72-73 intézmények átszervezése, megszüntetése

A bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint hetven állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Lázár János közölte, 72-73 intézmény, költségvetési szerv van „a kormány célkeresztjében", ezeknek felmerül a megszüntetésük akár jogutóddal, akár jogutód nélkül. Kérdésre elmondta, hogy a lista összeállítására ő kapott megbízást a kormánytól.

A következő napokban tárgyalások indulnak a Miniszterelnökség és a tárcák között arról, hogy a háttérintézményeket, költségvetési szerveket hogyan lehet a tárcákba visszavinni, hogyan lehet a kiszervezéseket megszüntetni, egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban működtetni a rendszert – ismertette a miniszter. Jelezte, 50 ezer ember dolgozik ezekben az intézményekben, szerveknél. A kormány csak kivételes esetben lát arra lehetőséget, hogy ezek a költségvetési szervek, hivatalok, intézmények megmaradjanak – mondta a miniszter, aki a biztosan megmaradó intézmények közé sorolta a rendőrséget, a honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot és a Szociális Főigazgatóságot. Lázár János az átalakítandó intézmények között említette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, a nyugdíjfolyósítási intézetet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, valamint a közlekedési hatóságot. A kormány február 10-én dönt erről a kérdésről – közölte.

Segíteni kell a taxisoknak

A taxistüntetés kapcsán Lázár János nyugalomra intette a taxisokat, a kormány szerint most nekik van igazuk. A kabinet szerint azért kell segíteni a taxisoknak, mert a taxizás államilag szabályozott piac, és ha valamit szabályoz az állam, akkor ahhoz védelem is jár – magyarázta.

Elmondta, meg kell találni a taxisokkal a közös nevezőt abban, mit és hogyan kell szabályozni. Hangsúlyozta, a kormány szeretné, ha Magyarországon mindenki betartaná a törvényeket és adót fizetne, emellett szeretnék a taxizás minőségét, átláthatóságát is biztosítani.

A miniszter megjegyezte, hogy Orbán Viktor a kormányülésen megkérdezte a kormánytagokat, használják-e az Ubert. Egyik kormánytag sem használja, de a kormányzatban dolgozó fiatalok többsége Uberrel közlekedik – jelezte.

A Liget-projektről

Közölte azt is, a kormány arra kérte a fejlesztési minisztert, tegyen javaslatot arra, milyen feltételek mellett lehetne bezárni a budapesti Déli pályaudvart és parkot kialakítani a helyén. Elmondta továbbá, hogy a Liget-projekt részeként a Nyugati pályaudvart felújítanák, a bevezető síneket a föld alá süllyesztenék, a felszínen pedig ott is zöldfelületet alakítanának ki.

Kérdésre válaszolva elmondta, ha az állam átveszi a HÉV-et, a MÁV-val fogja üzemeltetni, és várható a rendszer felújítása, sőt akár új HÉV-vonalak létesítése is.

A migránsválság kezelésére ígért EU-pénzből még semmi sem kaptunk

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: „megdöbbenve tapasztalta a kormány" Pintér Sándor belügyminiszter jelentését arról, hogy a komoly uniós pénzügyi ígéretből semmi nem lett a migránsválsággal kapcsolatban.

Amit tavaly szeptemberben ígértek, abból „egy huncut fillér sem érkezett meg" - közölte, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, segítsék a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos szabályozás megalkotását.

Kötelezettségszegési eljárás Paks ügyében

A minisztert kérdezték a paksi erőmű-beruházásról is azt mondta, január 20-áig kellett válaszolniuk az Európai Bizottság (EB) kérdéseire a kötelezettségszegési eljárásban, ezt megtették, a jövő héten szakmai tárgyalások következnek.

Szerinte ha az EB megkérdőjelezi az oroszokkal kötött nukleáris szerződés meghosszabbítását, az ütközik az EU alapszerződésével, és Magyarország biztosan bíróságra fog menni, mert az ország szuverenitását érdemben korlátozza.