A gyász, ami azon az 56 évvel ezelőtti pénteken családjaikat érte, egész nemzetünké, az áldozatok testébe fúródó gyilkos lövedékek szabadságszerető nemzetünket sebezték meg – mondta Áder János köztársasági elnök a mosonmagyaróvári sortűz 56. évfordulóján a történtek helyszínén tartott pénteki megemlékezésen.

Az államfő hozzátette: az 56 évvel ezelőtti október hősei olyan világot, olyan szabad magyar államot akartak teremteni, amelyben az elnyomás zsarnoksága helyett emberhez méltó jogok és tisztelet illeti meg a haza polgárait. Olyan világot, olyan szabad magyar államot akartak, amelyben nem kell félni, nem kell hazudni, nem kell meghunyászkodni a hatalom előtt.

„Olyan világról álmodtak, ahol Magyarországot semmi sem kényszeríti, hogy a nyugati polgárosodás gyökereitől elszakított szocialista csatlósállamként létezzen. Olyan világról álmodtak, amely nem fordít szembe magyart magyarral. (...) Amelyben nem párttitkárok és pártállami komisszárok döntik el, ki mit gondolhat, ki hogyan boldogulhat, ki mire vágyhat. Olyan világról álmodtak, ahol a boldogulás útját a tudás, a tehetség és a szorgalom jelenti. Amelyben nem az ideológiai hűség a felemelkedés motorja, hanem az emberi teljesítmény" – fogalmazott Áder János.

Mint mondta, október 23. békés követelésekkel és magyarok százezreinek békés utcára vonulásával indult, hasonlóan másik nagy, egyetlen csepp vér kiontása nélkül véghezvitt forradalmunkhoz, 1848. március 15-éhez, „ezért joggal kelthet máig ható büszkeséget nekünk, magyaroknak, hogy politikai nemzetünk vértelen forradalomban született meg 1848-ban. Mint ahogy az is, hogy a magyar nemzet 1956-os újjászületése során sem vérontást akart".

Áder János szólt arról is: a forradalom kitörésekor hatalmon lévők "semmit sem értettek meg abból, hogy egy népet erőnek erejével sem lehet mindörökre rabságra kárhoztatni a saját hazájában", miként abból sem: nem gyengeséget, hanem éppen egy nép legyőzhetetlen lelki erejét jelenti, hogy az előző években történt embertelenségekre, „a szocializmusnak nevezett rendszer helytartóinak, besúgóinak, ávós pribékjeinek, egész terrorgépezetének rémtetteire a magyar nemzet tagjai nem fegyverrel kívántak válaszolni".

Az áldozatok emlékművénél először Áder János köztársasági elnök koszorúzott, akit több mint harminc intézmény, önkormányzat és civil szervezet képviselői követtek.

A mosonmagyaróvári határőrlaktanyánál 1956 október 26-án sortüzet adtak le a forradalmat éltető békés tömegre, a vérengzésnek 55 halálos áldozata volt.