Krisztus föltámadása nem mítosz, hanem a keresztyének életét alapjaiban meghatározó tény, ezért mondják el minden évben húsvétkor és minden vasárnap – mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvéti üzenetében.

A püspök kiemelte: az emberek viszonya az ünnephez megváltozhat, talán azért, mert olykor még a keresztyének is "divatosan" elhiszik, hogy a feltámadás csak mítosz, tanköltemény, példázat. Ha azonban minden alkalommal megállunk a csoda előtt, és rácsodálkozunk páratlanságára, akkor soha nem üresedik ki.

A 20., 21. század keresztényüldözései egyes adatok szerint messze felülmúlják az első évszázadok keresztyénüldözéseit. Ezt mi, keresztyének egyrészt nem értjük, hiszen Krisztus soha senki ellen nem uszított, soha semmiféle lázadást nem szított, kardot sem vett a kezébe. Ezért mindig megrendülünk és csodálkozunk, amikor keresztyén embereket pusztán a hitükért üldöznek, gyilkolnak meg – hangsúlyozta. Másrészt viszont nincs ebben semmi csodálni való - tette hozzá -, hiszen a feltámadás valóságát valló keresztyének életén, bizonyságtételén, vagyis éppen a húsvéton keresztül, Isten beleavatkozik a világ menetébe. Ettől pedig az Istentől elidegenedett, vele ellenséges ember ideges lesz. Bogárdi Szabó István hozzátette: imádkoznak a napjainkban üldözött keresztyénekért, együtt vannak velük, és kérik Istent, hogy ha nem szükséges, ne próbálja őket erejükön felül. Ugyanakkor tanulnak is helytállásukból.

A református püspök beszélt arról is, hogy a húsvéttal új teremtés kezdődik. Isten ugyanis úgy teremtette az embert, hogy előbb meggyúrta agyagból és sárból, majd ezután lelket lehelt belé. A húsvét utáni teremtés azonban éppen fordítva, a lélekkel kezdődik: a feltámadt Jézus, amikor megjelenik tanítványai körében, rájuk lehel, és így szól hozzájuk: vegyétek a Szentlelket. Az új, Krisztus által megváltott ember teremtése tehát a lélekkel kezdődik, ezt követi majd a test a halálban és a feltámadásban.