A szakképzésről szóló törvényjavaslat célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben a gazdaság igényeihez igazítsák a nappali oktatást, a képzés szerkezetét – jelentette ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén. Hangsúlyozta: a javaslat célja a szakképzési intézményrendszer és a térségi integrált szakképző központ (tiszk) rendszerének átlátható és költség-hatékony működtetése, valamint a szakképzés szerepének erősítése a társadalmi felzárkózásban, a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásában, annak érdekében, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerő-piacra. 

Az államtitkár a javaslat kapcsán kiemelte, hogy az iskolarendszerű szakképzésben az első szakképesítés megszerzése ingyenes. Elmondta, prioritás a duális szakképzés általánossá tétele, az, hogy a képesítések ismét közeledjenek a gazdaság valós igényeihez, mivel önmagában a tiszk-es, vagy iskolai tanműhelyek nem alkalmasak erre. Ennek megvalósítása érdekében elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-ket) szeretnék a jelenleginél nagyobb mértékben bevonni a szakképzésbe. 

A pedagógus elbocsátásokra reagálva elmondta: a hiányszakmákban bővítik, azokban a szakmákban pedig, ahol túlképzés van, visszafogják a képzés lehetőségét „járhat adott esetben a pedagógusok tekintetében átrendeződéssel”, de az elbocsátás nem a rendszer átalakításából adódik, hanem elsősorban a demográfiai helyzet miatt, mivel évről évre csökken a középfokú oktatásba belépők száma.

A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, és az ellenzékiek 4 tartózkodó szavazata mellett általános vitára alkalmasnak találta a szakképzésről szóló törvényjavaslatot.