Az Európai Unió energiapolitikájának irányvonalait évtizedekre meghatározó stratégiadöntéseket tárgyaltak meg a Magyarország június végén befejeződött soros EU-elnökség alatt – hangoztatta Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Brüsszelben. Az Európai Parlament ipari és energiaügyi bizottságának a fél év eredményeiről beszámolva a Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert helyettesítő magyar illetékes kiemelte: az említett iránymutatások szerint az unió energiapolitikájának alappillére egy integrált és hatékonyan működő belső energiapiac, amelynek megvalósításához infrastrukturális fejlesztésekre (különösen a hiányzó, a határon átnyúló kapcsolatok megteremtésére), a piaci mechanizmusok és az árazás átláthatóságának növelésére, valamint a finanszírozási források és a finanszírozás módjának megtalálására van szükség.

A magyar elnökségnek akadt olyan energiapolitikai eredménye, amellyel a tervezett célt tulajdonképpen túl is teljesítette: ilyen volt az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelettervezet, amelyről június végén sikerült megállapodni az uniós intézmények között.

Az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatását, az Európai Unió belső egységének fokozását szolgáló kohéziós politika erősítése volt az egyik törekvése a június végén befejeződött soros magyar elnökségnek, és kitűzött céljait el is érte. A Fellegi Tamás minisztert helyettesítő magyar illetékes hangsúlyozta, az erősebb Európa fenntartható növekedést, foglalkoztatást és versenyképességet igényel, ezáltal válhat az EU gazdaságilag kiegyensúlyozottabbá és a globális színtéren is erősebbé. Az elnökség olyan kohéziós politikát képzelt el, amely hatékonyabban tud reagálni az újfajta kihívásokra, az eddiginél rugalmasabb és alapvető eszköze lehet az említett célok elérését szolgáló Európa 2020 stratégia végrehajtásának – szögezte le a helyettes államtitkár.