A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által pénteken közzétettek szerint a vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett: a tagállamok eltérően látják a reformban szereplő kérdéseket, és a brüsszeli javaslat még számos ponton módosításra, kiigazításra szorul. Ezért úgy vélte: hosszú egyeztetési folyamat áll a miniszteri tanács előtt.

Magyarország továbbra is azok közé az országok közé tartozik, amelyek elkötelezettek egy erős közös uniós agrárpolitika, valamint a biztonságos és hatékony élelmiszertermelés mellett - szögezte le.

A vitában felszólalva a miniszter egyetértett a bizottság elképzelésével abban, hogy a támogatásra jogosultak kizárólag az aktív gazdák legyenek. Üdvözölte, hogy a javaslatok kiemelten kezelik a fiatal gazdák és a kisgazdaságok helyzetét, és lehetővé teszik, hogy az ő támogatásukra további forrásokat fordíthasson az EU.

Fontosnak tartotta azt is, hogy a közvetlen kifizetések tíz százaléka a termeléshez kötötten adható a gazdáknak, így "továbbra is lehetőség nyílik az érzékeny ágazatok támogatására". Ennek az intézkedésnek azonban rugalmasnak kell lennie, lehetőséget adva a tagállamoknak arra, hogy figyelembe vegyék nemzeti sajátosságaikat - tette hozzá.

Az agrárpolitikai szabályozás egyszerűsítésével kapcsolatban úgy vélte: az egész unió ágazati megítélése, függ attól, hogy képesek lesznek-e egyszerű megoldásokat találni. Úgy értékelte: a bizottsági javaslat "zöld komponens" nem szolgálja az egyszerűsítést és a költséghatékonyságot. A magyar álláspont szerint az új intézkedések bevezetése nem járhat a gazdák terheinek növelésével. Emellett az egyszerűsítésnek érvényesülnie kell a vidékfejlesztéshez kapcsolódó ellenőrző és értékesítési rendszerben is.

A vidékfejlesztési források elosztásával kapcsolatban Fazekas Sándor azt hangoztatta, hogy az objektív kritériumok alkalmazása nem okozhat jelentős torzulást. Az újraelosztás esetén pedig Magyarország a vidékfejlesztési források csökkentését nem tudja elfogadni.

Az ágazati ügyek közül Fazekas Sándor megemlítette a bortermelést, amelynél Magyarország nem támogatja a korában meghirdetett telepítési jogok 2015-ös megszüntetését. A zöldség-gyümölcs szektorra vonatkozóan pedig úgy vélte: a termelői csoportok szabályozásának áthelyezése a vidékfejlesztés kategóriájába nem jó megoldás, mert így megszűnik az önálló beruházási támogatásuk, és az ágazat piacszabályozási lehetőségei is csökkennek.

Emlékeztetett arra is: Magyarországon a 2006-os uniós reform is hozzájárult a cukortermelés szinte teljes felszámolásához. Így Magyarország nem támogatja a cukorkvóta-rendszer 2015-ös kivezetését, viszont termelésbővítést akar elérni, hogy önellátó legyen.

A luxemburgi tanácskozáson a miniszterek beszámolót hallgattak meg annak az irányelvnek az alkalmazásáról is, amely megtiltja a fel nem javított tyúkketrecek használatát. A jogszabály értelmében a jövő év elejétől már csak az annak megfelelő ketreceket szabad használni a tagországokban. Magyarország most indított egy sokmilliárd forintos programot a ketrecek cseréjének segítésére. Az e téren késlekedők szankcionálása pedig az unión kívüli termelők számára nyílna utat az unió piacára.

Fazekas Sándor Luxemburgban találkozott francia kollégájával, Bruno Le Maire-rel, akivel egyebek között megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel az agrártámogatások szinten tartásának ügyében.

A magyar álláspontot ismertetve Fazekas Sándor kiemelte annak fontosságát, hogy az agrártámogatások szintje a jövőben is megmaradjon, a gazdák nem kaphatnak kevesebbet a jelenlegi támogatásnál. Fontosnak mondta a szabályozás egyszerűsítését is - tartalmazza a VM tájékoztatása.A magyar EU-elnökség eredményeire támaszkodik az EB agrárreform-javaslata