: eljutottunk a THIRD CHURCH korszakába, azaz az egyház/ak/ mai, harmadik korszakába. Ez az új fogalom és történelmi szakaszolási modell arra utal, hogy a keresztyénség statisztikai súlypontja egye inkább átkerül Földünk déli féltekére. A First Church korszaka, az első egyházi korszak a földközi tenger-melléki és a közel-keleti páli missziókkal kezdődött, s a keresztyénség európai elterjedésével zárult. A Second Church korszaka, a második egyház korszaka valójában a gyarmatosításokkal kezdődött, a reformációban vált erőteljessé, s a keresztyénség egye távolabbi helyekre történt – olykor erőszakos – „exportjával” fejeződött be. A nagy pünkösdi és karizmatikus ébredés, az 1960-as évek óta elképesztő számszerű ugrás jól rögzíthető Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában. Ezzel párhuzamosan a nagy európai decentralizálódásnak a jele a nyugat-európai, de nem az USA-beli keresztyénség gyengülése. Az új vallás-export nem csak a lelki befolyás növekedésével jár együtt, hanem egyre növekszik az egyik legracionálisabb protestáns irány, a genfi kálvinizmus hatása is a Third Church területein. Sorozatunkban ennek a komplex befolyásnak járunk utána. Ebben a részben a következő kérdésre keressük a választ: Miért ez a nagyfokú érdeklődés Kálvin és a kálvinizmus iránt Ázsiában? (Forrás: globethics.net; global ethics applied; religion.indermonderne; saját kutatások).
A távol-keleti országok orientációja Nyugat fele, illetve a Max Weber reneszánsz – a kapitalizmus és a szocializmus ötvözése?
Az 1989-es kelet-európai változások – nem csak a keleti szovjet birodalom és a szocialista rendszerek összeomlása –, de a világméretű gazdasági globalizáció, a „Kis Tigrisek” nagy ugrása, robbanásszerű gazdasági növekedése Délkelet-Ázsiában szükségessé tette a kapitalizmus újraértelmezését és bizonyos magatartásformák „újraöltöztetését”. Ennek legszembetűnőbb jele a kínai szocializmus és a nyugati kapitalizmus összeegyeztetésének, ötvözésének nagy kísérlete, ami szemünk előtt zajlik. Aiming Wang, a híres nanjingi Egyesült Teológiai Szeminárium dékánja mondta el, hogy ma nagyfokú érdeklődés érzékelhető Max Weber híres múltszázadi műve, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme iránt, mégpedig azért, mert ebben a kínai vezetés és értelmiségi saját gazdasági modelljéhez talált támpontokat. A protestáns kínai professzor így érvelt: „Kínai tudósok az 1980-as évek végén a pekingi egyetemen nagyon izgalmas előadás-, és vitasorozatot indítottak a kapitalizmus weberi megítéléséről és Kálvin morális hozzájárulásáról a kapitalizmus szellemiségéhez. Vitacikkek, tanulmányok sora bizonyítja ezt. Az, hogy Weber felismerte és világossá tette, hogy a racionális és a modern kapitalizmus mennyire összekapcsolódik a protestantizmus belső lelkiségével, erkölcsével, ez nagy érdeklődést váltott ki Kína-szerte Weber munkái iránt, s felülírta a marxista-leninista ortodox, és ideologikus kapitalizmus-tant. Kálvinnak nagyon rossz volt korábban a reputációja, híre Kínában. Egy ideig úgy tekintettek rá, mint a kínai szocializmus fő ellenfelére. Viszont Weber kínaira fordított munkái segítségével teljességgel megváltozott ez a kép. Kálvin közel került a kínai értelmiségihez, kiváltképpen azokhoz, akik a kínai gazdaság modernizálását tűzték ki célul”. Joggal kérdezhetnénk: kínai Svájc létrehozását? Közismert, hogy Weber a protestáns etikának igen jelenetős szerepet tulajdonított a kapitalizmus kialakulásában, kivált a kegyelmi elválasztás vagy kiválasztás tanában gyökerező protestáns munkaaktivitásnak és etikának. A hála hajtóenergiájával működő munkaetika és a puritán, nem tékozló felelősségetika termékenyen és gazdaságilag is mérhető módon ölelkezett össze a protestáns országok prae-kapitalista, elő-kapitalista gazdaságában, kultúrájában és politikájában.
Agnus Maddison skót református közgazdász egész életét rátette arra, hogy kimutassa az egy főre eső nemzeti GDP alakulását Jézus kora óta. Az, hogy a reformáció kora óta az európai protestáns országokban szembetűnő növekedést mutat a nemzeti GDP az európai katolikus országokkal szemben egészen a 20. század második feléig, azzal függ össze a világhírű közgazdász szerint, hogy a puritán hálaetika, aminek alapja az isteni elválasztásra adott hálás emberi válasz, s a munka szinte istentiszteletté emelése, és az egyén Isten előtti felelősségének gazdasági prosperitást teremtő felelőssége egyszerre volt jelen a protestantizmus gazdaság-, és életszemléletében.
A vallások szerepe a gazdaságban – lehet-e értékharmonizálás a kálvinizmus és a konfucianizmus, a hit és a gazdaság között?
A Max Weber és a kálvinizmus iránti távol-keleti fokozott érdeklődés oka nem csak az, hogy Kína például az ő nyomdokaiban találta meg az ortodox szocializmusból a kapitalizmusba történő „áthajózás” modelljét, hanem az is, hogy napnál világosabban kiderült: a vallási értékeknek jelentős befolyásuk van az egyéni magatartás formálása révén az egész gazdaságra. Kínában a konfucianizmus és a buddhizmus újraéledése, Indonéziában a muszlim-keresztyén konfliktus fokozódása, Indiában pedig a hindu fundamentalisták politikai hatalma és befolyása előtérbe hozta ezt a kérdést: ténylegesen milyen erős a gazdasági fejlődés és a vallási értékek összefüggése, kölcsönhatása? Azaz a vallás szerepe a gazdaságban? Max Weber volt az, aki már száz évvel ezelőtt kimutatta a kapcsolatot, kapcsolódást a kínai filozofikus ősvallás, a konfucianizmus racionalitása, ésszerűsége és a protestáns racionalizmus között. Talált párhuzamos értékeket és erényeket a konfucianizmus és a protestáns puritanizmus között, amiről mind a mai napig élénk viták vannak Kínában. Valóban izgalmas, hogyan lehet sok ezer kilométer földrajzi távolság és a konfucianizmus közel 2500 éves története, meg az 500 éves európai protestantizmus között felfedezni érintkezési pontokat.
Hans Küng római katolikus svájci teológus volt az, aki évekkel ezelőtt könyvet írt „Keresztyénség és a kínai vallás” címmel. Nyugati üzletemberek, akik a nyitás óta egye jobban ismerik a kínai gazdasági logikát, Künggel egybehangzóan állítják: a kelet-ázsiai gazdasági fellendülés hátterében Konfucius modernizált gondolatai és szellemisége, valamint a protestantizmus szellemének szerencsés találkozása áll. Az ezredfordulóra Kínában egyértelművé vált, hogy a gazdaság nem lehet értékfüggetlen, ultraliberális, de-konstruktív, hanem olyan értékeknek kell irányadó szemponttá válniuk, melyeket a nyugati kálvinizmus és a bel-kínai vallások felmutatnak. Annyit szükséges itt még megemlíteni, hogy Kína összlakosságának, ami ma 1,376 milliárd főt számlál, igen jelentős része tartozik a kínai népi valláshoz, a taoizmushoz és a konfucianizmushoz: 27,5%. A buddhisták aránya kb. 18%, a keresztyéneké 8,4%, a muszlimoké 1,5%. A többség azonban ateista, illetve nem vallásos (41,5%). A keresztyének között a 2009-es adatok szerint 23 millió a protestáns, legalább ennyi a katolikusok száma, de a „föld alatti” egyházban ennek a számnak a többszöröse a valós, a hitüket házi gyülekezetekben gyakorlók száma miatt. Milyen értékek között van kapcsolódás a kálvini protestantizmus és a konfucianizmus között? Mindenek előtt a tiszteletadásban testvérek és szülők iránt, a felsőbbség iránt. Továbbá az igazságosság, a fegyelmezettség, őszinteség, ésszerűség követelményeiben. Ezek az erkölcsi értékek jelentős szerepet játszottak a kapitalizmus szellemiségét alakító puritanizmusban. És a mai protestáns felelősségetikában, gazdaságetikában is.
Harmadjára pedig: a kulturális faktorok szerepe a gazdasági növekedésben
Christoph Stückelberger professzor, aki a kálvinista etika keleti, ázsiai befolyásának a kutatója is Zürichben, egyik tanulmányában beszámolt arról, hogy Indonéziában megkérdezte az egyik keresztyén egyetem etika professzorát, az üzleti etika tanárát, Yahya Wijaya-t arról, miért annyira aktív Indonéziában is az érdeklődés Max Weber felismerései iránt. „Azt gondolom, egyre nő a kultúra szerepe és a kulturáltság szerepe a gazdaság erősítésében. Az indonéziai befektetők arra fele húznak, hazájukban és külföldön is, ahol látják a cégeknél a munkaetika nyilvánvaló jeleit és gyümölcseit. Ebben a tekintetben Kína példaadó szuperhatalom szemünkben”.
Az egész kelet-ázsiai térségben mára már evidencia, nyilvánvaló tény: a gazdasági fejlődést nem lehet megértetni, még kevésbé jól működtetni pusztán gazdasági és politikai tényelemzések és komponensek alapján. Legalább ennyire fontos a vallási és a kulturális tényezők szerepe és beható elemzése, stratégiai tekintetbe vétele, valamint a komplex gazdasági-politikai-vallási-kulturális-erkölcsi összefüggések egyértelművé tétele a széles közvélemény előtt. Úgy látszik, kínai és távol-keleti barátaink, nem csak a Kis Tigrisek, nagy ugrást tettek a gazdaság és a vallási, erkölcsi komponensek hatékony és mély összefüggéseinek a feltárásában, eredményes, jól mérhető működtetésében. Ex oriente lux – ismét? Úgy látszik, a kínai nagy fal még sem annyira átjárhatatlan!
És nálunk? Kína már ebben is előttünk?!
De itt nálunk kis hazánkban újra épülnek láthatatlan falak, amelyek egyre átjárhatatlanabbak. Sajnos sem egyházi, sem nem egyházi, közéleti részről nyomát sem látom a max weberi, maddisoni, troeltschi, richi ébredésnek, vallás-gazdaság-etika egymásra utaltságának, a racionalitás és a mély vallásosság, hit összefüggéseinek tudatossá tételének. (A feljebb utalásszerűen felsorolt kiváló protestáns tudósok a protestáns etika gazdasági hatékonyságával foglalkozó német, skót, svájci múlt századi kutatók voltak). Ebben még Kínát sem értük utol! Elképesztő! Nem a selyemcipők hazai luxusával, vagy a „kimonók” magyar viselőivel, s végképpen nem a Made in Hungary virtuális selyemzsinórok, a lejáratás, gáncsoskodás, betartás és kitartás technikáival és hazai „technikusaival” kellene annyit foglalkozni idehaza, a lényeg helyett az értelmetlen látszatokkal, hanem az erkölcsi értékek gazdasági hasznosíthatóságával, az ország morális emelésével! S akkor a ma jobbára negatív mutatókban is előbbre léphetnénk... Különben aligha. Enélkül saját magunk kínai nagy falaivá válunk, saját tehetetlenségünk, moráltalanságunk, hitetlenségünk bekerített zárványaivá. A kihívás óriási...
Akinek van füle a hallásra, érti mit és miért írok! Az Igével szólok Károli szép fordításában: „Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harcra? Azonképpen ti is, ha érthető nyelven nem beszéltek, mi módon értik meg, amit szóltok? Csak a levegőbe fogtok beszélni” (1Kor 14,8-9). Hittem, azért szóltam! (2Kor 4,13).
Írja: Dr. Békefy Lajos, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
(Budapest, gratisnews.hu, 2017.06.25.)
