A KDNP szerint az MSZP cserbenhagyta a posztkommunizmus áldozatait, amikor kitüntette a terrort tagadó Heller Ágnest.A párt közleményében felszólította a szocialista országgyűlési képviselőket, hogy "a parlamentben egyenként kérjenek bocsánatot azoktól, akik 2006. október 23-án Gyurcsány Ferenc neoliberális utódpárti rendőrsége és parancsaik áldozatául estek. (http://gondola.hu/cikkek/75557-KDNP__Heller_es_az_MSZP_is_melyen_szegye… )

Az MSZP válaszközleményében kijelentette: büszke Heller Ágnesre, aki szerintük a legismertebb magyar filozófus a világon, Magyarországon 2006-ban pedig "nem terror volt, hanem emberek életét veszélyeztető, brutális támadás közvetlenül és legelőször az MTV székháza, közvetve pedig a demokratikus jogállam intézményei ellen". Az MSZP szerint a KDNP-nek bocsánatot kérni, "amelynek oktatási államtitkára pedagógusok ezreit bohócozta le, asszonyok tízezreit verte át a 40 év munkaviszony után járó nyugdíjazás ígéretével, gyermektelen nők százezreit hozta hátrányos helyzetbe az egykulcsos adórendszerrel és magyar lányok millióitól vonná meg a magzatukról való önrendelkezésük jogát". (http://www.echotv.hu/belfold/az_mszp_buszke_heller_agnesre_es_a_kdnpt_s… )

Az Országgyűlés vitanapot rendeztek a demográfiai helyzetről. Réthelyi Miklós miniszter szerint a "legfontosabb erőforrásaink a gyermekeink"; Magyarország csak akkor lehet sikeres és gazdag, ha elegendő gyermek születik, ezért el kell távolítani az akadályokat a gyermekek születése elől. (http://gazdasagiradio.hu/cikk/60987/ )
Hosszú távra tervezett, ciklusokon át biztonságot adó családpolitika szükségességére hívták fel a figyelmet a kormánypártok vezérszónokai a parlamentben megrendezett keddi, demográfiai vitanapon. Az ellenzék szerint a kormány intézkedései nem segítik elő a gyermekvállalást. (http://www.magyarhirlap.hu/online/vitanap__hosszu_tavu_csaladpolitikat_… )

Az Index a keddi parlamenti vitanak kapcsán Szaporák a jobbosok, de még tőlük is kihalhat a magyarság címmel arról közöl összeállítást, hogy a parlamenti frakciók tagjainak mennyi gyerekük van. Arányaiban a legtöbb gyermeke a KDNP-s képviselőknek van, "nem csinál pelenkát a szájából a KDNP - nyugtázhattuk a statisztika láttán. A 37 tagú képviselőcsoport tagjainak 89 gyereke van, ami 2,4-es átlagot jelent, vagyis a deklaráltan nagycsaládpárti, az abortuszt mereven elutasító párt képviselői - ebből a szempontból - a személyes életükben is azt teszik, amit a szószékről hirdetnek". A cikk szerint a parlamenti képviselőknek átlag 1,77 gyerekük van, az országos átlag pedig 1,3. A Fidesz tagjaira 1,9 gyerek jut, az MSZP-re 1,77 ("amit senki sem vehet el Fletó Fletonovicstól: Gyurcsány Ferenc négy gyerekével igazi baloldali tenyészkan"), a Jobbikra 1,4, az LMP-re 0,73 - a két utóbbi frakció kapcsán megjegyzik, hogy képviselőik fiatalabbak az átlagnál, így valószínűsíthetően születnek még gyermekeik. (http://index.hu/belfold/2011/03/08/szaporak_a_jobbosok_de_meg_toluk_is_… )

A Blikk információi szerint törvénytelenül kapott két állami cég felügyelő bizottságától tiszteletdíjat Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő, merthogy a törvény szerint "egy személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban". Kalmár Ferenc szerint a cégek jogászainak kellett volna őt figyelmeztetni, hogy a duplán felvett felügyelőbizottsági pénz törvényellenes, és azt ígérte: a törvény áttanulmányozása után megszünteti a jogellenes állapotot, és ha kell, visszafizeti az eddig jogtalanul felvett pénzt. (http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/torvenytelen-penzek-egy-kdnp-s--kepv… )

A KDNP közleménye szerint Kalmár Ferenc nem követett el jogsértést, "csupán élt a törvény adta lehetőséggel, hiszen egy vezetői és egy tagsági megbízatás nem ütközik törvénybe". A jogszabály úgy rendelkezik, hogy "egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban." (http://hvg.hu/itthon/20110308_kalmar_hamis_vadak_kdnp#utm_source=hirlis… )

Harrach Péter és Rubovszky György sajtótájékoztatón jelentették ki: egyetértenek azokkal a módosító javaslatokkal, amelyek értelmében vendéglátóhelyeken és munkahelyeken zárt helyiségben is rá lehetne gyújtani. Minden vendéglátó-ipari egységben és minden munkahelyen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy zárt térben, másokat nem zavarva, akik úgy gondolják, hogy elszívnak egy szál cigarettát, azt megtehessék - mondta Harrach Péter, hozzátéve: a dohányzás káros, de a társadalom számára a fanatikus megoldások talán legalább annyira károsak. Rubovszky György - aki elmondása szerint közel 50 év dohányzás után egy éve szokott le - azt mondta, elképzelhetetlennek tartja azt a megoldást, amikor egy bizonyos csoport érdekében a másik csoport érdekét abszolút háttérbe szorítják. Az nem vezet sehová, ha egyszerűen betiltják a dohányzást - mutatott rá, megjegyezve: évek óta szigorúan bírságolják, ha valaki autóvezetés közben telefonál, mégis minden harmadik ember ezt teszi. Az országgyűlési képviselők sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, egyéni álláspontot képviselnek, nincs szó a Fidesz és a KDNP közötti ellentétről. Harrach Péter elmondta: a kérdésben lelkiismereti szavazás lesz, de ha a drasztikus tilalom lép életbe, ő azt személy szerint nem szavazza meg. Megjegyezte, a kérdés a frakcióülésen is szóba került, és mások is szóvá tették a javaslat egyoldalúságát. (http://hirszerzo.hu/belfold/20110308_kdnp_fidesz_dohanyzas#rss )

Csütörtökön hozhatják nyilvánosságra az új alkotmány tervezett szövegét. Az alaptörvény preambuluma a Nemzeti Hitvallás címet viseli, és tartalmazza majd a kereszténységre, a Szent Koronára, és az 1956-os forradalomra való utalást is. A tervezet szerint a családos anyák plusz egy szavazatot adhatnak le a választáson. A tervezet szerint átalakulna a bírói önigazgatás is, az államfő pedig erősebb jogosítványokat kaphat, és 2014-től ötéves lenne az önkormányzati ciklus. Az új alkotmány a Himnusz első sorával kezdődne. (http://mandiner.hu/cikk/20110308_a_himnusszal_kezdodne_az_uj_alkotmany )

A gulyásdemokrácia.blog szerzője szerint súlyos hibát követ el a Fidesz és a KDNP azzal, hogy elfogadta az alkotmány alapelveiről szóló javaslatot. "Azok után, hogy az MSZP és az LMP is kiszállt az alkotmányozásból, nekik sem lehetett volna más választásuk, mint azt mondani: tessék, mi szerettünk volna együttműködni, de az ellenzék nem hajlandó rá." A kétharmad birtokában is lehetne sok mindent tenni, alkotmányozni viszont nem illik az ellenzék nélkül. A szerző emlékeztet arra, hogy Horn Gyula kormánya idején sem született végül új alkotmány; az akkori kormánypártok józan politikai megfontolásból nem hoztak új alkotmányt: "aki saját érdekei alapján szerkeszti az alkotmányt, az nem csodálkozhat, ha utódai is így tesznek majd". 13 éve a baloldali pártoknak volt kétharmaduk, és nem lehet
tudni, milyen lesz a politikai felállás 13 év múlva. "Ha a Fidesz most mások meghallgatása nélkül alkotmányoz, akkor egy későbbi kormány ugyanúgy kihagyhatja őket a legfontosabb kérdésekből, ahogy ők most az ellenzéket. Lehet, sőt, valószínű, hogy az utódok még úgy is semmibe vennék a Fideszt, ha most tényleg nemzeti konzultáció után lenne új alkotmány. De akkor olyan erős ütőkártya kerülne jobbra, aminél erősebbről álmodni sem lehet. (http://gulyas.blog.vg.hu/2011/03/07/alkotmanylaz/ )

A varanus.blog szerzője szerint a kormánypártok azzal, hogy elfogadták a semmisségi törvényt, "odavágtak egy újabbat a jogállamiságnak is". Az események felelősét nem sikerült megtalálni, de bűnbakot igen, mert a törvény lényegében azt mondja, hogy minden rendőr hazudik, az összes ügyész rosszul végezte a dolgát és az összes bíró hülye. Lehetett volna jobb megoldásokat találni, pl. a közkegyelmet. A szerző ezután elmondja ötleteit, milyen jogszabályokat, ítéleteket lehetne még eltörölni. Pl. I. (Nagy) Lajos király egyik törvénycikkét, mely szerint: "a per függőben léte alatt az egyházi férfiak a nemesek ellen egyházi fenyítékkel nem élhetnek." "Ugye világos, hogy Lajos nem számolt azzal, hogy egyszer majd lesz egy pártnak mondott törpe minoritás, akik bizony örömmel élnének az egyházi fenyíték fegyverével még a kétharmados fülkeforradalomban is. Az meg nem lehet, hogy Semjén Zsolt páter és előszobatitkár nem átkozódhat kedvére, nem aposztrofálhatja magát a katolikus egyház lándzsájának hegyeként szabadon egy ilyen ősi, buta, konzervatív törvény miatt! Törölni, de nyomban!" A szerző lehetne lehetne sokat poénkodni, de a lényeg, hogy "kormányunk lassan nem méltó elődeihez. Az alkotmányosság megnyirbálása, a jogállamiság koszlott biliként újra és újra felrúgása, az ortodox hívők kielégítéséért a bírók lehetetlenné tétele, az ügyészek, rendőrök felé kollektív bűnösség hirdetése olyan szégyen, amit csak Morvai Krisztinának és Gaudi Nagy Tamásnak nem sikerül megértenie. Akkor pláne, ha lett volna más ésszerű megoldás. (http://varanus.blog.hu/2011/03/08/hazavagott_birosagok )

A hvg.hu Félnek-e bármitől a politikusok a neten? címmel közöl összeállítást. A cikk szerint "a politikusok megtalálták maguknak a közösségi médiát, gyakorolnak, jelen vannak, üzengetnek, de még így sem ritka, hogy mellényúlnak - ahogy például Semjén Zsolt egy nemrég nyilvánosságra hozott YouTube-videóban." A portálnak Szántó Balázs marketingkommunikációs szakember beszél arról, hogy árt-e vagy inkább használ-e a politikusoknak az internetes közösségi tér használata. (http://hvg.hu/itthon/20110308_politikusok_web20#utm_source=hirkereso&ut… )

Semmilyen egészségügyi szolgáltatást nem számolt el az Európai Parlament által biztosított költségkeret terhére Surján László és Pelczné Gáll Ildikó. Erről a két néppárti képviselő tájékoztatta a Független Hírügynökséget. Surján László hozzátette, hogy családtagjai esetében sem élt ezzel a lehetőséggel. A mixonline.hu azzal kapcsolatban kereste meg a politikusokat, hogy  brit lapinformációk szerint kiterjesztették az elszámolható orvosi kezelések körét, így már - többek között - plasztikai műtéteket is finanszíroz az Európai Parlament a képviselőknek és családtagjaiknak. (http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=49198 )

A KlubRádiónak nyilatkozó Gulyás Gergely szerint az ellenzéki pártok direkt olyan feltételeket szabtak, melyeket nem tudott volna a Fidesz-KDNP teljesíteni. Mint mondta: eljárással kapcsolatos feltételeket szabott az ellenzék és nem tartalmi kifogásaik voltak, a Fidesz a tartalomról szívesen tárgyalt volna. (http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=124344 )

Szijjártó Péter szerint Magyarországot mindig is Magyarországnak hívták, és nem jár majd plusz költségekkel az, ha az ország hivatalos elnevezése Magyarország, nem pedig Magyar Köztársaság lesz. Az Index korábbi felvetése szerint az ország nevének megváltozása esetén a pénzérmék teljes cseréje 30 milliárd költségvetési forintot vinne el, és az igazolványok cseréje is sokba kerülhet. Szijjártó Péter  szerint azokat az okmányokat, pénzérméket és minden egyebet, amin rajta van, hogy Magyar Köztársaság, akkor cserélik le, amikor azok tönkremennek, elhasználódnak. (http://www.hirado.hu/Hirek/2011/03/08/19/Szijjarto_Magyarorszagot_mindi… )

Tartózkodó állásponton az egyházak Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Egy tavalyi törvénymódosítás következtében Egyre több önkormányzat adná át felekezeti fenntartásba oktatási intézményét
Sorra keresik fel a történelmi egyházakat oktatási intézményeik átadásának szándékával az önkormányzatok. Ez egy tavalyi törvénymódosítás révén lényegesen egyszerűbben véghez vihető, ám a felekezetek egyelőre óvatossággal fogadják a „felajánlásokat”. A helyhatóságok milliós megtakarításokat remélnek az átadástól.

A reformátusok szerint az egyháziintézmény-vezetők nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre (Fotó: Csudai Sándor)

Egy tavasszal, az országgyűlési választások után, de még az új kormány megalakulása előtt benyújtott, majd a parlamenti többség által megszavazott törvénymódosítás értelmében jelentősen könnyebbé vált az önkormányzatoknak egyházi fenntartásba adniuk oktatási intézményeiket. Az előző kabinetek idején érvényes szabályozás szerint a váltást követően még évekig a helyhatóságokat terhelte az úgynevezett kiegészítő támogatás fizetése – amelyet az egyházi iskolák esetében az állam állt. A KDNP-s javaslat indoklása szerint ezzel meg kívánták szüntetni az egyházi intézmények hátrányos megkülönböztetését. A könnyítés – bár előírta az Oktatási Hivatal aktív bevonását a folyamatokba – előrevetítette, hogy érzékelhetően megnövekszik majd az átadások száma.

Nemrég Szalay Ferenc szolnoki polgármester jelentette be, hogy a helyi oktatás teljes átszervezésére készülnek, ennek keretében több iskolát is egyházi fenntartásba adnak át. A Tiszaparti Gimnázium épületében például egy római katolikus általános iskola és egy nyolcosztályos gimnázium kezdené meg a működést, úgy tudni, az egyeztetések már zajlanak a szülőkkel és a diákokkal. Bár a törvénymódosítás egyik nem titkolt célja elsősorban a kisebb, ugyanakkor nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok megsegítése volt, a szolnokihoz hasonló a helyzet Miskolcon is. Itt három iskolát és egy óvodát adnának át különböző egyházaknak, az intézkedéstől pedig évi több száz millió forint megtakarítást remél az önkormányzat. „Nemcsak pénzügyi, hanem szakmai szempontok is indokolják a tervezett lépést. Egy egységes oktatási rendszert hoznánk létre: egyrészt meg akarjuk őrizni a magas színvonalú önkormányzati iskolákat, másrészt szeretnénk, ha az egyházak is szerephez jutnának a helyi oktatásban” – indokolta a lépést az eduline.hu-nak Kiss Gábor, a polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetője.

Erdő Péter bíboros a napokban úgy nyilatkozott, a katolikus egyház részéről egyelőre nem rendelkeznek arról információkkal, hogy pontosan milyen lesz a finanszírozási rendszer egy év múlva. Célként jelölte meg, hogy megtartsák jelenlegi iskoláikat. „Ezenkívül néhány helyen lehetséges, hogy egyes egyházi fenntartók átvesznek bizonyos iskolákat”– mondta, ugyanakkor felhívta a figyelmet, a szerzetesrendeket a püspökök testülete nem utasíthatja iskolák átvételére, de nem is tilthatja meg nekik, hogy átvegyenek iskolákat. Erdő Péter szerint azonban az intézményátvételnek nem csak anyagi kockázata van. „Nem szeretnénk olyan embereket katolikus intézményekbe kényszeríteni, akik maguktól nem szívesen vállalják ezt” – hangsúlyozta.

A református zsinati tanács már döntést is hozott: határozatban kérte a gyülekezeteket, hogy tartózkodjanak az önkormányzati szociális és oktatási intézmények átvételétől. A testület jogkörénél fogva nem tiltást rendelt el, csupán fel akarta hívni az egyházkerületek figyelmét az átadásokkal kapcsolatos kockázatokra. A zsinat lelkészi elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök úgy fogalmazott, az önkormányzatok nyilván szabadulni szeretnének bizonyos terhektől, „de fontos tudni, hogy az egyháziintézmény-vezetők nem alapozhatnak a jelenlegi, kedvezőnek tűnő finanszírozási feltételekre, ugyanis ezek a rendszerek átalakítás előtt állnak”.

Fabiny Tamás evangélikus püspök lapunknak elmondta, bár moratóriumot nem hirdettek, az óvatosság az evangélikusok részéről is egyértelmű, „nem akarjuk ugyanis túlvállalni magunkat”. Tapasztalatai szerint az önkormányzatok sorra keresik fel hasonló szándékkal az evangélikus egyházközségeket is. A püspök hozzátette, egyelőre két konkrét esetben körvonalazódik döntés: az egyik egy miskolci iskola átvétele, a másik Pestszentlőrincen, ahol Sztehlo Gábor Oktatási Központ néven óvoda, általános és középiskola egyesülésével indulhat egyházi fenntartású képzés, akár már szeptembertől.
Roma szakkollégiumok indulhatnak

Bentlakásos keresztény roma szakkollégiumi hálózatot hoznak létre magyarországi történelmi egyházak – értesült lapunk. Szeptembertől három városban, Budapesten, Debrecenben és Miskolcon nyílik meg egy-egy szakkollégium a cigány egyetemisták és főiskolások számára. Kispesten a jezsuiták, a cívisvárosban a református egyház, Miskolcon pedig Kocsis Fülöp megyés püspök támogatásával a görög katolikusok karolták fel a kezdeményezést. Kamarás István roma származású református presbiter lapunknak elmondta, az ötlettel még évekkel ezelőtt keresték meg Szabó István református püspököt, akinek tetszett az Európában egyedülállónak mondható kezdeményezés. A tervek szerint később újabb városokban is alakulnak majd szakkollégiumok, szó van például Nyíregyházáról, illetve Pécsről is. Információink szerint a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság is támogathatja majd a hálózatot. A szakkollégiumok mellett elképzelhető, hogy közös szervezésben nyári táborok is megvalósulhatnak majd – mondta Kamarás, aki szerint a kezdeményezés arra is rámutat, hogy a cigányság nagy része, bár szabadságszerető, mégis leginkább konzervatív, vallásos szellemiségű.
KD
Kacsoh Dániel
http://www.magyarhirlap.hu/hatter/tartozkodo_allasponton_az_egyhazak.ht…

Visszatérhetnek a vármegyék Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Áprilisi alkotmány lehet az új alaptörvényünk
Magyarország, és nem a Magyar Köztársaság alkotmánya elnevezéssel, a vármegyék újbóli szerepeltetésével készül az új alkotmány tervezete. Ebben rögzítik, hogy az államadósság nem léphet a GDP ötven százaléka fölé – tudta meg a Magyar Hírlap.
Nem a korábban megszokott, 1949-es vagy 1989-es alkotmányok, illetőleg a Magyar Köztársaság alkotmánya elnevezés mintájára nevezik el az új alaptörvényünket, hanem Magyarország alkotmányát fogadhatják el – értesült lapunk több forrásból is. Információink szerint a Fideszben felmerült az is, hogy áprilisi alkotmányként vonuljon be a történelembe az új alaptörvény.

Úgy tudjuk, emellett más szemléletbeli változás is lesz. Az 1949-es alkotmányig érvényes vármegye elnevezés ismét hatályba léphet. Ez is a történelmi jogfolytonosságot szimbolizálja majd, ugyanúgy, mint a Szent Koronára és a kereszténységre való hivatkozás. További információink szerint a szabályozásban 1944-től vagy 1949-től egészen 1990-ig közjogi érvénytelenséget mondhatnak ki az elfogadott jogszabályokra.

Feltehetően nem kerül az alkotmány szövegébe a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlensége, ezt az egyik sarkalatos törvényben mondják majd ki. Ugyanígy nem rögzítik a határon túliak szavazati jogát sem az alaptörvényben, arról a választójogi kódexben rendelkezhetnek. Értesüléseink szerint ezzel kapcsolatban még vita folyik a Fideszben, de úgy tűnik, az az álláspont a legerősebb, amely szerint egy külön tízfős listára voksolhatnának a belföldön állandó lakhellyel nem rendelkező kettős állampolgárok.

Az alkotmányban közpénzügyi elemek is lesznek, így meghatározzák a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság mértékét, amelyet nem szabad majd túllépni. Információink szerint ezt ötven százalékban állapíthatják meg.
PT
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/visszaterhetnek_a_varmegyek.html

A realizmus diadala címmel írt publicisztikát Révész Sándor a Népszabadságban arról, hogy miként jelenik majd meg az új alkotmányban a magzati élet tisztelete. „A kormánytöbbség úgy próbál szembenézni a szekularizálódott, az egyház irányítása alól menthetetlenül kicsúszott társadalom állapotával, hogy ne kelljen szembenéznie vele. Fönntartja a keresztény Magyarország fikcióját, miközben adottnak veszi, hogy a lakosság kétharmadát maga alá soroló katolikus egyház álláspontjával csak veszíteni lehet. A magyar katolikus egyház pedig nem fogja álláspontja komoly számonkérésével veszélyeztetni a számára előnyös társadalmi és anyagi pozíciót biztosító protektorai hatalmát. Az őszinte szó veresége – a realizmus diadala.” (http://nol.hu/lap/allaspont/20110309-a_realizmus_diadala )

A Népszabadság szerint „A katolikus egyháznak tetszik a magzatpasszus”. A cikkben ismertetnek részletek a készülő alkotmányból. A „magzatpasszus”-ról nyilatkozva kereszténydemokrata politikusok azt mondták: „ez teológiailag is vállalható”. A KDNP az alkotmányozás során határozottan szorgalmazta, hogy a családi szavazás intézményét tartalmazza az alkotmány; ez azt jelenti, hogy az általános, titkos és egyenlő szavazati jog nem feltétlenül lesz perszonális, egy család is kaphat a gyerekek után pluszszavazati jogot. A kereszténydemokraták ugyanakkor hangsúlyozták: a családi szavazás pusztán lehetőség lesz az új alkotmányban arra az esetre, hogy ha valamikor úgy döntenének, hogy bevezetik. (http://nol.hu/lap/mo/20110309-a_katolikus_egyhaznak_tetszik_a_magzatpas…

Csak jövőre tiltanák meg a dohányzást a vendéglátásban és a közös, zárt terekben - értesült a Világgazdaság. Harrach Péter szerint a fanatikus megoldások legalább annyira károsak, mint a dohányzás. (http://www.hirado.hu/Hirek/2011/03/09/03/Halasztast_kap_a_fusttilalom_… )