A tandíj a Gyurcsány-korszakkal együtt megbukott - mondta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Mint mondta: a szociális népszavazáson az emberek úgy döntöttek, hogy ne legyen tandíj a magyar felsőoktatási intézményekben, ez a célkitűzésünk, s az álláspontunk továbbra sem változott – fogalmazott a szóvivő sajtóhírekre reagálva.
    
Az utólagos tandíjról szóló információkról kifejtette: „nincsen ilyenről szó. Az látszik, hogy időről időre kacsák röppennek fel, és ezekről aztán időről időre bebizonyosodik, hogy hamis állításokat tartalmaztak”.

Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: a felsőoktatás átszervezése során a kormánynak lesz lehetősége arra, hogy meghatározza az államilag finanszírozott felsőoktatási hallgatói számot és a képzési szerkezetet a gazdaság és munkaerő-piac igényeinek megfelelően. Ma az egyik legnagyobb baj éppen az, hogy a felsőoktatás és az oktatási rendszer egésze, valamint a gazdasági és munkaerő-piaci igények nem esnek még csak közel sem egymáshoz - tette hozzá.    
    
A miniszterelnök szóvivője rámutatott: az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számának meghatározásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a népesség alakulását, de hogy pontosan hogyan alakulnak majd a számok, azt a kormány dönti el.
    
A költségtérítéses helyek kapcsán kitért arra is, hogy a felsőoktatás átszervezése során az állami és magánegyetemek világának világosan el kell különülnie egymástól.
    
A Népszabadság i írása szerint a kormány az utólagos tandíj bevezetését és az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek radikális csökkentését fontolgatja, legalábbis egyebek mellett ezek is szerepelnek a kormány által lehetségesnek tartott intézkedések között.
    
A lap úgy tudja, hogy a tervek között van a finanszírozott helyek akár ötvenszázalékos csökkentése is. A megvitatandó lehetőségek között szerepel az is, hogy a hallgatók utólag fizessenek tandíjat az államnak.