Valamennyi erdélyi magyar párt vezetője pozitívan értékelte, hogy a választójogi törvény módosításával az Országgyűlés szavazati jogot biztosított a határon túli magyarok számára.   

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Krónika napilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy „a szavazati jog megadásának együtt kellett járnia a honosítással”. Szerinte enélkül kétféle magyar állampolgárságról kellene beszélni. Hozzátette, az RMDSZ mindvégig a törvénynek azt a változatát támogatta, amely szerint a határon túli magyarok csak pártlistákra szavazhatnak. A szövetség nem tartotta volna szerencsésnek, ha a szavazókörzeteket kiterjesztették volna a határon túlra, ahogy azt sem, hogy a szavazati joggal bíró, nem magyarországi lakhelyű személyek egy vagy akár több képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke a nemzetegyesítési folyamat újabb fontos és logikus lépésének nevezte, hogy a kisebbségben élő magyarok is szerepet vállalhatnak az anyaország politikai életében. Megemlítette, hogy a korábbi egyeztetések alkalmával már körvonalazódott egy javaslat, mely szerint a külhoni magyarok egyéni választókerületekben is voksolhattak volna saját jelöltjeikre.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is jelentős előrelépésnek nevezte a választójogi törvény módosítását, és úgy értékelte, a jogszabály révén a nemzet immár a közjog és a közélet területén is egyesülhet. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán zajló konzultáció alkalmával maga javasolta, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi pártlistákra szavazhassanak. „A törvény így is óriási előrelépésnek számít ahhoz képest, hogy 2004. december 5-én, a Gyurcsány-kormány idején az anyaország gyakorlatilag elhatárolódott tőlünk” – nyilatkozta az MPP elnöke.